Minden idők legszárazabb nyara után teszt indul a fiatalok körében

Egy centiméteres Duna Budapestnél, tíz centiméteres Velencei-tó, 42 fokos országos melegrekord és az 1901 óta mért legszárazabb nyár – ilyen év után indult el a Nagy Diák Környezetvédelmi Teszt, amely a 14–24 éves fiatalok környezeti tudását és tudatosságát teszi próbára.

A DUE Médiahálózat háromfordulós, teljes egészében online játéka az aszálytól a mikroműanyagokon át az elektromos autók akkumulátoráig kérdez rá arra, mi történik körülöttünk, és mit tehetünk ellene. 

Rekordnyár után

A 2026-os nyár a HungaroMet adatai szerint a mérések 1901 óta tartó történetének legszárazabb nyara lett: június elejétől augusztus közepéig országos átlagban mindössze 66 milliméter csapadék hullott a szokásos 203 helyett. Június 30-án Szécsényben 42 °C-kal megdőlt az abszolút országos melegrekord, augusztus végére pedig az ország 98 százalékán közepes vagy annál súlyosabb mezőgazdasági aszályt mértek. Szeptember 8-án a Duna Budapestnél 1 centiméteres vízállással új történelmi mélypontra süllyedt, a Velencei-tó agárdi vízmércéje szeptember elején már csak 10 centimétert mutatott, a Duna–Tisza közi Homokhátságon pedig sorra száradtak ki a tavak. Ebben a helyzetben nem kérdés, hogy a környezetvédelem nem valaki más dolga – a játék ebből a gondolatból indul ki.

– Az idei nyár mindenkinek megmutatta, hogy a klímaváltozás nem távoli jövő, hanem a mindennapjaink része: a kiszáradt tavak, a hajózhatatlan Duna és a 42 fokos hőség után egyértelmű, hogy a környezetvédelem a fiatalok ügye is. A Nagy Diák Környezetvédelmi Teszt nem száraz tananyagot kér számon, hanem azt, hogy értik-e a fiatalok, mi történik körülöttünk, és tudják-e, mit tehetnek ellene a saját döntéseikkel – a kulacs használatától a szelektív hulladékgyűjtésen át addig, hogy mit vásárolnak meg és mit nem – mondta dr. Szayly József, a szervező DUE Médiahálózat kreatív ügyvezető igazgatója.

A Nemzeti Energetikai Ügynökség Zrt. támogatásával megvalósuló edukációs játék célja, hogy a résztvevők megértsék, milyen hatással van az emberi tevékenység szűkebb és tágabb környezetünkre, milyen következményekkel kell számolnunk, és mit tehetünk a negatív hatások csökkentéséért. A kérdéseket környezetvédelmi szakértők állították össze, és a kitöltők minden válasz után azonnal megkapják a helyes megoldást és annak magyarázatát – így a teszt egyszerre verseny és tananyag.

Ami idén a hírekben volt, az a tesztben is benne van

A kérdéssor nem általánosságokat kérdez, hanem azokat a folyamatokat is, amelyeket a fiatalok 2026-ban a saját bőrükön éreztek. A szakértők négy kulcsterületet bontottak ki részletesen:

Klímaváltozás – itt és most, nem a sarkvidéken. Magyarország éves átlaghőmérséklete a 20. század eleje óta mintegy 1,2 °C-kal nőtt, és ebből az utóbbi negyven évre jut a legtöbb, közel 1,7 °C. A szélsőséges időjárási események száma 1990 óta szignifikánsan nőtt, 2025-ben Európa területének legalább 95 százalékán az átlagosnál melegebb volt az év, és minden európai régióban fogytak a gleccserek. A teszt arra is rákérdez, hogyan különböztessük meg az időjárást az éghajlattól: miért nem cáfol egyetlen hidegebb év egy évtizedes trendet, és miért nem elég önmagában a kibocsátás csökkentése – meg kell tanulnunk alkalmazkodni a már elkerülhetetlen változásokhoz, például a gyakoribb aszályokhoz és hőhullámokhoz.

