Jobb lesz a levegőminőség az EU-ban, ha szigorodnak a szabályok?

A levegőminőség javítása mindannyiunk érdeke - a kép illusztráció - fotó: Unsplash
Áttörés a levegőminőség javulása terén – szigorodhatnak az EU-s előírások. Az EU Tanácsának elnöksége és az Európai Parlament (EP) képviselői ugyanis február végén ideiglenes megállapodásra jutottak arról a javaslatról, amely uniós levegőminőségi előírásokat határoz meg az EU-s szennyezőanyag-mentességi célkitűzés elérése érdekében. Cél az is, hogy az uniós levegőminőségi előírásokat hozzáigazítsák az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásaihoz.

A levegőminőség kapcsán kötött megállapodás egyelőre csupán tervezet, mindkét intézménynek meg kell erősítenie, ezt követően pedig le lehet folytatni a hivatalos elfogadási eljárást is – derül ki az EU Tanácsának közleményéből.

A levegőminőség fokozatosan javulhat az EU-n belül

Az EU Tanácsa által a közelmúltban közzétett közlemény szerint, kiemelten fontos az uniós polgárok egészsége. Ezt az is bizonyítja, hogy e kulcsfontosságú megállapodással hozzájárulnak az EU szennyezőanyag-mentességi célkitűzésének 2050-ig történő megvalósulásához. Az új szabályozás jelentősen javítani fogja a levegő minőségét, és elősegíti a légszennyezés hatékony kezelését, remélhetőleg csökkentve ezáltal a korai halálozásokat és az egészségügyi kockázatokat – mondta el Alain Maron, Brüsszel Fővárosi Régió kormányának környezetvédelemért és energiaügyért, valamint a klímasemleges gazdaságra való átállásért és a részvételi demokráciáért felelős minisztere.

A levegőminőség javításának főbb elemei

  • A levegőminőségi előírások szigorítása
  • Az új szabályokkal a jogalkotók megállapodtak abban, hogy 2030-ra vonatkozóan szigorúbb uniós levegőminőségi előírásokat állapítanak meg a WHO iránymutatásaihoz közelebb álló határértékek és célértékek formájában, amelyeket rendszeresen felül fognak vizsgálni.
  • A módosított irányelv számos légszennyező anyagra kiterjed, ideértve többek között a finom szálló port és a szálló port (PM2.5 és PM10), a nitrogén-dioxidot, (NO2), a kén-dioxidot (SO2), a benzo(a)pirént, az arzént, az ólmot és a nikkelt, és külön előírásokat állapít meg ezek mindegyikére vonatkozóan.
  • Így például az emberi egészségre a vizsgálatok szerint a legnagyobb hatást gyakorló szennyező anyagok – nevezetesen a PM2.5 és az NO2 – esetében az éves határértékek 25 µg/m³-ről 10 µg/m³-re, illetve 40 µg/m³-ről 20 µg/m³-re csökkennének.

Az ideiglenes EU-s megállapodás lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy 2029. január 31-ig meghatározott okokból és szigorú feltételek mellett kérjék a levegőminőségi határértékek elérésére vonatkozó határidő elhalasztását:

legkésőbb 2040. január 1-jéig azon területek esetében, ahol az irányelvben foglaltak határidőre történő teljesítése nem lenne megvalósítható a helyszínre jellemző éghajlati vagy domborzati viszonyok miatt, vagy ahol a szükséges csökkentések csak a meglévő háztartási fűtési rendszerekre gyakorolt jelentős hatás árán érhetők el

legkésőbb 2035. január 1-jéig (további kétéves halasztás lehetősége mellett), ha az előrejelzések szerint a határértékek nem érhetők el a teljesítési határidőig.

E halasztások kérelmezéséhez a tagállamoknak olyan levegőminőségi előrejelzéseket kell majd belefoglalniuk a (2028-ig elkészítendő) levegőminőségi ütemterveikbe, amelyek demonstrálják, hogy a túllépés a lehető legrövidebb ideig fog tartani, és hogy a határérték legkésőbb a halasztási időszak végére teljesülni fog. A halasztási időszakban a tagállamoknak rendszeresen aktualizálniuk kell majd ütemterveiket, és be kell számolniuk azok végrehajtásáról.

