Öt éven belül megduplázódik a mesterséges intelligencia áramigénye

A nyári kánikula idején megszokott, hogy a légkondicionálók zúgása miatt nő az áramfogyasztás. De Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának legújabb adása szerint ez csak a jéghegy csúcsa.

A háttérben egy sokkal nagyobb energiaéhség közeleg: a mesterséges intelligencia (AI) robbanásszerű terjedése ugyanis a következő öt évben megduplázhatja a világ informatikai áramigényét. A műsor vendége, Aszódi Attila energetikai mérnök és egyetemi dékán kifejtette: az informatika globális villamosenergia-igénye ma már önmagában óriási.

A világ adatközpontjai évente tízszer annyi áramot használnak, mint Magyarország összesen. A mesterséges intelligencia terjedése miatt ez az igény öt éven belül megduplázódhat.

Az AI-alapú rendszerek működtetéséhez és tanításához elképesztő számítási kapacitás kell – ezt pedig energia formájában fizetjük meg. A felhasználói oldalról ez talán láthatatlan, de az adatközpontok számára a villanyszámla már most stratégiai kérdés.

Európai áramkimaradás: 60 millió ember egy napig sötétben

Április végén Portugália és Spanyolország nagy részén közel egy napra 60 millió ember maradt áram nélkül. Az okok összetettek voltak: műszaki hibák, hálózati összekötések problémái, és az energiaellátás sérülékenysége egyszerre játszott szerepet.

Aszódi szerint a tanulság egyértelmű: az ellátásbiztonság nem csak műszaki kérdés, hanem politikai és gazdasági tényező is. Az európai energiarendszer összekapcsoltsága egyszerre előny és kockázat – a jövőben mindkét oldalát jobban kell kezelni.

A klímaváltozás elleni küzdelem és a globális energiaigény növekedése egyszerre jelent kihívást. A megújuló energiaforrások terjedése üdvözlendő, de stabil, szén-dioxid-mentes alaptermelés nélkül a hálózatok instabillá válnak.

Az AI és a digitalizáció növekvő energiaigénye újfajta nyomást helyez a villamosenergia-hálózatokra. Az energiapolitika előtt álló egyik legnagyobb kérdés az, hogy miként lehet egyszerre kielégíteni a gazdaság, a klímavédelem és a technológiai fejlődés követelményeit.

Az energiafogyasztás szerkezete: téli csúcsból nyári csúcs

A podcastban Aszódi Attila részletesen beszélt arról is, hogyan alakul át a világ energiaellátása, miért tolódik el a fogyasztás szerkezete, és miért nélkülözhetetlen az atomenergia a klímavédelmi célokhoz.

Régen a legnagyobb csúcsfogyasztás télen volt, amikor a fűtésre rásegített a villamos energiahasználat. Ma azonban a nyári hőhullámok és a klímaberendezések tömeges használata miatt a nyári és téli csúcsigény közötti különbség szinte eltűnt. Magyarországon ebben a változásban kulcsszerepet játszik a háztartásokra és ipari telepekre telepített napelemek rohamos terjedése.

Hazánkban jelenleg több mint 7000 megawattnyi naperőmű-kapacitás működik – ebből 2700 megawatt háztetőkre telepített rendszerekből, míg több mint 4000 megawatt ipari létesítményekből származik.

A gond csupán az, hogy a napelemek nappal termelnek, de a fogyasztás gyakran este vagy éjszaka csúcsosodik. Ezért a rendszer akkor működik hatékonyan, ha a megtermelt áramot azonnal, a keletkezés helyén és idején használják fel – például nappali mosásra, mosogatásra, vagy a klímák bekapcsolására.

Miért kell energiamix és nem csak „zöld” megoldás?

A villamosenergia-hálózat folyamatos egyensúlyt tart fenn a termelés és a fogyasztás között. Magyarországon a minimális, folyamatosan jelen lévő igény körülbelül 3000 megawatt, amit az év minden napján biztosítani kell, időjárástól függetlenül. Ezért nem lehet egyetlen energiaforrásra támaszkodni – kell egy energiamix, amelyben a megújulók mellett a stabilan termelő atomerőművek is szerepet kapnak.

Párizsi klímacélok: atomenergia nélkül esélytelen

A 2015-ös párizsi klímamegállapodás célja, hogy a globális felmelegedés mértéke 2 Celsius-fok alatt maradjon. Ehhez drasztikusan csökkenteni kell a fosszilis energiahordozók – szén, olaj, földgáz – felhasználását.

Aszódi Attila szerint atomenergia nélkül ez a cél „reménytelen”. Jelenleg a világ villamos energiájának kb. 20%-át adja az atomenergia, amely a legnagyobb karbonsemleges forrás. A primerenergia-felhasználás viszont még mindig 85%-ban fosszilis, és a trendek nem mutatnak csökkenést.