Döbbenet: 32 millió repülőjáraton 820 millió utas egyetlen év alatt!

A repülő bizony nem zöld, ahogyan a repülés sem az, főleg nem ilyen mértékben. a kép illusztráció, fotó: Unsplash

Tudjuk, hogy népszerű dolog az utasszállító repülő, de hogy ennyire? Ha a 2022-ben felszálló összes járat repülőgépeit képzeletben szorosan egymás mögé felsorakoztatnánk, akkor mintegy 25-ször körbeérnék a Földet az Egyenlítő mentén! Ez a szám négyszerese az 1990-es adatnak!

Éppen 2019 karácsonyára leptem meg a családot egy, a 2020-as tavaszi szünetre tervezett repülős utazással. Igen, egészen pontosan a Covid járvány első hullámának csúcsán utaztunk volna, nem is olyan messze, csak Nyugat-Európába. Persze 2019 karácsonyán még nem is hallottunk a kórokozóról sem, nemhogy a világjárvány eszünkbe jutott volna. Átfoglalni még átfoglaltuk a jegyet (talán túl korán is, még a márciusi nagy lezárás előtt), de az újabb utazás időpontja a második hullámra esett, így ott sem repülhettünk…

A repülő révén kinyílt a világ, de…

Szeretek ugyan utazni, de ez a sok bizonytalanság és a jegyek nem kis átfoglalási költségének elvesztése jó időre elvette a kedvem az újabb utazástól. Négy év telt el úgy, hogy a nagy utazóból “nagy otthonmaradó” lettem, a Balatonig mentünk le minden nyáron egy megfizethető kis retro nyaralóba.

A nagy áttörésre egészen mostanáig, 2024 tavaszáig kellett várni. Nemrég érkeztünk haza Olaszországból, ám a kihagyás miatt fura volt újra átélni a reptéri hercehurcát, viszont egyúttal nagyon elgondolkodtatott. Miért is kell egy “teljesen átlagos átlagembernek”, mint amilyen én vagyok, évente nemhogy többször, de akár csak egyszer repülőre ülnie és résztvennie a turizmus-őrületben? Mekkora is a karbonlábnyoma ennek?

Ebben a repülő témák mellett más közlekedési módokról szóló cikkben már nekifutottunk ennek a témának, de most folytassuk is tovább a gondolatsort.

Repülő, vonat, roller? Utazz vagy ne utazz, ez itt a kérdés?

Ez a kérdéskör rendkívül összetett, hiszen ahogy emlegetni szoktuk nyolcmilliárd, azaz – képzeljük csak el magunk előtt egy pillanatra az elképzelhetetlen tömeget, 800(!) magyarországnyi embert. Tehát mondjuk ki: 8000 millió emberről van szó a világon, akik közül hozzávetőleg minden tizedik-huszadik már ma is úgy él, hogy évente legalább egy-két repülős utat megengedhet magának.

A belföldi és globális légi járatok száma világszerte 2021-ben (a Covid járvány második tetőzésekor) a becslések szerint 22,2 millió volt, ami 32,2 millióra ugrott vissza 2022-re az IATA adatai szerint, és 2023-ban még tovább nőtt. A járatokon a hivatalos adatok szerint mintegy 820 millió ember utazott 2022-ben, végső 2023-as adatok egyelőre nincsenek, de legalább ekkora utasszámmal kalkulálhatunk. Persze egy ember akár többször is szerepelhet ebben a számban.

Ilyen óriási mértékeknél ugyanakkor valóban úgy tűnhet, hogy

csepp a tengerben az is, ha 1-2 millió környezettudatos család lemond a légi utazás luxusáról.

Azaz könnyen azt gondolhatja az ember , hogy miért pont ő és a családja vagy a barátai, ismerősei legyenek azok, akik környezettudatos módon, „gyalog mennek” mindenhová, illetve nagyon közeli, például akár kerékpárral vagy elektromos autóval, esetleg villamos vasúttal is könnyen elérhető célokat választanak.

Adott esetben tehát még a tengerpartra is vonattal mennek, ha több száz kilométerre van. Vagy a Balatonra is többen egyszerre biciklivel mennek, esetleg a Velencei tóhoz ruccannak le, mondjuk elektromos rollerrel…

A viccet félretéve (mert a fenti példák, ebben a formában ma inkább viccnek számítanak), érdemes elgondolkodni azon, hogy hová fejlődött a turizmus az utóbbi évtizedekben, és mennyivel erőteljesebben szennyezi a környezetet a megnövekedett légi, közúti, vagy akár hajózási forgalom, mint tette ezt évtizedekkel korábban. És igen, még akkor is így van ez, ha a mai járműveink környezetbarátabbak.

Azon túl, hogy kis családunk évi legfeljebb egy utazása valóban csepp a tengerben az vígasztal még, hogy a becslések szerint a légi közlekedés egésze még úgy is csak 3-4 százalékáért felel a globális üvegházgáz kibocsátásnak, bár négyszeresére(!) nőtt az intenzitása 1990 óta.

Részletek például ebben a tanulmányban (angolul) is megtalálhatók, és egy következő cikkben összegyűjtök néhány portált, ahol pontosan kiszámolható a repülés karbonlábnyoma is. Megyek is, megcsinálom az olasz utunkra érvényes kalkulációt, azután kis vidéki kertembe ültetek néhány fát ellentételezésül.

Folytatjuk….

Ön mit gondol erről a témáról?

Írja meg Facebook oldalunkra!

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!

Kapcsolódó