Az állateledel receptektől függ, hogy fenntartható lesz-e a cica-, és kutyatáp
Az állateledel ágazatban az állati eredetű lisztek és növényi melléktermékek használata nagyban hozzájárul a környezeti hatások csökkentéséhez – állítja egy friss, szakmai tanulmány.
Nem gondolnánk elsőre, de bizony az állateledel iparágnak sem kicsi a környezeti lábnyoma. Egy kutyatáp úgynevezett életciklus-értékelése nemrég kimutatta, hogy a termék fenntarthatóságára a legnagyobb hatással a receptúra, azaz az összetétel van.
Az életciklus-értékelések tehát a kisállateledel-ipar környezeti következményeit (lábnyomát) vizsgálják, kezdve a nyersanyagoktól, a gyártáson és az elosztáson át egészen az otthoni használat és az ártalmatlanítás szakaszáig. A kisállattartók egyre inkább szeretnék tudni, milyen globális ökológiai hatásai vannak az általuk etetett ételeknek. Az életciklus-értékelések elvégzése segít meghatározni, hogy a kisállat-étel márkáknak mire kell összpontosítaniuk a karbonlábnyomuk vagy az erőforrás-felhasználásuk csökkentése érdekében.
A kutatók életciklus-értékelést végeztek annak megbecslésére, hogy a Brazíliában extrudált kutyatáp összetétele, gyártása és elosztása hogyan befolyásolja a környezetet. Eredményeiket a Journal of Cleaner Production folyóiratban tették közzé.
Íme az állateledel életciklus-értékelése
A kutatók a kutyatápok környezeti szempontjait egészen a gyártás kezdetétől a folyamat legvégéig vizsgálták, lefedve így a nyersanyagok kinyerését, szállítását, feldolgozását, gyártását, csomagolását és elosztását.
A becslések azon az élelmiszermennyiségen alapultak, amely egy 10 kilogrammos kutya energiaigényének fenntartásához szükséges. Az ökológiai hatásokat pedig az ökológiai lábnyom elfogadott, tudományos módszerével számolták ki. Az összetevők és a csomagolóanyagok gyártását és felhasználását a brazil viszonyokhoz igazították. A szállításról, feldolgozásról, elosztásról, elektromos és hőenergia-termelésről, vízfelhasználásról és hulladékképződésről szóló adatokat a vállalati nyilvántartásokból (2019–2020) szerezték be.
A tanulmány megállapította, hogy az állateledel összetétel, azaz a receptúra volt a legjelentősebb tényező, amely az összes környezeti hatás 70%-90%-át tette ki.
Néhány ilyen ökológiai következmény közé tartozott a szárazföldi és tengeri eutrofizáció, azaz a tápanyagok túlzott felhalmozódása, az óceánok elsavasodása, a részecskeszennyezés és az éghajlatváltozás. Ezek a kategóriák a vizsgált brazil kisállat-étel teljes környezeti hatásainak 80%-át képviselték.
Az egyetlen ebnek szükséges eledel legyártása és elosztása évente 88,73 kg szén-dioxid egyenértékű kibocsátást eredményezett, vagy 1,37 kg szén-dioxid egyenértékű kibocsátást kilogrammonként.
*
Gondolta volna? Már rovarokból is készül állateledel!
*
Az állateledel így lehet zöldebb
A melléktermékek pedig példát szolgáltattak arra, hogyan lehet az összetevők kiválasztása a legfontosabb tényező az eledel környezeti hatásainak csökkentésében – írták.
A táp-receptekben alkalmazott olyan, állati eredetű ételek, mint például a baromfihúsliszt, továbbá a növényi melléktermékek, mint a búzakorpa és a rizskorpa, segítettek csökkenteni a környezeti hatásokat.
Az is kiderült, hogy az emberek által egyébként kidobásra szánt élelmiszerek felhasználásával az eledel hatékonyabban tudja hasznosítani a mezőgazdasági erőforrásokat.
Az anyag forrása és további részletek (angol nyelven):
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
