A zöld átállás nagyhatalmi játszmák miatt lassul!

A zöld átállás folymata látványosan megakadhat, mivel az olcsó kínai e-autók, akkuk és napelemek ellen Amerika a napokban védővámokkal igyekszik saját termelő ágazatait védeni és hasonló vámokat tervez az EU is – egy szakértő a téma mélyére ásott. Az ő írását idézzük.

A zöld átállás kapcsán a neves Nikkei Asia portál szakértőjének vélemény-írása következik. A szerző Vandana Hari, aki a Vanda Insights alapítója, amely egy Szingapúrban működő globális energiapiactelemző cég.

A szerző szerint az Egyesült Államokban és Európában egy védővámokkal oparáló, erős protekcionizmus tapasztalható, mégpedig az alacsonyabb költségű kínai elektromos járművek és zöld technológiák áradatával szemben, ami rávilágít arra, hogy a gyorsabb átállás a tisztább, zöld energiára milyen váratlan következményekkel járhat.

Ez egyben emlékeztető arra is, hogy milyen kihívásokkal jár a zöld alternatívákra való áttérés egy olyan világban, amelyet egyre növekvő geopolitikai feszültségek, kereskedelmi háborúk és az erőforrások nacionalizmusa sújtanak, és amely egyre inkább eltávolodik a globális kereskedelem azon évtizedeitől, amelyek megalapozták a mai érett és stabil rendszereket – írja a szerző.

Ismert, hogy az elmúlt években Kína gyorsan növelte gyártási kapacitását az elektromos járművek és az azokat hajtó lítium-ion akkumulátorok, valamint a napelemek és szélturbinák terén, részben a COVID utáni gazdasági helyreállítási stratégia részeként.

Azonban a gyáripari nagyhatalom, azaz Kína ma már egyre keményebb ellenállással szembesül a nyugati piacokon, ahol a döntéshozók, a helyi zöldtechnológiai vállalatok nyomására, belépési akadályokat állítanak fel.

Május közepén az Egyesült Államok nemzetgazdasági tanácsadója, Lael Brainard bejelentette, hogy

a kínai elektromos járművek behozatali vámját négyszeresére, 100%-ra emelik, a napelemek vámját megduplázzák 50%-ra, és 25%-os vámot vetnek ki a lítium-ion akkumulátorokra, igazságtalan kínai kereskedelmi gyakorlatokra és támogatásokra hivatkozva.

Bár lehet, hogy a bejelentés kapcsán javasolt, még radikálisabb intézkedések soha nem kerülnek végül bevezetésre, mégis

várható, hogy Washington és Brüsszel további korlátozásokat vezet be annak érdekében, hogy csökkentsék a dömpingárakkal operáló kínai import versenyképességét.

Ez azonban időt adhat a nyugati gyártóknak a termelés növelésére, de mindez végső soron azzal járhat, hogy

világszerte elhúzódik a zöld átállás, és drágábbá válik.

A németek és a japánok a zöld átállás terén a kanyarban sincsenek

A világszerte eladott elektromos járművek több mint felét Kínában gyártják, amely a világ legnagyobb elektromosjármű-piaca. Ez a termelés a hagyományos autóipari nagyhatalmakat, Németországot és Japánt, jócskán maga mögé utasította.

A kedvező kormányzati politikák és a gyorsan növekvő hazai értékesítések révén a kínai gyártók gyorsan növelték kapacitásaikat, hogy olcsóbban és gyorsabban gyártsanak elektromos járműveket, mint bármelyik külföldi versenytársuk. Ennek eredményeként a termelés messze meghaladta a hazai keresletet.

Tavaly Kína 1,2 millió elektromos járművet exportált, főként európai és ázsiai piacokra. Ez 80%-os növekedést jelentett az előző évhez képest, és a nyugati döntéshozók részéről „túltermelés” vádját váltotta ki.

Az EU, amely önmagában ezen exportok közel 40%-át fogadta be, hivatalosan vizsgálja, hogy Peking tisztességtelenül támogatja-e gyártóit, azzal a céllal, hogy a dömping- és szubvencióellenes szabályokat alkalmazza importvámok kivetésére.

Azonban a 27 tagú EU-s blokk nehéz döntések előtt áll. A hazai gyártási költségek magasak, és az olcsó kínai elektromos járművekre való támaszkodás azonban valós esélyt adhat(na) Brüsszel hivatalos céljának, hogy 2035-re megszüntesse az új benzinüzemű járművek értékesítését, még akkor is, ha ez a blokk saját gyártóinak árt.