Levegőminőség kapcsán tervezett ütemtervek, tervek és rövid távú cselekvési tervek

A szöveg értelmében azokban az esetekben, amikor egy határértéket vagy célértéket túllépnek, vagy fennáll az egyes szennyező anyagokra vonatkozó riasztási vagy tájékoztatási küszöbértékek túllépésének konkrét kockázata, a tagállamoknak ki kell dolgozniuk a következőket:

  • levegőminőségi ütemterv a határidő lejárta előtt, amennyiben 2026 és 2029 között a szennyező anyagok szintje meghaladja a 2030-ig elérendő határ- vagy célértéket
  • levegőminőségi tervek azokra a területekre vonatkozóan, ahol a szennyező anyagok szintje a határidő lejárta után meghaladja az irányelvben meghatározott határ- és célértékeket
    rövid távú cselekvési terveket kell létrehozni, amelyek szükséghelyzeti intézkedéseket határoznak meg (pl. a járműközlekedés korlátozása, az építési munkálatok felfüggesztése stb.)
  • A jogalkotók megállapodtak abban, hogy enyhébb követelményeket határoznak meg a levegőminőségi tervek és a rövid távú cselekvési tervek azon esetekben való kidolgozására vonatkozóan, amikor a helyi földrajzi és meteorológiai körülmények miatt igen korlátozott mértékben csökkenthető bizonyos szennyező anyagok koncentrációja.
  • Ami az ózont illeti, a jogalkotók megállapodtak abban, hogy azokban az esetekben, amikor helyi vagy regionális szinten nincs jelentős potenciál az ózonkoncentráció csökkentésére, a tagállamok mentesüljenek a levegőminőségi tervek kidolgozása alól, feltéve, hogy e mentesség tekintetében részletes indokolást nyújtanak a Bizottságnak és a nyilvánosságnak.

Felülvizsgálati rendelkezés a levegőminőség szabályozása kapcsán

Az ideiglenesen elfogadott szöveg értelmében az Európai Bizottságnak 2030-ig, majd azt követően ötévente felül kell vizsgálnia a levegőminőségi előírásokat annak érdekében, hogy felmérje a WHO legújabb iránymutatásaihoz és a legújabb tudományos eredményekhez való hozzáigazítás lehetőségeit. A felülvizsgálat során a Bizottságnak az irányelv egyéb rendelkezéseit is értékelnie kell, beleértve a teljesítési határidők elhalasztására és az országhatárokon átterjedő szennyezésre vonatkozó rendelkezéseket is.

Ezt követően a Bizottságnak a felülvizsgálat alapján javaslatokat kellene előterjesztenie a levegőminőség kapcsán megfogalmazott előírások felülvizsgálatára, más szennyező anyagoknak az irányelv hatálya alá vonására és/vagy további uniós szintű intézkedésekre vonatkozóan.

Az igazságszolgáltatáshoz való jog és a kártérítéshez való jog a levegőminőség terén

A javasolt irányelv olyan rendelkezéseket is magában foglal, amelyek biztosítják az igazságszolgáltatáshoz való jogot azok számára, akik kellő érdekeltséggel rendelkeznek és kifogást kívánnak emelni az irányelv végrehajtása ellen, ideértve a közegészségügyi és a környezetvédelmi nem kormányzati szervezeteket is. Minden közigazgatási vagy bírósági felülvizsgálati eljárásnak tisztességesnek és időszerűnek kell lennie, és nem járhat túlzott költségekkel, az eljárással kapcsolatos gyakorlati információkat pedig nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

Az új szabályok értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kellene, hogy a polgárok jogosultak legyenek kártérítést kérni és kapni, ha az irányelv egyes rendelkezéseit átültető nemzeti szabályok szándékos vagy gondatlan megsértése miatt egészségkárosodást szenvedtek.

