Okos tengeri gazdálkodás: több élelmiszer, kevesebb káros hatás
Sokak szerint az világ élelmezési problémáinak egyik kulcsa lehet a tengeri gazdálkodás, vagyis az akvakultúra, ami segíthet abban, hogy elegendő élelmiszert termeljünk a bolygó növekvő népességének, miközben csökkentjük az ökoszisztémára gyakorolt káros hatásokat.
Az akvakultúra, vagyis a tengeri halak és egyéb vízi élőlények tenyésztése jelenleg az összes vízi eredetű élelmiszer körülbelül 20%-át adja. Ez a fehérjeforrás világszerte milliárdok számára nélkülözhetetlen.
A tengeri élelmiszerek iránti kereslet folyamatosan nő, az akvakultúra egyre gyorsabban terjed ennek kielégítésére. A témában a Michigani Egyetem végzett kutatásokat, hogy jobban megértsék ennek hatásait, illetve kidolgoztak egy olyan modellt, amely több mint 20 000 tengeri faj populációjára gyakorolt hatásokat elemzi.
Ez a modell segített megjósolni, hogyan alakulhatnak ezek a hatások 2050-re, figyelembe véve különböző gazdálkodási és éghajlati forgatókönyveket. A kutatók például két klímamodellt vizsgáltak (RCP 4.5 és RCP 8.5), amelyek eltérő szintű globális felmelegedést és üvegházhatású gázkibocsátást feltételeznek.
A legjobb és a legrosszabb forgatókönyv 2050-ig
A kutatás szerint a legoptimálisabb stratégia az lenne, ha az új tengeri gazdálkodási farmokat olyan helyeken alakítanák ki, ahol a környezeti hatás minimális.
Ezzel a kagylótenyésztés 2,36-szorosára, a halgazdálkodás 1,82-szeresére nőhetne a jelenlegi szinthez képest, a tengeri gazdálkodáskörnyezeti hatása pedig akár 30,5%-kal csökkenhetne.
Ezzel szemben, ha a farmokat a legérzékenyebb élőhelyekre telepítenénk, az több mint négyszer nagyobb kárt okozna a tengeri biodiverzitásban, mint ha véletlenszerűen választanánk ki a helyszíneket.
„Ez rávilágít arra, mennyire fontos a stratégiai tervezés” – mondta Neil Carter, a kutatás egyik vezetője. „Ahhoz, hogy a tengeri gazdálkodás valóban fenntartható legyen, a klímakutatástól a gazdasági elemzéseken át a tengeri ökoszisztémák vizsgálatáig sokféle tudományterület együttműködésére van szükség.”
A fenntartható tengeri gazdálkodás kihívásai
A kutatás rávilágított arra, hogy nincs egyetlen tökéletes megoldás az akvakultúra fenntartható fejlesztésére. Egyes területeken, például a Dél-Csendes-óceánon, egészen más lehetőségek és kihívások vannak, mint például Franciaország partjainál. Ráadásul még a legjobb forgatókönyv esetén is negatív hatások érnék egyes tengeri emlősöket – például bálnákat, fókákat és oroszlánfókákat.
Mindezek ellenére a megfelelő tervezéssel csökkenthetők a káros hatások, és a döntéshozók már előre felmérhetik, hogy egy-egy lépés milyen következményekkel járhat.
Carter szerint a legfontosabb következő lépés az, hogy a kutatók, a politikai döntéshozók és a közösségek együtt dolgozzanak annak érdekében, hogy a fenntartható tengeri gazdálkodás gyakorlati megvalósítása elinduljon.
„Nem törvényszerű, hogy egy iparág bővülése automatikusan súlyos károkat okoz a környezetben”
– mondta. „Ha a megfelelő döntéseket hozzuk meg, a tengeri élelmiszer-termelés növekedhet úgy, hogy közben a tengeri ökoszisztéma is megmarad.”
A kutatás azt mutatja, hogy a tengeri gazdálkodás lehet a jövő egyik kulcsfontosságú élelmiszertermelési módja – de csak akkor, ha felelősen, tudományosan megalapozott stratégiák mentén fejlődik.
Forrás: Science Daily
Nyitókép: Freepik
*
Olvassa el korábbi cikkünket is a globális halászat rekordjáról!
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
