Világelső karbonadót vezet be egy európai ország: jön a „szellentésadó” Dániában
A világon elsőként megadóztatják Dániában 2030-tól az állattartó gazdákat a szarvasmarhák, disznók és bárányok által a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok mennyisége alapján. Ez lesz az első szellentésadó.
Az intézkedés is hozzájárul ahhoz, hogy az 1990-es szinthez képest 70 százalékkal tudják csökkenteni 2030-ra az üvegházhatású gázok kibocsátását – mondta el Jeppe Bruus adóügyi miniszter.
Egy tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatású gáz kibocsátás után 2030-tól 300 dán koronát (16 ezer forint) kell majd fizetniük az állattartóknak, 2035-től pedig ezt 750 koronára (40 ezer forint) emelik. A 60 százalékos adójóváírások nyomán azonban a tényleges adóteher 120 dán korona (6 ezer forint) lesz tonnánként, majd 300 korona (16 ezer forint) 2035-től.
Bár a légkörbe kerülő szén-dioxid elsősorban a klímaváltozásban játszott szerepe miatt kap nagy figyelmet, a metán nagyjából 87-szer több hőt nyel el húsz év alatt az amerikai óceán-, és légkörkutatási hivatal szerint.
2020 óta különösen gyorsan emelkedett a légkörbe bocsátott metán mennyisége a szeméttelepek, a földgáz-, és kőolajkitermelő rendszerek és a haszonállatok révén. Utóbbi az emberi tevékenység okozta metánkibocsátás mintegy 32 százalékáért felelős az ENSZ adatai szerint.
A tehenek a gyomrukban lévő mikrobák révén termelnek metánt a rostban gazdag táplálékuk emésztésekor, egy fermentációhoz hasonló folyamat közben. A metán ugyan a szén-dioxidnál rövidebb ideig marad meg a légkörben, ám több, mint harmincszor hatékonyabban fogja fel a hőt, azaz ennyivel erősebb üvegházhatással bír, mint a szén-dioxid.
Dániában egy átlagos szarvasmarha 6,6 tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatású gázt bocsát ki évente. A dán statisztikai hivatal adatai szerint 2022-ben csaknem másfél millió szarvasmarhát tartottak az ország területén.
A dán adóügyi miniszter elmondta, az új adónak köszönhetően nagy lépéssel közelebb kerülnek ahhoz, hogy Dánia klímasemlegessé válhasson 2045-re. Hozzátette: elsőként vezetnek be valós karbonadót a mezőgazdaságban, és remélik, hogy más országok is csatlakoznak majd.
Az ügyben nemrég született megállapodás a kormány és az állattartó gazdák képviselői között. A szakmai egyeztetéseken részt vevő, legnagyobb dán környezetvédelmi szervezet „történelmi kompromisszumnak” nevezte az adó bevezetését. A szervezet vezetője, Maria Reumert Gjerding kiemelte, hogy az új karbonadó megalapozza az élelmiszeripar átrendeződését 2030 után.
Az adóról szóló tervezetet még jóvá kell hagynia a dán parlamentnek, de ez várhatóan akadálytalanul meg fog történni a kérdésben kialakult széles körű konszenzus miatt.
Tudta? Egy 2021-ben közölt tanulmány szerint segíthet mérsékelni a szarvasmarhák által kibocsátott metán mennyiségét, ha takarmányukba hínárt is kevernek a gazdák.
Egy vizsgálat szerint 82 százalékkal kevesebb metánt bocsátottak ki azok a szarvasmarhák, amelyek kis mennyiségű hínárral dúsított takarmányt kaptak öt hónapon át.
Forrás az Index cikke.
Nyitókép: Pixabay