Nemzeti konzultáció indulhat a szélerőművekről

Magyarországon több mint egy évtizede nem épültek új szélerőművek, mivel a 2010-es években bevezetett szabályozások gyakorlatilag lehetetlenné tették a telepítést. Most azonban változhat a helyzet.

Itt az új magyar szélerőmű-szabályozás

A 2023 decemberében kihirdetett új szabályozás jelentős változásokat hozott a szélturbinák telepítésére vonatkozó jogszabályokban. A települések 12 000 méteres védőtávolsága 700 méterre csökkent, eltörölték a szélerőművek 2 MW-os teljesítménykorlátját és 100 méteres magassági korlátját. Az új rendeletek könnyítették az engedélyezési eljárásokat, és megszüntették a körülményes pályázati rendszert – írja az Energiaklub új tanulmánya, amely a szélerőművek telepítésének jelenlegi hazai helyzetéről és jövőbeli kilátásairól kíván átfogó képet nyújtani.

A szabályozásban természetvédelmi feltételek is teljesülnek, ami igen fontos, lévén, a szélerőműveket sok támadás éri emiatt.

Most azt írják elő, hogy az országos ökológiai hálózat övezetében (pl. természetvédelmi területek, Natura 2000 területek, ökológiai folyosók), valamint tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében nem lehet szélerőművet létrehozni, csak attól 700 méteres védőtávolságban.

Ugyanakkor engedélyezett szélerőműveket építeni olyan erdőkben és vízfelületeken, amelyek nem részei az ökológiai hálózatnak, nem tájképvédelmi és világörökségi területek. A települési önkormányzatok maguk dönthetnek, hogy a területükön engedélyezik-e a szélerőművek létesítését. Ha igen, akkor a helyi építési szabályzatokban kijelölhetnek magasépítmények telepítésére alkalmas övezeteket, ahova lehet építeni szélerőművet.

Megszűnik a körülményes pályázati rendszer, amelyben eddig csak a kormány által kiírt pályázat útján lehetett volna szélerőműveket építeni, ha nincs a 12 kilométeres korlátozás. Valamint eltörölték a szélerőművek 2 MW-os teljesítménykorlátját és 100 méteres magassági korlátját.

A kormány nem korlátozza rendeletben az egy évben kiadható szélerőmű engedélyek számát és a szélerőművek teljesítményét sem.

Az Energiaklub készített tanulmányt a szélenergiával és a szélerőművekkel kapcsolatban. Ez szorgalmazza, hogy a döntéshozók az új jogszabályok elfogadása előtt a törvényeknek megfelelően biztosítsák a megfelelő véleményalkotási lehetőséget a szakmai érintettek és a társadalom számára.

Azaz elképzelhető, hogy a nemzeti konzultációt indíthatnak majd a szélenergiával, a szélerőművekkel kapcsolatban.

Emellett párbeszédeket folytatnak majd az országos bázissal rendelkező szakmai civil szervezetekkel is.

Szél, az lenne

Magyarország jelenleg 330 MW-os telepített szélerőművi kapacitásával, illetve a termelt szélenergia mennyiségét tekintve az uniós országok listájának vége felé helyezkedik el. Kutatások szerint technikailag az ország teljes villamosenergia-szükségletének a többszörösét is kitermelheténk szélenergiából, a fizikai, területi adottságok ehhez ugyanis megvannak.

Az Energiaklub, illetve a Regionális Energiakutató Központ (REKK) szerint a jelenlegi kapacitás tízszerese (3,3 GW) mellett sokkal jobban ki lehetne tölteni a magyar energiatermelésben azokat a hullámvölgyeket, amelyek a naperőművek napközbeni túltermeléséből adódnak, és amelyek miatt rendszeresen vissza kell terhelni a Paksi Atomerőművet is. Ezért szakértőik szerint nemzetgazdaságilag az lenne a legolcsóbb és legtisztább megoldás, ha a kormány által 2030-ra megcélzott 12 GW naperőmű kapacitás mellé nem 1, hanem 4 GW szélerőmű kapacitás épülne ki, mert így az importáram döntő részének kiváltása mellett a tervezett három új rugalmas gázerőművet (CCGT) is meg lehetne spórolni.

Forrás a Portfolio cikke.
Nyitókép: Freepik

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/