Friss kutatás: mérgező vegyi anyagok vannak a Dunában a gyárak mellett
Egy nemrég publikált magyar kutatás aggasztó képet fest a Duna egyes szakaszainak szennyezettségéről.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont vizsgálatai kimutatták, hogy a nagyobb ipari létesítmények – köztük akkumulátorgyárak, papírgyár és olajfinomító – közelében jelentős mennyiségben vannak jelen úgynevezett „örök vegyi anyagok”, azaz PFAS-vegyületek a folyó vizében és üledékében. A mintavételi helyeket úgy választották ki, hogy ipari létesítmények hatását tudják mérni a vízben és az üledékekben.
A kutatás 2024 júliusa és 2025 januárja között zajlott, nyolc magyarországi helyszínen összesen 96 mintát elemeztek.
A mintavételi helyeket úgy választották ki, hogy ipari létesítmények hatását tudják mérni a vízben és az üledékekben. Megnézték, mi a helyzet a PFAS-vegyületeket alkalmazó komáromi akkumulátorgyárnál és a dunaföldvári papírgyárnál is, méghozzá úgy, hogy a gyárak kezelt szennyvizének kivezetésénél, valamint a folyó öt kilométerrel lentebbi és fentebbi szakaszán is vettek mintákat, hogy lehessen követni a gyárak környezeti PFAS-terhelését. A Sződligetnél és Ercsinél mért adatok pedig a gödi akkumulátorgyár Vácra juttatott és ott kezelt, valamint a százhalombattai kőolaj-finomító ipari szennyvizének a Dunára kifejtett hatását tükrözik.
A kutatók a legnagyobb mértékű szennyezést közvetlenül az ipari kibocsátások közelében mérték, a vegyületek koncentrációja pedig a kibocsátási ponttól távolodva 30–40 százalékkal csökkent, ami egyértelműen ipari forrásmintázatra utal. Az üledékben helyenként százszor magasabb volt a szennyezés mértéke, mint a vízben, ami arra utal, hogy ezek a vegyületek a folyómederben feldúsulnak.
Mi az az örök vegyi anyag, vagy PFAS?
A PFAS (per- és polifluoralkil anyagok) több ezer, különböző szerkezetű, fluorozott szerves vegyület gyűjtőneve. Ezek az anyagok rendkívül stabilak, mivel a szén és fluor közötti kötés az egyik legerősebb a szerves kémiában. Éppen ez a tulajdonságuk teszi őket népszerűvé az iparban: víz- és hőállók, taszítják a zsírt és a nedvességet, ezért használják őket többek között vízlepergető textíliákban, élelmiszer-csomagolásban, növényvédő szerekben, valamint az akkumulátorgyártás során az elektrolitok adalékanyagaként. Ami azonban ipari előny, az a környezetben komoly kockázatot jelent:
ezek az anyagok gyakorlatilag nem bomlanak le, felhalmozódnak az élő szervezetekben, és hosszú távon toxikus hatásúak lehetnek.
Vegyi anyag az ivóvízben?
Külön figyelmet érdemel, hogy az akkumulátorgyárakhoz köthetően főként rövid szénláncú PFAS-vegyületek jelentek meg. Ezek kevésbé kötődnek az üledékhez, így könnyebben mozognak a vízben, ami növeli annak esélyét, hogy a parti szűrésű ivóvízbázisokba is eljussanak.
A probléma súlyát növeli, hogy a Duna nemcsak ökológiai szempontból kiemelten fontos, hanem ivóvízbázisként is szolgál. Több Duna menti település – köztük Budapest – parti szűrésű kutakból nyeri ivóvizének jelentős részét. Az Európai Unió 2026 januárjától hatályos ivóvíz-irányelve a PFAS-ok összkoncentrációjára 0,5 mikrogramm/liter határértéket állapít meg. Amennyiben a rövid szénláncú vegyületek átjutnak a természetes szűrőrétegen, szükségessé válhat az ivóvíz további, célzott tisztítása.
A lehetséges technológiai megoldások között szerepel a granulált aktív szenes adszorpció, az ioncsere, a reverz ozmózis, illetve a korszerű, porózus szervesfém-vegyületeken alapuló (MOF) eljárások alkalmazása. A szakértők hangsúlyozzák: miközben az ipari fejlesztések gyors ütemben zajlanak, a víztisztítási technológiák fejlesztésére és a hatósági ellenőrzés megerősítésére is hasonló figyelmet kellene fordítani.
A HUN-REN kutatása nem bizonyította közvetlenül az egyes gyárak felelősségét, de az adatok erős közvetett összefüggést mutatnak az ipari tevékenység és a mért szennyezés között. Az eredmények egyértelmű üzenetet hordoznak: a modern ipar által használt, tartós vegyületek jelenléte nem marad meg a gyárkapukon belül.
Forrás: HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
Nyitókép: Freepik
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