Donald Trump elnöksége idején, 2018-ban az Egyesült Államok 25%-os importvámot vezetett be a kínai járművekre, elriasztva az elektromos járművek importját. Idén márciusban pedig, hogy tovább védje a helyi gyártókat, az Egyesült Államok vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a kínai gyártmányú okos autók importja nem jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot az általuk gyűjtött és továbbított adatok miatt.

Bár Joe Biden elnök kormányzata által a hazai elektromos járműgyártás támogatására hozott 2022-es Inflációcsökkentési Törvény (IRA) erőfeszítései most szembekerültek Kína szilárd uralmával a lítium-ion akkumulátorok ellátási láncában.

Az IRA jövő januártól de facto

kizárja a szoros pekingi kapcsolatokkal rendelkező vállalatokat az amerikai elektromos járművek ellátási láncából, így ugyancsak kizárva a grafit globális beszállítóinak 99%-át, amely fontos összetevője a lítium-ion akkumulátoroknak.

Európában növekszik a befektetési arány az elektromos járműszektorba, egyre nagyobb kaoacitások épülnek ki, de a kontinens lítium-ion akkumulátorgyártási ökoszisztémája valószínűleg egyelőre közel sem lesz képes versenyezni még az Egyesült Államokkal sem, nemhogy Kínával.

Megkerülni is nehéz lesz a vámokat!

Biden-kormányzat bejelentette azt is, hogy vizsgálatot indít annak megállapítására, hogy a kínai vállalatok Kambodzsa, Malajzia, Thaiföld és Vietnam útján irányítják-e az adott kisebb országok napelemgyártását, hogy alacsony áron öntsék rá termékeiket az amerikai piacra és így kerüljék meg a közvetlen import vámjait, válaszul az amerikai napelemgyártók petíciójára.

Korábban több kereskedelmi csoport is ellenezte ezeket a védővámokat, azzal érvelve, hogy a vámok hátráltathatják az amerikai napelemtelepítési ütem fenntartását.

A szerző szerint igazuk is van. Sem az Egyesült Államok, sem az EU nem tudja kellően gyorsan bejárni a nettó zéró kibocsátás felé vezető utat, ha eközben időt nyernek saját tisztaenergia-gyártásuk felfuttatására.

Az önellátás a tisztaenergia-ellátási láncok terén, a nyersanyagoktól a késztermékekig, elkerülhetetlenül kompromisszumokat igényel az időzítés és a költségek tekintetében – fogalmaz a szerző.

Ezzel a dilemmával küzdve

a nyugati döntéshozóknak fel kell ismerniük, hogy az energiai átmenet egy jelentősen eltérő geopolitikai és kereskedelmi környezetben zajlik, szemben azokkal az időkkel, amelyek mai, rendkívül globalizált és hatékony olaj- és gázpiacokat formálták a 1945 utáni évtizedekben.

A zöld átállással szemben az olaj- és gáztermelés, valamint az iparág értékláncában megvalósuló technológiai fejlődés ugyanis eddig nagyrészt szabadon áramlott a világon évtizedeken keresztül. A regionális konfliktusok miatti ellátási problémákat nem számítva, a nyersolaj áramlása soha nem volt kizárva az importpiacokról, és bizonyosan nem blokkolták őket azért, mert túl olcsók voltak vagy veszélyeztették a hazai iparágakat.

Az olaj és gáz ára és kereskedelme (ellentétben a napelemekkel) nem vámok, hanem a piacgazdaság által diktált, ami hatékony átvitelt biztosított a fogyasztók és a termelők között.

Valójában a fosszilis üzemanyag-ökoszisztéma ellenálló képességének és robusztusságának bizonyítéka, hogy nem voltak ellátási sokkok annak ellenére, hogy olajszankciókat vezettek be Irán, Venezuela és Oroszország ellen, vagy a közelmúltban a Vörös-tengeren keresztüli teherszállítás megszakadása miatt.

A zöldenergia-ökoszisztéma sokkal bonyolultabbá vált, ami arra ösztönzi a döntéshozókat, hogy gondosan tervezzék meg a dekarbonizáció ütemét és jellegét. Annak biztosítása, hogy a meglévő üzemanyagok fenntartható ellátása biztosított legyen, amíg életképes tiszta alternatívák elérhetővé nem válnak, a bármely energiátmeneti stratégia alapelve kellene, hogy legyen – azaz a napelemek vagy az akkumulátorokra is igaznak kellene lennie a fenti elvnek – von konklúziót a szerző.

Fotó: Unsplash

Forrás és további részletek a zöld átállás kapcsán (angol nyelven):

https://asia.nikkei.com/Opinion/West-must-face-up-to-paradox-of-green-transition

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/