Természetközeli könyvek karácsonyra – egy természetfilmes ajánlásával

Karácsonyra könyvet kapni és adni is öröm, mi pedig arra gondoltunk, hogy még nagyobb lehet az ajándék, ha ezek a könyvek közelebb hoznak a természethez, vagy legalábbis elgondolkodtatnak, ráadásul mindezt irodalmi síkon.

Állandó vendégszerzőnk, Szendőfi Balázs természetfilmes három könyvet ajánl karácsonyra, melyek, mint írja, az ő szubjektív olvasatában így vagy úgy kapcsolódnak a természetvédelemhez, de mégsem szakkönyvek, hanem hazai vagy világirodalmi remekművek.

Jókai Mór: Az új földesúr (1863)

Jókainak ezt a művét leginkább a Bach-korszak és Haynau áthallásos ábrázolása miatt szokták emlegetni, én azonban (nyilván nem elsőként és egyedüliként) felfigyeltem benne egy fontos természetvédelmi-történeti szálra. A megjelenés éve 1863. Ez volt a tizenkilencedik század legaszályosabb esztendeje, mégis már gőzerővel folytak a vízrendezések, a folyószabályozási munkák, gyorsan haladt előre Széchenyi lázálmának és a Kárpát-medence legnagyobb ökocídiumának megvalósítása. Az új földesúr egyik főhőse (gyakorlatilag főszereplője) vízépítő mérnök, aki a tiszai árvízvédelmi töltések fontosságáról többször is hangsúlyosan beszél a regényben.

Egy helyütt Jókaira jellemző terjedelemben és érzékletességgel festi le a könyv egy nagy tiszai gátszakadás és árvíz képét, melyen főhőseink napokig eveznek egy ladikkal. Bár az író valószínűleg nem idillikusnak, hanem elrettentőnek szánta a leírást, azért a mai, elsivatagosodó Magyarország lakóinak lelkében egyfajta derengő nosztalgiát is ébreszthet a letűnt vízivilágok szépsége és természetessége iránt.

A víz színe alatt, melyen a csónak átsikamlott, meglátszott a szép kalászos vetés; a búzavirág még ott kéklett, a pipacs még ott piroslott közte, s a hajladozó kalászok, a kék búzavirágok és piros pipacsok között ott vickándoztak a tiszai apró halacskák százai.

Kurt Vonnegut: A hazátlan ember (2005)

A kultikus, német származású amerikai író utolsó befejezett könyvéből még egyértelműbben kiderül, hogy Vonnegut pacifista és „zöld” szemléletű. A csapongó, személyes hangvételű írásban szó esik a második világháborúról, az iraki háborúról, Semmelweis Ignácról, az 1960-as években gyártott Saabokról, az írói mesterség és a történetmesélés fogásairól, ám a vezérfonal az emberiség pazarló és békétlen életmódja, az erről szóló szarkasztikus, fekete humorral átszőtt eszmefuttatások.

A megfeszített Föld bolygó,
ha megtalálná a hangját,
és értené az iróniát,
akár azt is mondhatná
arról, ahogy tönkretesszük:
„Bocsásd meg nekik, Atyám,
nem tudják, mit cselekszenek.”
Az irónia az lenne,
hogy tudjuk,
mit teszünk.

Lázár Ervin: A fehér tigris (1971)

Lázár Ervin nevét a legtöbben A Négyszögletű Kerek Erdő és a benne szereplő, kissé szürreális mesehősök (Mikkamakka, Vacskamati, Bruckner Szigfrid, Maminti, Dömdödöm, Nagy Zoárd – a lépegető fenyőfa és a többiek) kapcsán ismerik. Az író egyetlen regénye A fehér tigris, mely egy kezdetben hétköznapi fiatalemberről szól, aki mellett egyszer csak a semmiből megjelenik egy különös és hatalmas fehér tigris. Az állatról hamar kiderül, hogy természetfeletti hatalommal bír, nem fogja a golyó, nem eszik semmit, de a regény főhősének telepatikus vagy akár tudattalan parancsára bárkit azonnal széttép, ha nem fékezik meg időben. S megfékezni csak egyvalaki tudja, a fiatalember.

A regény aztán éveken át követi a tigrissel „összezárt” életű ember történetét, valamint azt, hogy a korlátlan hatalom hogyan változtatja meg a társadalomhoz és nőkhöz való viszonyát, hogyan alakítja át a személyiségét, s miként hat ez vissza magára a tigrisre mint szellemi entitásra. Hogy hogyan jelenhetett meg ez a regény Magyarországon 1971-ben, a pártállami időszak közepén, az máig rejtély.

És hogyan kerül ez a könyv a természetügyi ajánló kötetei közé? A természethez látszólag csak egyetlen szálon kötődik, s ez maga a fenséges vadállat, a tigris. Ám tágabban értelmezve a hatalmát gyakorló és attól eltorzuló emberről szól, így pedig választ adhat arra a kérdésre, hogy az emberi faj alkalmas-e az evolúciós puccsal elfoglalt csúcsragadozói szerepre az egész tápláléklánc felett.

Nyitókép: Freepik

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/