Az éjszaka láthatatlan vadászai

Sokan még ma is misztikus vagy ijesztő lényeknek tartják a denevéreket, pedig sokkal hasznosabb lakói a környezetünknek, mint azt elsőre gondolnánk. Mutatjuk, miért olyan különlegesek ezek az állatok.

Szárnyuk van, de nem madarak

A denevérek az emlősállatok egyetlen olyan csoportja, mely aktív repülésre képes. Szárnyaikat azonban nem tollak alkotják, hanem egy vékony bőrredő, amely az első lábak megnyúlt ujjai, a törzs és a hátsó lábak között feszül. Ez a „vitorla“ a tollaktól eltérően nem ereszti át a levegőt, így a denevérek röpte különbözik a madarakétól.

Repülőkutyák és bőregerek

A sarkvidékek kivételével az egész földön megtalálhatóak ezek a különleges élőlények, és mintegy 1400 fajt számlálnak, melyek közül Európában 46, hazánkban pedig 28 őshonos. Rendszertani szempontból két alrendre bonthatók: a nagy denevérekre, melyekben a repülőkutyák találhatók és az óvilági trópusi, szubtrópusi területeken élnek, valamint a kis denevérekre, amelyek mindenhol elterjedtek. A népi nyelvben ezeket a kisebb méretű denevéreket nevezik bőregereknek.

Vámpírok vs. gyümölcsevők

A denevérfajok 70 százaléka rovarokkal és ízeltlábúakkal táplálkozik, egy negyedük pedig növényi táplálékot (legfőképpen gyümölcsöket) fogyaszt. Olyanok is vannak köztük, melyeknek rágcsálók és kisebb gerincesek, illetve halak (nagy halászdenevér) vagy akár dögök alkotják az étrendjüket. És mindössze három olyan fajuk létezik (mindegyikük Közép- és Dél-Amerikában), amelyik valóban vámpír módjára szívja a nagyobb testű állatok (pl. szarvasmarhák) vérét.

Tényleg beleszáll a hajunkba?

A denevéreket ötvöző hiedelmek közül az egyik az, hogy ha nem vigyázunk, könnyen belerepülnek és beleakadnak a hajunkba. Ez azonban szerencsére nem igaz, mert bár a látásuk valóban gyengébb, kitűnően tájékozódnak ultrahanggal, és tökéletesen fel tudják térképezni, hogy milyen tárgyak (vagy táplálékuk szolgáló rovarok) vannak a környezetükben.

A hazai képviselők

A 28 magyarországi denevérfaj szinte mindegyike előfordul az emberi környezetben is, 8 pedig viszonylag sikeresen tudott alkalmazkodni az települések nyújtotta mesterséges szálláshelyekhez. Ennek ellenére sajnos a helyzetük igen aggasztó, ugyanis természetes élőhelyeik (idős, odvas erdők) pusztulásával és a táplálék csökkenésével a populációk száma is folyamatosan fogy, védelmük ezért kiemelten fontos (minden itthoni faj védett illetve fokozottan védett).

A hazai fajok kivétel nélkül rovarevők, ráadásul igen szorgalmasan űzik ezt a tevékenységüket: a közönséges törpedenevér egyetlen éjszakai alatt például saját testsúlyának (3-9 gramm) sokszorosával egyenlő szúnyogmennyiséget képes elfogyasztani, de a többiek is jócskán kiveszik a részüket a kártevő rovarok pusztításából.

Így segítse a denevéreket!

Mi magunk is tehetünk a saját környezetünkben ezekért a hasznos kis állatokért. Sokat segíthetünk nekik, ha csökkentjük a rovarirtó szerek használatát, hiszen ezek nemcsak a táplálékukat pusztítják, hanem rájuk is veszélyesek lehetnek.

Érdemes meghagyni néhány odvasabb fát, illetve denevérodút kihelyezni a kert csendesebb részére. A túl erős, egész éjszakás kerti világítás szintén zavarhatja őket, ezért a visszafogottabb, meleg fényű lámpák denevérbarátibb megoldást jelentenek. Ha pedig a téli álmukhoz esetleg a padlásunkat választják, semmi esetre se zavarjuk meg őket, tavasszal úgyis odébb állnak.

Kiemelt kép: Unplash

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témáról!

https://www.facebook.com/greenponthu/