Madarak ezrei a Hortobágyon – megjöttek a darvak
Megkezdődött a darvak őszi vándorlása: múlt héten már több mint ötvenezer példányt számláltak, ám a korábbi megfigyelések alapján hamarosan már háromszor ennyien lehetnek.
A Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi őrszolgálatának tagjai hetente szinkron-daruszámlálással állapítják meg az ott tartózkodó egyedek létszámát. Az így szerzett adatok összesítésével pontos képet kaphatnak arról, hogy egy adott időszakban körülbelül hány daru tartózkodik a nemzeti park területén.
A park az idei és tavalyi számsorokat is közzétette weboldalán. Ebből kiderül, hogy idén szeptember 10-ig összesen tízezer, szeptember 17-ig 18 ezer, majd szeptember 24-ig már több mint 50 ezer példány érkezett a Tisza-tó szomszédságában fekvő területre. A következő hetekben pedig még több darut lehet majd megfigyelni, hiszen a tavalyi számok alapján
a Hortobágyon időző darvak populációja október közepére 150 ezerre duzzad.
A darvak érkezése nem egyszerűen látványos természeti esemény: a Hortobágy az európai vonulási útvonal egyik kiemelkedő állomása. A terület pusztái, halastavai és egyéb vizes élőhelyei megfelelő pihenő- és táplálkozóhelyet biztosítanak a hosszú úton lévő madarak számára. A Magyarországon átvonuló darvak mintegy 95 százaléka megfordul ezen a tájegységen, és egyes példányok akár hónapokig is itt maradhatnak.
Miért éppen a Hortobágy?
A darvak számára a Hortobágy egyik legfontosabb vonzereje a megfelelő táplálék és a biztonságos éjszakázóhelyek kombinációja. A madarak nappal a környező mezőgazdasági területeken és pusztákon táplálkozhatnak, éjszakára pedig gyakran sekély vizes területekre húzódnak vissza. A vízben állva kevésbé kiszolgáltatottak a szárazföldi ragadozóknak. A darvak jellegzetes, trombitáló hangja ezért különösen gyakran hallható alkonyatkor.
A madarak nagy csapatokban térnek vissza éjszakázóhelyeikre, és ilyenkor a puszta fölött több ezer madár mozgása figyelhető meg egyszerre. Ez az úgynevezett behúzás a hortobágyi ősz egyik legismertebb természeti látványossága.
A darvak nemcsak Magyarországon fordulnak elő. Eurázsia északi részén költenek, majd ősszel dél felé vonulnak. A vonulás során jelentős távolságokat tesznek meg, és útjuk során több, rendszeresen használt pihenőhelyet is felkeresnek. A fiatal madarak számára ezeknek a vonulási útvonalaknak a megtanulásában a tapasztaltabb egyedek viselkedése is szerepet játszhat.
Az ősz hozza mozgásba a darvakat
A darvak vonulási időszaka szeptemberben, az északi költőterületek időjárásának hidegebbre fordulásával indul meg. Az újabb lehűlések egyre nagyobb állományokat hozhatnak mozgásba, miközben a táplálékforrások változása és csökkenése is befolyásolhatja a vonulás időzítését.
A Hortobágyi Nemzeti Park szerint az évről évre tapasztalható magas egyedszámok egyik oka az európai költőállomány növekedése. Emellett a faj alkalmazkodóképessége és az egykori költőterületek újbóli benépesítése is hozzájárulhat a nagyobb állományok kialakulásához.
A darvak számának követése ezért nem csupán látványos rekordok feljegyzését jelenti. A rendszeres számlálások a szakemberek számára is fontos információt szolgáltatnak arról, hogyan változik a faj állománya, miként alakul a vonulás időzítése, és milyen szerepet töltenek be az egyes pihenőhelyek.
Ősszel pedig mindez a látogatók számára is kézzelfoghatóvá válik: ahogy alkonyatkor egyre több madár jelenik meg a hortobágyi égbolton, a puszta egyik leglátványosabb természeti jelensége bontakozik ki.
Forrás: szoljon.hu
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt
