ESG Summit 2026 – Hogyan épülhet be az ESG a cégek stratégiájába?
Harmadik alkalommal tartották meg 2026. május 20-án az ESG Summit konferenciát Budapesten, az Akvárium Rendezvényközpontban.
A főszínpadon elhangzó előadások arra vállalkoztak, hogy megtalálják az ESG helyét a mostani állandóan változó jogi környezetben, amikor sok cég csak találgatja, rá mi vonatkozik. De a legnagyobb kérdés az, hogy akkor is készítenének-e ESG-jelentést, ha ez nem kötelező.
Meleg helyzet
A konferencia nyitányaként Ürge-Vorsatz Diana, a CEU Környezettudományi és Környezetpolitikai Tanszékének professzora vázolta fel környezetünk képét, és bár összességében nincs ok örömre, a bolygó továbbra is melegedik, de mégis tudott jó hírrel is szolgálni: az egy évtizeddel ezelőtti Párizsi Megállapodáshoz képest sokat értünk el az éghajlatváltozás terén! Jelenleg a
legrosszabb becslések is „csak” 3.5 foknyi melegedést prognosztizálnak az évszázad végére! Ez egy egész fokkal kevesebb, mint amit még 7 évvel ezelőtt jeleztek előre a kibocsájtási pályák alapján.
Jelentésektől a valóságig
A délelőtti panelbeszélgetések többsége arra próbál ösztönözni, hogy az ESG ne csak adminisztráció és kommunikációs díszlet legyen, hanem a működőképesség eszköze. Lukács Ákos, az EY Közép-Európa klímaváltozási és fenntarthatósági üzletágvezetője hangsúlyozta, hogy a legfontosabb feladat az ESG-nek piaci értelmet adni és összehozni az EU-s jogszabályokkal.
Az ESG-t le kell fordítani működésben tetten érhető cselekedetekké.
A „Ki kap forrást és ki marad ki?” című panelbeszélgetésen a zöld hitelek kerültek fókuszba, ezek kapcsán jó hír, hogy az összes vállalati hitel 7 százalékát már a zöldhitelek teszik ki. A cégek legtöbbször megújuló energia beruházásokra igényelnek zöld hitelt, ezt követik fenntartható ingatlanok és az elektromobilitás.
Bara Gábor, az Erste stratégiai menedzsment vezetője elmondta, hogy a fenntarthatóság a hitelezésben kockázati tényezőként is felfogható: aszály esetén például nagy a kár, kiesik a termelés, egy sor anyagi vonzata van magának a klímaváltozásnak.
A „Körforgásos túlélőkészlet” című beszélgetés egy arra irányította a figyelmet, hogy a megújuló energia nem ér véget a termeléssel – ott kezdődik igazán. De gondol-e arra bárki, hogy mi lesz a ma telepített napelemekkel és akkumulátorokkal 10–15 év múlva?
Ferenczi Attila Maxim, a Reco Waste Management Kft. alapító tulajdonosa szerint szinte senki. A legtöbben a távoli jövőnek tekintik a napelemes cellák vagy más megújuló energiában használt eszközök elöregedését, és nem tervezik meg, hogy mit fognak vele kezdeni.
Az akkumulátor gyártás során felmerül a speciális anyagok kérdése is, melyeket távoli országokból, pl. Dél-Amerikából szállítanak be, nem kis karbonlábnyommal. Az EU-s célkitűzések igencsak ambiciózusak a feldolgozandó anyagok és az újrahasznosítás kérdésben:
Az a cél, hogy 2031-re a felhasznált alapanyagok 25%-a legyen csak EU-n kívülről származó, 50% helyből származó, 25% pedig visszaforgatott anyag.
A délutáni szekcióban szó volt még az élelmiszeripari fenntarthatóságról is, hiszen a klímaváltozás hatása már a termőföldön jelentkezik, miközben a regeneratív mezőgazdaság egyre fontosabb válaszként jelenik meg.
Az ESG „Social lába”
Az ESG Summit tavaly már bevált kezdeményezése volt a délutáni Social szekció, ahol személyesebb beszélgetések zajlottak kifejezetten a szociális jólét és jóllét kérdéseiről, a vállalati kultúra változásának szükségességéről, magáról az emberről, aki a legfontosabb láncszem kell, hogy legyen a gépezetben.
A panelbeszélgetéseket például azt boncolgatták, hogy a miért fontos az egyén és a közösség jólléte, hogyan hat ez magára a vállalatra úgy, hogy az anyagi szinten is érezhető.
Lancz Róbert, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesülete elnöke a prezentizmus jelenségéről beszélt, ami legyszerűsítve annyit tesz, hogy például betegen is bemegyünk dolgozni, miközben azt „prezentáljuk”, hogy minden rendben. Ez nyilván egy hibás viselkedés és hosszú távon nem is kifizetődő, ami ellen egy cégnek érdemes tennie.
A wellbeing mint döntés-előkészítő tényező című beszélgetésben arra világítottak rá, hogy a különféle juttatásokat vagy jóllétet segítő programokat a dolgozók igényeihez kell igazítani. Vada Gergely, egyetemi docens, a Fusion Vital & Magyar Alvásszövetség alapítója szerint sajnálatos, hogy az betegségnek megvan az egzakt határa (beteg vagyok), még a jóllétnek nincs. A jó szervezet azonban méri a dolgozóit, ami ma már nem belső PR-eszköz, hanem stratégiai szűrő is.
Csináld magad, szedd magad, hajtsd magad!
Az ESG Summit előterét most is különféle, a fenntarthatóság témájához kapcsolódó cégek és szervezek töltötték meg, akik felé rendkívüli érdeklődéssel fordultak a látogatók.
Ott volt a Beeco, az ország legnagyobb zöldtérképe és zöldközössége az ökolábnyom csökkentéséért, a Felelősen magadért női egészségstand, a nők problémáira fókuszállva, a Green Sense zöldközösség építő platform, valamint a Hybridart Management upcycling brandje, az OBJEKT, ahol bárki használt molinóból készíthetett saját kezűleg szemüvegtokot vagy más hasznos tárgyat, a hulladék újrafelhasználás küldetésével.
Az ESG Summit ezúttal is a problémafelvetéssel és a lehetséges irányok felvillantásával segítette a résztvevőket a klímatudatosság és a karboncsökkentés felé vezető úton, és az egyik legfontosabb eszközt, a társadalmi párbeszédet adta mindehhez.
Fotók: ESG Summit
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témáról!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
