Lepkék az éjszakában – egy titokzatos világ

A szép, színes, nappal aktív lepkék és pillangók mellett sokszor ügyet sem vetünk a kerti lámpák körül repkedő, sötétben megjelnő fajtársaikra, pedig igencsak figyelemreméltó rovarok. Cikkünkben ezért most bepillantottunk egy kicsit az éjjeli lepkék titokzatos világába.

Többen vannak, mint gondolnánk

Világszerte körülbelül 160 ezer lepkefaj ismert, melyek közül legalább 140 ezer bizony az éjjeli lepkék közé tartozik. Hazánkban ez az arány még magasabb: az itthon előforduló lepkék 95%-a, vagyis körülbelül 3400 faj sorolható ebbe a kategóriába.

Az éjszakai és a nappali lepkék közötti különbségek

Ez a kérdés nem is olyan egyszerű, ugyanis nem csupán arról van szó, hogy melyik napszakban aktívak. Sőt, léteznek olyan éjjeli lepke fajok is, amelyek nappal is (vagy akár kizárólag csak nappal) repülnek. A különbségeket legfőképpen a testük felépítésén és azok arányain, valamint a szárnyaik tartásán tudjuk megfigyelni.

Az éjszakai lepkék teste általában szőrösebb és vaskosabb, a fejük pedig arányaiban kisebb, mint a nappali lepkéké. Három testtájuk (fej, tor, potroh) pedig ránézésre nehezebben különíthető el egymástól. A nappali lepkék tényleg csak nappal aktívak, röptük leginkább lassú és könnyed, az éjjeli lepkék azonban sokszor igen gyorsak tudnak lenni. A nappali lepkék csápjainak vége bunkószerűen kiszélesedik, szárnyukat pedig jellemzően a test felett függőlegesen zárják össze. Az éjszakai lepkék egy része azonban pihenéskor sátorszerűen csukja össze a szárnyait.

Emellett a nappali lepkék sokszor igazán színpompásak, az éjjeli lepkék pedig legtöbbször igazi rejtőzködők, szürkés vagy barnás színűek (persze akadnak igazán dekoratív fajok is).

A molylepkéktől a magyar kolibriig

A hazai éjszakai nagylepkék legfőbb családjai a pohókok, a pihésszövők, a sarlósszövők, a nagy méretű pávaszemek, a gyors röptű szenderek, az araszolók, a púposszövők, és a népes bagolylepkék. A többségében apró, keskeny szárnyú éjjeli lepkék pedig a molyok.

Utóbbiak alatt általában mindenki a kamrában tárolt élelmiszerekben, a ruhákban, esetleg a szőlőben, almában károkat okozó rovarokat érti, pedig rajtuk kívül számos más, hasznos fajuk létezik. Egy tanulmányból kiderült, hogy a molylepkék munkája még a méheknél és a darazsakénál is hatékonyabb, ugyanis éjjeli repkedésük során sokkal többféle növényt látogatnak meg, mint nappali társaik.

És bár nappal aktív, de például a magyar kolibriként is emlegetett kacsafarkú szender is az éjszakai lepkék közé tartozik. Nevét pedig nem véletlenül kapta, ugyanis a kolibrikhez hasonlóan képes megállni a levegőben, miközben hosszú pödörnyelvével a nektárt szívogatja a virágokból.

De miért vonzza a fény az éjjeli lepkéket?

Ahogyan egy kutatásból kiderült, valójában egyáltalán nem vonzódnak a fényhez, hanem csapdába esnek benne. Ez evolúció során ugyanis a legtöbb éjszaka aktív rovar úgy fejlődött ki, hogy hátukat a legfényesebb pont felé fordítják, melynek segítségével vízszintesen tudtak repülni. És míg hosszú évezredeken át a csillagok és a hold „fénye“ adta ezt a támpontot, addig a modern civilizációban egyre több és több mesterséges fényforrás jelent meg. Ezeknek a lámpának pedig hiába fordít hátat a lepke, összezavarodik és tulajdonképpen egy láthatatlan csapdába esve folyamatosan csak körbe körbe repked körülötte.

Nem véletlen tehát, hogy a fényszennyezés a rovarpopulációk drasztikus csökkenésének egyik fő oka, hiszen az így csapdába esett lepkék és más repülő rovarok könnyű prédává válnak a rájuk vadászó ragadozók (denevérek, éjszakai madarak) számára, illetve a folyamatos fény a bioritmusukat is megzavarhatja, így éjszakai táplálkozás helyett nappali pihenőként töltik ezeket az órákat is. Ha tehát éjszakára lekapcsoljuk a világítást a kertünkben, máris tettünk valamit ezekért az élőlényekért.

Kiemelt kép: Canva / Nagy éjjeli pávaszem