Muflon, a hazai fauna megosztó képviselője

A muflon Európa egyetlen vadjuhfaja, ám azt kevesen tudják, hogy nem őshonos a kontinensen, így Magyarországon sem. Bár sokan a hazai erdők természetes lakójának tekintik, valójában betelepített faj, amely vadgazdálkodási előnyei mellett komoly természetvédelmi kérdéseket vet fel.

Elő-Ázsiától a magyar erdőkig

A muflon eredeti őshazája Anatólia, Örményország, Irak, Irán, Grúzia és Azerbajdzsán, ahonnan először a földközi-tengeri-szigetekre (Korzika, Szicília, Szardínia és Ciprus) hurcolták be, majd a 19. században betelepítették Közép-Európába is. A történelmi Magyarországon először 1868-1869-ben jelent meg a Nyitra megyei Ghymesen, az ország mai területére pedig az onnan, illetve Nagyapponyból került Füzérradványba 1901-ben. Ma a hazai középhegységekben gyakorlatilag mindenütt megtalálható, általában szigetszerű elhelyezkedésben.

Méretét tekintve a kosok (hímek) 35-55, a nőstények (jerkék, anyák) 25-40 kilogramm súlyúak. Marmagasságuk 70-90 centiméter, a kosok nagyobbak. Színük jellemzően barna, a has, a lábak belső oldala és kívül térdtől lefelé, a hullató körül, az arc egyes részei és a fül belső része fehér. A kosok nyakuk alsó részén hosszabb szőrt „szakállt“, a hátuk két oldalán általában egy-egy fehér foltot (úgynevezett nyerget) viselnek, valamint legjellemzőbb küllemi jegyük az ívesen növő szarvuk, más néven csigájuk. A jelenlegi hazai állomány körülbelül 10.000 példányra tehető. (1)

„Nyerges” muflon kos Fotó: freepik

Vadgazdálkodási jelentősége

Ebben a tekintetben mindenképpen igen fontos vadfajnak tekinthető, ugyanis a kosok csigája értékes trófeát jelent, a húsa pedig egészséges és páratlan gasztronómiai alapanyag. Ugyanakkor a muflon állományát folyamatosan szabályozni kell, mert túlzott elszaporodása élőhelyi károkat okozhat, különösen érzékeny sziklagyepekben és erdőfelújításokban.

Ezért veszélyes a természetre

Az őshonos növényzet károsítása

A muflon elsősorban füvekkel, hajtásokkal, cserjékkel táplálkozik. Meredek hegyoldalakon, sziklás területeken is legel, ahol az őshonos növényzet gyakran érzékeny és lassan regenerálódik. A túlzott legelés miatt ritka növényfajok tűnhetnek el, különösen természetvédelmi területeken.

Talajerózió fokozása

A meredek lejtőkön történő mozgása fellazítja a talajt, ami csapadékos időszakban fokozza az eróziót. Ez hosszú távon a növénytakaró csökkenéséhez és élőhelyromláshoz vezethet.

Verseny az őshonos fajokkal

Bár Magyarországon nincsen őshonos vadjuh, a muflon táplálék- és élőhelyhasználatban versenyezhet más növényevő fajokkal, például az őzzel vagy a gímszarvassal. A természetes egyensúly felborulhat, különösen ott, ahol az élőhely amúgy is sérülékeny.

Természetvédelmi területek veszélyeztetése

Sziklagyepekben, dolomit- és mészkősziklagyepekben különösen jelentős károkat okozhat. Ezek az élőhelyek gyakran endemikus, kizárólag ott előforduló növényfajoknak adnak otthont.

Fotó: freepik

Mi a megoldás?

Bár ebben a kérdésben a természetvédők és a vadgazdálkodók között aligha várható teljes egyetértés, létezhetnek szakmailag megalapozott köztes megoldások. Az egyik legfontosabb szempont a vadon élő állománysűrűség olyan szinten tartása, amelyet még a legérzékenyebb, intenzíven használt élőhelyek növénytársulásai is képesek tolerálni. Ez a gyakorlatban célzott és következetes állományszabályozást jelent.

Egy másik lehetőség az állomány részbeni vadaskerti tartása. Nem véletlen, hogy a hazai muflonállomány mintegy egynegyede ilyen területeken él. Ez csökkenti a természetvédelmi konfliktusokat, miközben vadgazdálkodási szempontból továbbra is fenntartható marad a faj hasznosítása.

Fontos ugyanakkor azt is megjegyezni, hogy a kérdés nem fekete-fehér. Ha a muflon egyáltalán nem lenne jelen, bizonyos védendő sziklagyepek esetében számolni kellene a cserjésedés, majd hosszabb távon a beerdősülés kockázatával. A nyílt élőhelyek fenntartása sokszor aktív kezelést igényel – legeltetéssel vagy mechanikai beavatkozással. Alacsony egyedsűrűség mellett a csigás szarvú vad akár hozzájárulhat a nyílt élőhelyek fenntartásához is.

(1) Felhasznált irodalom: Dr. Náhlik András – Vadászati ismeretek

Kiemelt kép: Freepik

*

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!

Kapcsolódó