Víz – a Dunától a Homokhátságig. A játékosok megtudhatják, miért kellett 2026-ban fenékküszöböt építeni a Dunán, miért emlegetik elsivatagosodó térségként a Duna–Tisza közi Homokhátságot, és miért érzékeny minden száraz nyárra a mindössze 1,5 méter átlagmélységű Velencei-tó. Szó esik arról is, miért nem oldja meg a vízhiányt egyetlen nyári felhőszakadás, hogyan működnek óriási szivacsként a helyreállított árterek, és mit jelent, hogy 2025-ben az európai folyók mintegy 70 százalékának éves vízhozama átlag alatti volt.

Hulladék, mikroműanyag, körforgásos gazdaság. Egy erdei túrán eldobott PET-palack 450 év alatt bomlik le, a mikroműanyagok pedig már az Antarktisztól a Mariana-árokig mindenhol ott vannak. A teszt a betétdíjas visszaváltástól a hulladékhierarchián át a zöldmosásig (greenwashing) és az EU ökocímkéjéig szóba hozza mindazt, amitől a fiatalokból tudatos vásárló lesz, és kitér arra is, miért ér többet a hulladék megelőzése, mint az újrahasznosítása.

Energia és zöld átállás – a napelemtől a mesterséges intelligenciáig. 2025-ben a megújulók adták Európa villamosenergia-termelésének 46 százalékát. A kérdések között szerepel, miért kell az elektromos autók teljes életciklusát vizsgálni, miért lett téma az akkumulátor-újrahasznosítás és a kritikus nyersanyagok kérdése, mi az atomenergia helye a klímavédelemben – és milyen környezeti lábnyoma van a mesterséges intelligenciának, amelyet a fiatalok naponta használnak.

Meglepő számok a tesztből

Olyan meglepő adatok is kiderülnek a tesztből, mint hogy egy magyar ember naponta átlagosan 104 liter vizet használ el – fürdésre, mosásra, vécéöblítésre, mosogatásra a KSH adatai szerint. Vagy hogy Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszer végzi a kukában: fejenként 68 kilogramm, amiből 33 kilogramm tudatos vásárlással megelőzhető lenne (forrás: NÉBIH).

És azt tudta például, hogy a természetbe legtöbbször kikerülő hulladék nem a műanyag palack és nem a nejlonzacskó, hanem a cigarettacsikk? Egyetlen karácsony alatt pedig mintegy 250 ezer tonna csomagolási hulladék keletkezik Magyarországon. Aktuális kérdés, hogy a Balaton növekvő foszforterhelésének egyik fő forrása a strandolók, akik a vízben végzik el a kisdolgukat: évente nagyjából 1,2 tonna foszfor kerül így a tóba, ezzel rendkívül összetett és káros folyamatokat elindítva – többek között ennek is köszönhető az elviselhetetlen árvaszúnyog-invázió.

Továbbá évente mintegy 500 millió alumínium italosdoboz végzi hulladéklerakóban, pedig az alumínium végtelenszer újrahasznosítható. Azt sem gondolnánk, hogy Dánia és Hollandia után Magyarországon a harmadik legmagasabb az elsősorban kerékpárral közlekedők aránya Európában. Elgondolkodtató az is, hogy a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó energiafelhasználása az elmúlt évtizedben lényegében stagnált, miközben az európai átlag 16 százalékkal csökkent.

A teszt emellett életszerű helyzetek elé is állítja a kitöltőket: mit tegyünk egy elromlott elektromosautó-akkumulátorral, hova jelentsük a lakóhelyünk közelében kidobott lomokat, mi kerülhet a komposztálóba és mi nem, vagy melyik reklámállítás gyanús környezetvédelmi szempontból – „a világ legzöldebb terméke” ugyanis valószínűleg nem is létezik.

További információ: nagydiaktesztek.hu/kornyezetvedelem
Forrás és fotó: DUE Médiahálózat