Emellett a jogalkotók által módosított szöveg pontosítja és kibővíti azon követelményeket, amelyek értelmében a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell kiróniuk azokra, akik megsértik az irányelvet átültető intézkedéseket. A tagállamoknak adott esetben figyelembe kell majd venniük a jogsértés súlyosságát és időtartamát, esetleges ismétlődő jellegét, az általa érintett egyéneket és környezetet, valamint az abból származó tényleges vagy becsült gazdasági hasznot.

Infografika – Tények az Unión belüli levegőminőség változásáról

A levegőminőség javulása egyértelmű az EU-n belül az adatok szerint - forrás: https://www.consilium.europa.eu/hu/infographics/air-pollution-in-the-eu/
A levegőminőség javulása egyértelmű az EU-n belül az adatok szerint – forrás: https://www.consilium.europa.eu/hu/infographics/air-pollution-in-the-eu/ *

*A kép alatt hivatkozott oldal az európai légszennyezéssel kapcsolatos legfrissebb adatokat ismerteti, valamint tényeket közöl arról, hogy a szennyezés milyen hatást gyakorol az emberi egészségre és a környezetre

A következő lépések a levegőminőség javítása kapcsán

Az ideiglenes megállapodást most jóváhagyás céljából benyújtják a tagállamoknak a Tanács (Coreper) keretében ülésező képviselői és a Parlament Környezetvédelmi Bizottsága részére. Jóváhagyás esetén – a jogász-nyelvészi ellenőrzést követően – mindkét intézménynek hivatalosan is el kell fogadnia a szöveget, hogy az kihirdetésre kerülhessen az EU Hivatalos Lapjában, és hatályba léphessen. A tagállamoknak a hatálybalépést követően két év áll majd a rendelkezésére az irányelvnek a nemzeti jogba való átültetésére.

Háttér-információk az EU kapcsán

Annak ellenére, hogy az elmúlt három évtizedben jelentősen javult a levegőminőség az EU-ban, a légszennyezés továbbra is a korai elhalálozás első számú környezeti oka. Aránytalanul súlyosan érinti a veszélyeztetett csoportokat, például a gyermekeket, az időseket és a már meglévő betegségben szenvedőket, valamint a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű csoportokat. Emellett negatív hatást gyakorol a környezetre, és károsítja az ökoszisztémákat és a biológiai sokféleséget.

A légszennyezés elleni fellépés céljára az EU két, a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvvel rendelkezik, amelyeket a jogalkotó 2004-ben, illetve 2008-ban fogadott el. Ezen irányelvek felülvizsgálatát az Európai Bizottság 2022 októberében terjesztette elő az európai zöld megállapodás keretében kidolgozott szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv szerves részeként. E cselekvési terv keretében a Bizottság vállalta, hogy felülvizsgálja az uniós levegőminőségi előírásokat annak érdekében, hogy azok jobban összhangba kerüljenek a WHO ajánlásaival.

A Bizottság javaslata aktualizálja és összevonja a két meglévő irányelvet, és bevezeti a levegőre vonatkozó, 2050-re teljesítendő szennyezőanyag-mentességi célkitűzést. A Bizottság javaslata 2030-ra vonatkozó köztes célértékeket is meghatároz, amelyek a jelenlegieknél jobban megközelítik a WHO iránymutatásai szerinti célértékeket. Az eredeti javaslat szerint a rögzített előírásokat 2050-ig rendszeresen felül kell majd vizsgálni annak mérlegelése érdekében, hogy ki kell-e igazítani azokat, illetve hogy más szennyező anyagokra is ki kell-e terjeszteni az irányelv hatályát. A javaslat célja továbbá a levegőminőség megfigyelésének, modellezésének és az idevágó tervezésnek a megerősítése is.

Az Európai Parlament 2023 szeptemberében fogadta el álláspontját, míg a Tanács 2023 novemberében állapodott meg tárgyalási megbízásáról a Coreper szintjén. A Parlamenten belül egyébiránt Javi López volt a javaslatért felelős előadó.

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!

Kapcsolódó