Nem csak faanyag: az új Nemzeti Erdőprogram 10 pontja
A magyar erdők jövőjéről, a tarvágások korlátozásáról, a klímaváltozás hatásairól és az állami erdőgazdálkodás újragondolásáról tett közzé átfogó szakpolitikai javaslatot Lapos Tamás erdőmérnök és Dr. Nagy Dániel erdőmérnök-jogász.
A szerzők szerint a jelenlegi fakitermelés-központú erdőfenntartási, erdőfinanszírozási megközelítés hosszú távon nem tartható fenn: az erdőknek egyre fontosabb szerepük van a klímavédelemben, a vízvédelemben, az egészség megőrzésében és a vidéki életminőség fenntartásában is.
Az állami erdőkben a tulajdonos és a szabályozó állam szakpolitikáinak összehangolása, magánerdőknél pedig széleskörű konszenzuson alapuló, gazdálkodói/tulajdonosi szempontokat is figyelembe vevő stratégia szükséges. A sokrétű, egymásnak gyakran ellentmondó társadalmi és gazdasági igények egyeztetése nem lehet az erdőgazdálkodó vagy a terepen dolgozó erdészeti szakember felelőssége.
Új Nemzeti Erdőprogram
A szerzők szerint a jelenlegi Nemzeti Erdőstratégia nem ad elég konkrét iránymutatást, ezért részletesebb, számonkérhetőbb programra lenne szükség. Fontosnak tartják egy új Nemzeti Erdőprogram kidolgozását, amely az erdőket stratégiai nemzeti vagyonelemként kezelné, és hosszú távú, közérdeken alapuló erdőpolitikát szolgálna Magyarországon. A tennivalókat 10 pontban összegezték:
1. Az állami erdővagyon kezelésének újragondolása
Átláthatóbb működés és közhasznúsági beszámolók készítése szükséges. Állami tulajdonú erdőkben a közép és hosszú távú kezelési célokat erdőrészlet szinten is megismerhetővé, érthetővé kell tenni a társadalom számára.
2. Védett és Natura 2000 erdők valódi védelme
A szerzők elvárása, hogy a nemzeti parkok természeti övezetében és a fokozottan védett területeken erdőgazdálkodási tevékenység ne legyen folytatható, csak természetvédelmi kezelés.
3. A magánerdő-gazdálkodás fejlesztése
Nagyobb transzparenciát, kiszámíthatóbb támogatásokat és következetesebb szakirányítói felelősségi rendszert javasolnak. Az Alföld gazdaságosan nem művelhető erdőinél megfelelő támogatási forma hiányában engedélyezni kell a fátlan állapotban tartást, fás legelőként történő fenntartást a nélkülözhetetlen vízgazdálkodási, vízkormányzási feltételek megteremtéséig.
4. Erdészeti igazgatás megerősítése
A tanulmány szerint a jelenlegi, több intézményre széttagolt rendszer nem elég hatékony, ezért egységesebb működésre és kiszámíthatóbb támogatási rendszerre lenne szükség. Az Országos Erdő Tanács résztvevőinek körét úgy kell kialakítani, hogy abban az igazgatás, a gazdálkodás, a tudomány és a civil szféra, valamint ezek esetében az erdészeti, természetvédelmi, vadgazdálkodási ágazat képviselői kiegyenlítetten, azonos súllyal vegyenek részt. Az állami tulajdonban lévő erdőkben felül kell vizsgálni az erdők rendeltetését, és meghatározni a megváltozott feltételekhez és társadalmi igényekhez igazodó elsődleges és további rendeltetéseket.
5. Országos Erdőállomány Adattár modernizálása
Javasolnak egy korszerűbb adatkezelést és a jobb nyomonkövethetőség segítését, az erdőgazdálkodást és a faanyag eredetének igazolását.
6. Erdővédelmi monitoring és kutatás fejlesztés
A szerzők nagyobb mennyiségű, hatékonyabb adatgyűjtést, több mintaterületet és nyitottabban hozzáférhető kutatási adatokat sürgetnek. Az erdőgazdálkodókat és a nemzeti parkok munkatársait, valamint a vadászatra jogosultakat be kell vonni az erdőkkel kapcsolatos vadhatás monitoring tevékenységbe, ennek módszertanát ki kell dolgozni. Az egyre akutabbá váló erdőtűz problémák miatt a tűzmegelőzési, tűzterjedési szempontokat figyelembe kell venni a kezelési, erdőgazdálkodási tervek kidolgozásánál.
7. Klímavédelem és a folyamatos erdőborítás
A szerzők korlátoznák a tarvágást, és jelentősen növelnék az örökerdő-gazdálkodás arányát. A faanyagtermelést nem szolgáló erdők jelenlegi arányának – 5% – növelése is szükséges lenne annak érdekében, hogy ezeken a területeken is gyarapodjon a természetvédelmi kezelést vagy a folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodást megalapozó tudás.
8. Felnyíló erdők és a fátlan állapotban tartott területek új szabályozása
A klímaváltozás miatt ugyanis egyes területeken a korábbi zárt erdők hosszú távon már nem tarthatók fenn. Ki kell dolgozni azt az eljárásrendet és bizonyítási eszközöket, amelyek alapján az erdőgazdálkodó igazolja a változás tényét, és a jövőben fenntartandó állapot meghatározását.
9. Vidékfejlesztési támogatások, szénkredit
Az új erdőtelepítések helyett nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a meglévő erdők védelmének és helyreállításának. Az üvegházgáz-kvótakereskedelem erdők után járó forrásait fel kell mérni, e forrásokat az Erdőprogram egyes intézkedéseinek támogatására kell fordítani, erre vonatkozó világos elszámolást kell kialakítani.
10. Tűzifa-felhasználás átalakítása
A dokumentum stratégiai tűzifakészleteket, helyi ellátási rendszereket és a száraz tűzifa használatának ösztönzését szorgalmazza, biztosítva a lakossági tűzifa ellátást. Az állami energiapolitikának felül kell vizsgálnia és indokolt esetben meg kell szüntetnie vagy módosítania kell azokat a támogatásokat, amelyek az erdőből származó tűzifa erőművek részére történő eladását túlzott mértékben ösztönzik.
Út az „igazi” erdők felé
A szerzők szerint az erdők sorsáról egységesen érdemes gondolkodni, mivel minden erdő közös tulajdonsága, hogy többcélú szolgáltatást képesek nyújtani, és pillanatnyi állapotuktól függetlenül szerves egységet alkotnak.
Még a gyengébb adottságú, „alig” erdők is magukban hordozzák az „igazi” erdővé válás lehetőségét.
És az erdők így együtt, más tájhasználati formákkal kiegészülve, egymás között átmenetet biztosítva szolgálják azt a természeti környezetet, amely a felmerülő társadalmi, klímavédelmi és gazdasági kihívásokra megfelelő válaszokat tud adni.
Forrás: Másfélfok
Nyitókép: A Csarna-völgyi, évtizedek óta érintetlen, vadonná alakuló erdő – Szendőfi Balázs
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témáról!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
