Zöld kamu: 6 durva példa a greenwashing világából

A környezetvédelem területén számos vállalat alkalmazza a látszattevékenységeket, azaz az úgynevezett greenwashing jelenséget, hogy zöldebbnek tűnjenek, mint amilyenek valójában. Ezek gyakran nem adnak igazi fenntarthatósági eredményeket. Inkább a vállalatok imázsát javítják, miközben alapvető tevékenységeik továbbra is jelentős környezeti károkat okoznak. Bemutatunk néhány konkrét példát az utóbbi évekből.

1. A Chevron „Human Energy” greenwashing gyanús kampánya

A Chevron hosszú ideje próbálja magát a tiszta energia vezetőjeként bemutatni „Human Energy” kampánya révén. Ugyanakkor a vállalat fő tevékenysége továbbra is a fosszilis tüzelőanyagokra összpontosít, ami jelentős környezeti károkat okoz. A kampány célja az volt, hogy a közönséget a vállalat zöld elkötelezettségéről győzze meg, de a kritikusok szerint ez csupán félrevezető reklám volt, amely nem tükrözi a valóságot.

Források: Greenpeace; Earthworks; NS Energy; World Oil; EnergyNow.

2. A Shell és a greenwashing

A Shell is ismert kritikusai közt a greenwashing technikák alkalmazásáról, legutóbb egy 2022-es kampányában vádolták ezzel. Ebben az olajmulti azt állította, hogy az Egyesült Királyság délnyugati részén 78 000 otthon használ 100%-ban megújuló energiát a Shell Energy-től. Valójában az energia az országos hálózatról származott, ami sokkal kevésbé volt zöld, mint amit a reklámok sugalltak. Az Adfree Cities kampánycsoport panaszt nyújtott be a brit Advertising Standards Authority-hoz (ASA), amely végül betiltotta a kampányt.

Forrás: Greenpeace.

KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK:

www.green.hu/greenwashing-nagy-zold-kamu-karcos-velemeny

3. Walmart „biológiailag lebomló” műanyagtermékei

A Walmart többször is szembesült greenwashing vádakkal. Egyik ilyen esetben a vállalat fenntarthatósági indexe és „biológiailag lebomló” címkéi kerültek kritikák kereszttüzébe. A hatalmas amerikai áruházlánc 2017-ben büntetést is kapott azért, mert műanyag termékeit félrevezetően címkézte, mint „biológiailag lebomló” és „komposztálható”. Bár ezek a címkék jól hangzó marketingfogások voltak, valójában nem tükrözték a termékek környezeti hatásait.

Forrás: Greenpeace.

4. H&M „Conscious” kollekciója

A fast fashion óriását, a H&M-et is megvádolták greenwashinggal, amikor 2019-ben piacra dobta „Conscious” kollekcióját, amely állítólag újrahasznosított anyagokból készült. A kritikusok azonban rámutattak, hogy ezek az anyagok csak a H&M-es ruhakínálat, illetve a választék kisebb részét tették ki, és a valóban fenntartható kollekció aránya elenyésző volt a H&M teljes termeléséhez képest. Ez a kollekció inkább marketingfogás volt, semmint valódi környezetvédelmi lépés.

Forrás: Greenpeace.

5. Keurig kávékapszulák

A Keurig kávékapszulákkal kapcsolatosan 2022-ben Kanadában bírságot szabtak ki a cégre, mivel félrevezető állításokat tett a kapszulák újrahasznosíthatóságáról. A vállalat azt állította, hogy kapszulái újrahasznosíthatók, azonban a valóságban, a megfelelő reciklálási lépések hiánya miatt nem lehetett őket újra felhasználni.

Forrás: Greenpeace.

6. Coca-Cola „World Without Waste” kampánya

Coca-Cola 2018-ban indította el „World Without Waste” kampányát, amely azt ígéri, hogy 2030-ra minden eladott palackot és dobozt összegyűjt és újrahasznosít. A kritikusok szerint azonban a vállalat valójában nem csökkentette műanyaghasználatát, sőt, növelte is a műanyag palackok gyártását. Az Earth Island Institute pert indított a Coca-Cola ellen, azzal vádolva a céget, hogy zöldre festi tevékenységét anélkül, hogy valós lépéseket tenne a műanyaghasználat csökkentése érdekében. A cég továbbra is az egyik legnagyobb műanyag szennyező a világon.

Források: Top Class Actions; Marketing-Interactive; Greenpeace.

Ezek a példák gyönyörűen mutatják, hogy a vállalatok gyakran inkább marketingfogásokkal próbálják „zöldre festeni” magukat, mintsem valós, fenntartható változtatásokat hajtanának végre. A greenwashing elleni küzdelem jegyében igen lényeges, hogy mi fogyasztók és persze a hatóságok is kritikus szemmel vizsgáljuk a vállalatok állításait.

Nyitókép: Pexels.com – free

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témáról!

https://www.facebook.com/greenponthu/