Már a tizedik földgázkutat fúrja az MVM Kelet-Magyarországon

De miért lehet fontos a földgáz és miért áthidaló megoldás a zöld átállás felé?
A földgáz egyik legfőbb előnye a többi fosszilis tüzelőanyaggal szemben az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás. Egy földgázerőmű feleannyi CO2-t bocsát ki, mint egy szénerőmű, ami vonzóvá teszi átmeneti megoldásként a megújuló energiaforrásokra való átállás időszakában. Ugyanakkor az is igaz, hogy a metán, amely a földgáz fő komponense, jelentős üvegházhatású gáz, és a kitermelés, szállítás és felhasználás során bekövetkező szivárgások komoly környezeti kockázatot jelentenek.
A földgáz fontos szerepet játszik az energiaellátás stabilizálásában és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében.
Jelenleg hazánkban az energiamixben az atomenergia után a második helyet foglalja el, ez már régóta így van.

A tendencia ugyanakkor csökkenő, a gázerőművek termelése 19 százalékkal marad el az előző évi értéktől, így a földgáz aránya az ország villamosenergia-mixén belül 4 százalékponttal csökkent 2022-höz képes. Akár a megtermelt gigawattórákat, akár a mixen belüli arányt nézzük, 2016 óta nem volt ilyen alacsony ez a szint. Biztató viszont, hogy a csökkenés a megújuló energiaforrások, leginkább a napenergia-termelés erősödésének köszönhető.
Már mélytengeri gázmezőnk is van
Az MVM Csoport nemzetközi szinten is bővíti tevékenységét a földgázkitermelésben.
A cég nemrégiben 5 százalékos részesedést vásárolt a világ egyik legnagyobb mélytengeri gázmezőjében, az Azerbajdzsán területén lévő Shah Denizben.
„Az azeri mező a világ egyik legnagyobb mélytengeri földgázmezője, az éves kitermelése jelenleg mintegy 30 milliárd köbméter, vagyis a teljes hazai felhasználás több mint háromszorosa. Rövid távon ebből a mezőből gázt még nem tudunk Magyarországra szállítani, hiszen értékesítették már, de hos szabb távon a konzorcium dolgozik a mező feltárásának harmadik szakaszán, abból várhatók addicionális mennyiségek – fogalmazta Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója, aki hozzátette: az azeri kapcsolatban ez a beruházás így is „történelmi mérföldkő”. Lehet, hogy nem ebből a mezőből, de más azeri forrásokból – ahogy tavaly is – a következő években is érkezhet gáz Magyarországra.
A földgáz szerepe a hidrogéntermelésben
A hidrogén egyik leggyakoribb ipari előállítási módja földgáz felhasználásával történik. A folyamatban a földgáz – amely főként metánt tartalmaz – magas hőmérsékleten és nyomáson vízgőzzel reagál, így hidrogén és szén-dioxid keletkezik. Ez utóbbival van a baj, hiszen üvegházhatást okozó anyag, jelentős környezeti kihívást jelent. Utóbbi csökkentése érdekében egyre nagyobb hangsúlyt kap a szén-dioxid leválasztása és tárolása (CCS – Carbon Capture and Storage) vagy a szén-dioxid újrahasznosítása (CCU – Carbon Capture and Utilization).
Amikor a földgázból előállított hidrogént CCS- vagy CCU technológiával kombinálják a kibocsátás csökkentése érdekében, úgynevezett „kékhidrogén” jön létre.
A hidrogén, különösen a „kékhidrogén”, potenciális lehetőséget kínál a földgáz hosszú távú alkalmazására. Így segíthet a földgáz a zöldátállásban, a hidrogén alkalmazhatósága ugyanis ebben egyelőre elkerülhetetlen. Bár egyre több a zöldhidrogén-üzem is, ahol
megújuló energiaforrások, például szél- és napenergia felhasználásával, elektrolízis útján állítják elő a hidrogént, károsanyag kibocsátás nélkül.
Forrás: Energiaügyi Minisztérium és a Greennovátor magazin.
Nyitókép: Energiaügyi Minisztérium Facebook oldala
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!