Természeti kincseink, az éltető források

Magyarország bővelkedik természetes forrásokban: a termálvizektől a karsztforrásokon át számos olyan kincsünk van, amelyek fontos szerepet töltenek be élőhelyi, mind geológiai, mind kulturális és turisztikai, valamint szakrális szempontból is.

Hazánkban nem kevesebb, mint 6505 forrást tartanak nyilván, melyek a föld mélyéből törnek elő. Ezek közül kémiai vagy bakteriológiai okok miatt sokuk nem alkalmas emberi fogyasztása, illetve bizonyos forrásvizek gyermekek számára nem ajánlottak.

Mit nevezünk forrásnak és milyen fajtái vannak?

A forrás a felszín alatt található vizek (talajvizek, rétegvizek és karsztvizek) rendszerint természetes felszínre törése, mely lehet állandó vagy időszakos jellegű. Ezek lehetnek természetesek vagy foglaltak, mely utóbbi jelentheti a víz foglalatba helyezését vagy az eredeti helyéről való teljes elvezetését is. A foglalás három célból történhet: turisztikai és esztétikai, vízellátás – vízhasznosítás, valamint egyéb célból (ásványíz nyerése, termálforrások, gyógyfürdők kialakítása).

A forrásokat a különböző tulajdonságaik szerint is többféleképpen csoportosíthatjuk: geológiai, hidrogeológiai, biológiai, tájhasználati, hőmérsékleti, állandóság vagy éppen kémiai összetételük alapján.

A természetes források jelentősége

Víztani, felszínalaktani és tájképi értékük mellett a források nemcsak az embernek, hanem a vadon élő állatok számára is fontos víznyerő helyek lehetnek. Élőhelyként szolgálhatnak számtalan élőlénynek, a belőlük táplálkozó vízfolyások révén pedig igen nagy szerepük van a biodiverzitás megőrzésében is.

Iható források a természetben

Kirándulásaink során sokszor haladunk el olyan természetes víznyerőhelyek mellett, amelyekből teletölthetjük a kulacsunkat. Fontos azonban megjegyezni, hogy biztonságosan csak azok fogyaszthatók, amelyekre ki van írva, hogy ivóvíz, ám még itt is előfordulhatnak olyan átmeneti időszakok, amikor nem megfelelő a víz minősége.

Ilyen például – a teljesség igénye nélkül – a Bakonyban a Zoltay-forrás, a Visegrádi-hegységben a Kaán Károly-forrás, a Gerecsében a Hideg-forrás, a Mecsekben a Kancsal-forrás, a Vértesben a Szép Ilonka-forrás, a Mátrában a Farkas-kút, vagy éppen a Bükkben a Vöröskő-forrás.

A pazar látvány sem marad el

Bár nem minden forrás vize iható, sokszor páratlan szépségű látványban lehet részünk ott, ahol a víz a felszínre tör. Így ha a szomjunkat nem is olthatjuk velük, gyönyörködni mindenképpen érdemes bennük. Hogy párat említsünk ezek közül: a Szalajka-völgyet tápláló Szikla-forrás zuhataga, a vadregényes mecseki Betyár-forrás, a Bakonyban található Csurgó-kút, a bükki Vöröskő-forrás vagy például a meredek dombok között fakadó Hármas-forrás a Soproni-hegységben, de a lista még hosszan sorolható.

Csodatévő források

Hazánkban számos olyan vízforrást (kútvizet vagy természetes forrást) tartanak számon, melyhez valamilyen legenda vagy történet kapcsolódik, mint például Mária-jelenések vagy hihetetlen gyógyulások gyógyíthatatlannak hitt betegségekből. Ezeket a helyszíneket gyakorta jelölik – önmagában vagy a helységnév mellett – a „Szentkút“ elnevezéssel.

Kiemelt kép: Canva

*

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!