Világrekordot döntött a globális halászat… fenntartható ez így?
A 2024-es a halászat és akvakultúra helyzetéről szóló jelentés szerint a globális összkibocsátás 2022-ben elérte a 223,2 millió tonnát, ami 4,4 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest. Ezen belül 185,4 millió tonnát tettek ki a vízi állatok és 37,8 millió tonnát az alga.
A történelemben először 2022-ben haladta meg az akvakultúra kibocsátása a halászatét, ezzel a vízi állatok fő forrásává vált. A globális akvakultúra termelés ugyanis elérte a 130,9 millió tonnát, ami a teljes globális víziállat-termelés 51 százaléka
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) jelentésében megemlítik, hogy a tengeri és édesvízi növények, valamint állatok tenyésztésének növelése bizonyítja a szektorban rejlő potenciált, azaz hozzájárul a vízi élelmiszerek iránti világszerte növekvő igény kielégítéséhez. A további bővülés és intenzifikálódás azonban a fenntarthatóságot és a helyi közösségek érdekeit kell hogy szem előtt tartsa.
Jelenleg az országok egy kis csoportja dominálja a szektort
Tíz ország (Kína, Indonézia, India, Vietnám, Banglades, Fülöp-szigetek, Dél-Korea, Norvégia, Egyiptom és Chile) adja a teljes termelés 89,8 százalékát, miközben számos afrikai és ázsiai ország nem használja ki a teljes kapacitását. A FAO megítélése szerint célzott politikák, technológia-, és tudásátadás és felelős beruházások kulcsfontosságúak lennének a fenntarthatóság erősítéséhez az akvakultúra szektorban, főleg Afrikában.
Jelentősen bővül a halfogyasztás
A szervezet közölte: a vízi élelmiszerek rekordnagyságú termelése rámutat az ágazatban rejlő lehetőségre az éhezés és alultápláltság felszámolásában.
A vízi eredetű élelmiszerek globális fogyasztása elérte a 162,5 millió tonnát 2021-ben.
A globális népességnövekedés üteméhez képest ezen érték közel kétszeres sebességgel nőtt 1961 óta: a 9,1 kg/fő mennyiségről 20,7 kg-ra emelkedett 2022-re.
A vízi állatok mintegy 89 százalékát közvetlenül fogyasztják az emberek, a többi közvetetten vagy nem élelmiszercélú felhasználásra kerül – például hallisztként vagy halolajként.
A fogyasztás további növelése fenntartható forrásból szerte a világon kritikus fontosságú az egészséges táplálkozás szempontjából. A vízi élelmiszerek magas minőségű fehérjét tartalmaznak (az állati eredetű fehérjefogyasztás 15 százalékát és a teljes fehérjebevitel 6 százalékát lefedve) és jelentős tápanyagokat is, mint az omega-3 zsírsavak, ásványi anyagok és vitaminok. 2021-ben 3,2 milliárd ember esetében az egy főre jutó állati eredetű fehérjefogyasztás több mint 20 százalékát fedezték a vízi eredetű élemiszerek.
Fenntartható ilyen mennyiségben a halászat?
A globális halászat, az óceánok egészsége és az akvakultúra fenntarthatósága napjaink egyik legfontosabb környezeti kérdései közé tartozik. Az ipari halászat és az akvakultúra gyors növekedése komoly hatással van a tengeri ökoszisztémákra, miközben a túlhalászat és a szennyezés súlyosan veszélyezteti az óceánok egészségét.
A másik oldalról viszont az is igaz, hogy a halászat bővülése fontos szerepet játszik abban, hogy az emberek egészségesebben táplálkozzanak.
A biológiailag fenntartható módon lehalászott tengeri állatok aránya 2021-re 62,3 százalékra csökkent a FAO adatai szerint, ami 2,3 százalékos veszteség 2019-hez képest.
A termelés szintjét tekintve azonban a FAO által felügyelt fogások mintegy 76,9 százalékát halászták le biológiailag fenntartható módon 2021-ben.
A globális halászat fenntarthatósága érdekében több ország szigorúbb szabályozásokat vezetett be, és különböző nemzetközi szervezetek is igyekeznek irányelveket kidolgozni. Az MSC (Marine Stewardship Council) tanúsítvány például a fenntartható halászati gyakorlatok elismerésére szolgál. Azonban a szabályozások betartása és ellenőrzése nem mindig hatékony, különösen a fejlődő országokban.
Az akvakultúra fenntarthatósága érdekében a zárt rendszerű akvakultúra (Recirculating Aquaculture Systems, RAS) egy ígéretes megoldás, amely minimalizálja a környezeti hatásokat azáltal, hogy a víz újrahasznosítását és a hulladékkezelést hatékonyabban végzi. Emellett a növényi alapú hal takarmányok fejlesztése is csökkentheti a vad halakra nehezedő nyomást.
Olvassa el cikkünket az óceánok fenntarthatóságát segítő algatermesztésről!
Forrásként felhasználtuk a Profitline cikkét.
Nyitókép: Pexels
