Ezekre az ételekre másképp gondol majd ezután

Számos ételt gondolunk teljesen hétköznapinak, pedig gyakran egészen meglepő eredetük, hatásuk vagy felhasználásuk van. Összegyűjtöttünk néhány izgalmas tényt, amelyek után biztosan más szemmel néz majd a konyhai alapanyagok egy részére.

Zöldségek és gyümölcsök

A banán például botanikai értelemben bogyós gyümölcsnek számít, mivel egy virág egy magházából fejlődik ki, ezzel szemben viszont a bogyós gyümölcsöknek titulált eper, málna vagy szeder valójában nem azok. Bogyós gyümölcs viszont az áfonya, mely érett korában visszapattan a földről, mint egy labda. És ha már zöldség-gyümölcs kérdés: a paradicsom, a tök és az uborka a bennük lévő magok miatt tulajdonképpen gyümölcsnek minősülnek.

A banán valójában bogyós gyümölcs Fotó: magnific

Az is meglepő lehet, hogy a sárgarépa eredeti színe lila volt, és a mostani megszokott narancssárga fajtákat holland nemesítők hozták létre a 17. században. A cékla (és a nem túl jó bor) „földes“ aromáját pedig az esőillatot is okozó geozmin nevű szerves vegyület adja.

Halak, húsok

Sokan a jellegzetes, erős szaguk miatt nem kedvelik a halakat, melyért a trimetilamin a felelős. Ez a vegyület egyes genetikai vagy anyagcsere-betegségek esetében kellemetlen „halszerű“ száj- és izzadtságszagot is tud okozni. A vadon élő lazac különleges rózsaszínes-narancssárgás színét a rákfélék elfogyasztásának köszönheti, míg a tenyésztett egyedekben ezt mesterséges színezékekkel érik el, különben szürke lenne a húsa.

Csak a vadon élő lazac húsa természetesen rózsaszínes Fotó: unplash

Köztudott, hogy a legzsírszegényebb húsa a csirkének van, ám még így is 266%-al több zsírt tartalmaz, mint 40 évvel ezelőtt. Ez egyben viszont azt is jelenti, hogy 33%-al kevesebb a fehérjetartalma, mint korábban. És egy rossz hír a marhahús kedvelőinek is: egyetlen hamburger előállításához 2400-3150 liter vízre van szükség.

Sajtok

Régészeti bizonyítékok utalnak arra, hogy a sajtkészítés története az időszámításunk előtt 8000-3000 közé nyúlik vissza, és azóta is számos nemzet lehet méltán büszke a termékeire. Például Svájc is, ahol a híres ementáli és appenzeller lyukait nem a tejsavbaktériumok okozzák, hanem a tejben lévő mikroszkopikus szénaporszemek. Ezek természetesen semmilyen galibát nem okoznak a fogyasztáskor, nem úgy, mint az érettebb kéksajtokban található tiramin nevű vegyület, ami az arra érzékenyeknél fejfájást idézhet elő.

Édességek

Az senkinek sem újdonság, hogy a csokoládé (a jó minőségű étcsokoládé) fogyasztása emeli az endorfin-szintet, ezáltal boldogabbnak érezzük magunkat tőle. Ráadásul nehéz belőle „halálra enni“ magunkat, ugyanis ahhoz majdnem 10 kilogrammot kellene magunkba tömni. A fehér csoki azonban valójában nem is csokoládé, ugyanis nem tartalmaz kakaóport csak kakaóvajat.

A gumicukor rajongói biztosan tudják, hogy kedvenc édességük valójában állati kötőszövetekből készül, ám az lehet újdonság lesz számukra, hogy a gyümölcsízű változatok azzal a viasszal készülnek, amelyekkel az autókat is polírozzák.

Egyéb ételek

A kókuszvíz összetétele annyira hasonló az emberi vérplazmához, hogy vészhelyzetben akár helyettesíteni is lehet vele (a II. világháborúban sok életet mentettek meg így), a ketchup „őse“ pedig eredetileg hasmenésre és emésztési zavarok kezelésére alkalmas gyógyhatású készítmény volt. Végül egy érdekes tény: a mogyoróvajnak olyan magas a széntartalma, hogy akár gyémánttá is át lehetne alakítani.

Kiemelt kép: Magnific

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témáról!

https://www.facebook.com/greenponthu/