A hajózás karbonlábnyomának látványos csökkentése akár 4 millió zöld munkahelyet is teremthet
A globális hajózás karbonlábnyomának csökkentése elvben akár 4 millió zöld munkahelyet is teremthet – állítja a a Global Maritime Forum és az Arup készítette, a „Green Jobs and Maritime Decarbonisation” jelentése.
A hajózás karbonlábnyomának csökkentése, azaz a globális tengeri ipar dekarbonizálása 2050-re akár négymillió zöld munkahely létrehozását is elősegítheti. Az e-üzemanyagok iránti kereslet 2040-re több mint 500 millió tonnára növekedhet, ami további 2 TW megújuló energia termelési kapacitást és 3,2 billió fontnyi infrastruktúra-beruházást igényel. Ezek az érdekes megállapítások a „Green Jobs and Maritime Decarbonisation” jelentés alapján a Global Maritime Forum és az Arup napokban megjelent friss anyagából derülnek ki.
A hajózás karbonlábnyomának csökkentése terén a Global Maritime Forum egy igen jelentős nemzetközi kezdeményezés a globális tengeri ipar nemzetközi non-profit szervezete. A tengerészeti közösség vezetőit hívja össze politikai döntéshozókkal, szakértőkkel, civil szervezetekkel és más befolyásos döntéshozókkal, az ENSZ és a WEF (Világgazdasági Fórum) égisze alatt jött létre 2014 elején.
A hajózás karbonlábnyomának csökkentése és a munkahelyteremtés
A szakértők hozzáteszik: mindez a jelentős tőkebefektetés a legtöbb zöld munkahelyet a 2030-as években fogja teremteni, támogatva a megújuló energia kapacitásának növelését is. A munkahelyek többsége valószínűleg a fejlődő országokban (a Globális Dél államaiban) lesz elosztva, ahol a zöld (hajó)üzemanyagok előállításához jóval kedvezőbbek a feltételek.
A tengeri zöld átállás ezer milliárd dolláros piaci lehetőség
Az „Green Jobs and Maritime Decarbonisation” elemzés a megújuló energia és az e-üzemanyagokhoz kapcsolódó üzemanyaggyártásra fókuszál, egy olyan ‘szemléltető forgatókönyvet’ alkalmazva, amelyben
az e-üzemanyagok lesznek a nemzetközi hajózás energiaforrásai. Ebben a forgatókönyvben akár 3200 milliárd angol fontnyi (a magyar éves GDP több, mint 20-szorosa!) beruházásra van szükség ahhoz, hogy támogassák a megújuló infrastruktúra fejlesztését, a hidrogéntermelést és az e-ammónia gyártási létesítményeit a hajózás igényeinek kielégítésére.
A friss anyag szerint ez a jelentős tőkebefektetés drámai hatással lesz a zöld munkahelyek létrehozására az ellátási lánc egészében. Ezenkívül hatalmas előnyöket teremthet a szélesebb gazdaság számára, előmozdítva a klímavédelmet, miközben támogatja a megújuló energia projektek fejlesztését és (többek közt) a zöld hidrogén elterjedését más ágazatokban is.
*
Olvassa el kapcsolódó cikkünket:
https://green.hu/cikkek/tengerjaro-hajo-kisebb-oko-labnyom-foldgazos/
*
Hogyan is néz ki a hajózás karbonlábnyomának csökkentése?
Most azonban nézzük is a részleteket.
A Global Maritime Forum május 9-én mutatta be a hajózás dekarbonizációjában rejlő óriási gazdasági potenciált. A Global Maritime Forum által megrendelt, az Arup által készített új elemzés szerint a tengeri szektor átállása az e-üzemanyagokra 2050-ig akár négy millió új zöld munkahelyet is támogathat, ami kétszerese a jelenleg globálisan szolgáló tengerészek számának. A munkahelyteremtés a teljes ellátási lánc három fő szakaszában fog jelentkezni: a megújuló energia előállításában, a hidrogéntermelésben és az e-üzemanyagok gyártásában.
Jelenleg a hajózási ipar felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás 3%-áért, ami Japán éves kibocsátásának felel meg.
Mint a globális gazdaság gerince – felelős a világkereskedelem 80%-áért – ez az iparág jelentős nemzeközi nyomással szembesül azért, hogy gyorsan történjen meg a karbonsemleges működés bevezetése. Még tavaly, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) tagállamai megállapodtak a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztásának „körülbelül 2050-re” történő kivezetéséről (Net Zero).
Ennek az eléréséhez nagy mennyiségű, skálázható, nulla kibocsátású üzemanyagra lesz szükség, amelyek jelentős részét hidrogén alapú, megújuló forrásokkal előállított üzemanyagok tehetik majd ki. Az előrejelzések szerint a hajózás e-üzemanyag iránti kereslete 2040-re gyorsan, több mint 500 millió tonnára nőhet, 2050-re pedig még tovább: évi 600 millió tonnára. Az ilyen kereslet kielégítése további 2 TW megújulóenergia-termelési és 1 TW hidrogéntermelési kapacitást igényelhet 2050-re.
Green.hu vélemény:
A célok igen ambíciózusak, de egy ilyen kiterjedt, óriási infrastruktúra kiépítésének még csak az első csírái látszanak. Nagy kérdés, hogy 15-25 év alatt sikerül-e elérni ezeket a látványos célokat, vagy akár azok nagyobb részét. Nemhogy az elektromos, vagy a hidrogénhajtású, de még a gázmotoros hajók sem elterjedtek jelenleg.
Mindeközben a kereskedelem, a tengeri kitermelés, a halászat vagy a turizmus igényeinek növekedése a tengeri és más vízi közlekedési módok növekedésének irányába hat!
Az is kérdés, hogy milyen költsége és karbonlábnyoma lehet 170 ország 4700 tengeri kikötőjéből csak a felső tíz százalék kikötői infstrastuktúráját átalakítani. Nem is szólva a mintegy 74 ezer(!) tengeri szállítóhajóról.
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol hajózás karbonlábnyomának látványos csökkentéséről?
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
Fotó: Unsplash
Forrás és további részletek (angol nyelven):
