Már a tizedik földgázkutat fúrja az MVM Kelet-Magyarországon

Földgáz
A békési Sarkad térségében a közelmúltban fejezték be a negyedik új kút lemélyítését, jelenleg annak tesztelése zajlik. A napokban pedig egy további kút fúrásához láttak hozzá a szakemberek. Nyékpuszta lelőhelyen egy korábban lemélyítettel együtt 2023 februárja óta négy kutat állítottak termelésbe.

A felszínre hozott földgáz mennyisége mostanra meghaladta a 100 millió köbmétert, könnyűolajból pedig 135 ezer köbmétert termeltek ki.
A hajdú-bihari Berettyóújfalunál idén februárig négy kutat fúrt le a nemzeti energiavállalat. Az első júniusban állt termelésbe, eddig 4 millió köbméter földgázt adott, a második tesztelése folyamatban van.
A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a hazai gázfelhasználás a nemzetközi energiaválság előtti, 10-11 milliárd köbméteres éves szintről 8 milliárd köbméter közelébe csökkent. A földgázra az időjárásfüggő megújulók kiegyenlítő energiaforrásaként jelentős szerep hárul a sikeres zöld átállásban.

De miért lehet fontos a földgáz és miért áthidaló megoldás a zöld átállás felé?

A földgáz egyik legfőbb előnye a többi fosszilis tüzelőanyaggal szemben az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás. Egy földgázerőmű feleannyi CO2-t bocsát ki, mint egy szénerőmű, ami vonzóvá teszi átmeneti megoldásként a megújuló energiaforrásokra való átállás időszakában. Ugyanakkor az is igaz, hogy a metán, amely a földgáz fő komponense, jelentős üvegházhatású gáz, és a kitermelés, szállítás és felhasználás során bekövetkező szivárgások komoly környezeti kockázatot jelentenek.

A földgáz fontos szerepet játszik az energiaellátás stabilizálásában és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében.

Jelenleg hazánkban az energiamixben az atomenergia után a második helyet foglalja el, ez már régóta így van.

A 2023-as adatok szerint Magyarország villamosenergia-termelésének 20,5 százaléka földgázból származik, ami 7170 GWh-s termelést jelent. Forrás: MEKH
A 2023-as adatok szerint Magyarország villamosenergia-termelésének 20,5 százaléka földgázból származik, ami 7170 GWh-s termelést jelent. Forrás: MEKH

A tendencia ugyanakkor csökkenő, a gázerőművek termelése 19 százalékkal marad el az előző évi értéktől, így a földgáz aránya az ország villamosenergia-mixén belül 4 százalékponttal csökkent 2022-höz képes. Akár a megtermelt gigawattórákat, akár a mixen belüli arányt nézzük, 2016 óta nem volt ilyen alacsony ez a szint. Biztató viszont, hogy a csökkenés a megújuló energiaforrások, leginkább a napenergia-termelés erősödésének köszönhető.

Már mélytengeri gázmezőnk is van

Az MVM Csoport nemzetközi szinten is bővíti tevékenységét a földgázkitermelésben.

A cég nemrégiben 5 százalékos részesedést vásárolt a világ egyik legnagyobb mélytengeri gázmezőjében, az Azerbajdzsán területén lévő Shah Denizben.

„Az azeri mező a világ egyik legnagyobb mélytengeri földgázmezője, az éves kitermelése jelenleg mintegy 30 milliárd köbméter, vagyis a teljes hazai felhasználás több mint háromszorosa. Rövid távon ebből a mezőből gázt még nem tudunk  Magyarországra szállítani, hiszen értékesítették már, de hos szabb távon a konzorcium dolgozik a mező feltárásának harmadik szakaszán, abból várhatók addicionális mennyiségek – fogalmazta Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója, aki hozzátette: az azeri kapcsolatban ez a beruházás így is „történelmi mérföldkő”. Lehet, hogy nem ebből a mezőből, de más azeri forrásokból – ahogy tavaly is – a következő években is érkezhet gáz Magyarországra.

A földgáz szerepe a hidrogéntermelésben

A hidrogén egyik leggyakoribb ipari előállítási módja földgáz felhasználásával történik. A folyamatban a földgáz – amely  főként metánt tartalmaz – magas hőmérsékleten és nyomáson vízgőzzel reagál, így hidrogén és szén-dioxid keletkezik.  Ez utóbbival van a baj, hiszen üvegházhatást okozó anyag, jelentős környezeti kihívást jelent. Utóbbi csökkentése érdekében egyre nagyobb hangsúlyt kap a szén-dioxid leválasztása és tárolása (CCS – Carbon Capture and Storage) vagy a szén-­dioxid újrahasznosítása (CCU – Carbon Capture and Utilization).

Amikor a földgázból előállított hidrogént CCS- vagy CCU technológiával kombinálják a kibocsátás csökkentése érdekében, úgynevezett „kékhidrogén” jön létre.

A hidrogén, különösen a „kékhidrogén”, potenciális lehetőséget kínál a földgáz hosszú távú alkalmazására. Így segíthet a földgáz a zöldátállásban, a hidrogén alkalmazhatósága ugyanis ebben egyelőre elkerülhetetlen. Bár egyre több a zöldhidrogén-üzem is, ahol
megújuló energiaforrások, például szél- és napenergia felhasználásával, elektrolízis útján állítják elő a hidrogént, károsanyag kibocsátás nélkül.

Forrás: Energiaügyi Minisztérium és a Greennovátor magazin.
Nyitókép: Energiaügyi Minisztérium Facebook oldala

 

*

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!

Kapcsolódó