Elindult a biohulladék háztartási gyűjtése – Budapesten is megjelentek a barna kukák

Biohulladék háztartási gyűjtés
Nagy fába vágta a fejszéjét a MOHU, azaz a MOL hulladékgazdálkodási cége. A nagyvárosokban is arra szeretnék rávenni az embereket, hogy a biohulladékot, vagyis a konyhai zöld- és élelmiszerhulladékot külön gyűjtsék, azokat az új, barna kukákba ürítsék ki, majd ezeket a MOHU elszállítja komposztálásra, újrahasznosításra.

 

Az ötlet nagyon szép és követendő. De ami vidéken, családi házas környezetben elvárható és működik is, az vajon mennyire állja meg a helyét egy nagyvárosban? Fogják-e a panelekben külön gyűjteni a kávézaccot meg a tojáshéjat? A válasz hónapokon belül kiderült, ugyanis a pilot projektek elindultak.

Januárban elsőként Szolnokon kapták meg a társasházkezelők az új barna kukákat, a lakosok pedig átvehették azokat az ötliteres, szag- és kifolyásmentes biokukákat, amelyekbe a konyhai biohulladékot gyűjthetik. Másodikként Székesfehérvár, aztán Kaposvár lépett be a rendszerbe.

Február végén már Budapest XI., XX. és XXI. kerületében, a társasházi övezetekben is kiosztották a biohulladék gyűjtéshez szükséges kellékeket. Első körben a MOHU 188.000 darab 5 literes gyűjtőedényt és 14.524 darab 120 literes kukát biztosít a megfelelően elkülönített gyűjtés érdekében.

 

Az első tapasztalatok a biohulladék kapcsán

Alapvetően a céllal mindenki egyet ért, de a kivitelezés még felvet kérdéseket. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere a város közgyűlésében azt mondta, jövőbe mutató folyamat indult el, ami mindenkinek a közös érdeke és mindenkinek tenni is kell érte. Székesfehérváron a MOHU megbízásából a helyi hulladékkezelő, a Depónia végzi a biohulladék begyűjtést. Céljuk, hogy minél magasabb tisztaságú, ténylegesen ételhulladékot tudjanak begyűjteni, amiből aztán biogáz készül. A maradék pedig komposzt anyagként kerül vissza a mezőgazdaságba. A későbbiekben pedig azt szeretnék, hogy minél többen találkozzanak azokkal a termékekkel, amelyeket ezekből az anyagokból készítenek.

Budapesten a Telex járt utána, hogy a lakótelepeken hogyan fogadják az újfajta szelektív gyűjtést. A portál cikke szerint a társasházkezelők elsősorban plusz feladatot, a lakók pedig felesleges macerát látnak benne. A megkapott eszközök és a rendszer kapcsán ezek az aggályok merülnek fel a leggyakrabban:

  • büdös lesz a begyűjtött ételmaradék
  • vonzani fogja a bogarakat, rágcsálókat
  • nehezen lehet kezelni a gumigyűrűvel ellátott, jól záró edényeket
  • sokan nem is tudják, mit jelent a biohulladék
  • hiányolják a tájékoztató kampányt

Ugyanakkor látni lehet az előnyöket is, ami nem feltétlenül a „távoli jövőben”, egy fenntarthatósági célként valósul meg, hanem akár abban az egyszerű következményben, hogy a nem öntjük az ételmaradékot a vécébe, akkor az nem fog eldugulni. Előny lehet továbbá az is, hogy a rendszer (tetszik, vagy nem) a tudatosságra nevel, így ha egy kicsi erőfeszítést teszünk bele az elején, az ételmaradék külön gyűjtése teljesen automatikussá válhat, sőt, mi magunk is rájöhetünk arra, hogyan használhatjuk akár mi magunk az ételmaradékot, mi több, hogyan lehetünk annyira tudatosak, hogy egyre kevesebb maradékot termeljünk.

Biohulladék-gyűjtő autó
Ilyen autókkal szállítják majd el a biohulladékot – fotó: Mészáros János / MTI

 

Miért fontos ez? Magyarországon a háztartási hulladék 30 százaléka konyhai eredetű, ami eddig főként a szemétlerakókban vagy a csatornarendszerben végezte. A szeméttelepre évente 320 ezer tonna, a csatornákba évente 600 ezer tonna élelmiszer kerül – csak Magyarországon!

 

Mi kerülhet a biohulladék gyűjtőedényekbe?

A konyhai zöld-és élelmiszerhulladékot gyűjtő kukában sokféle szerves hulladék elhelyezhető: például gyümölcsök és zöldségek maradékai, kávézacc, teafű (viszont a filter nem), fűszerek, tojáshéj, főtt ételmaradékok, pékáruk vagy épp feldolgozott élelmiszerek és húskészítmények is. Fontos viszont, hogy nem szabad beledobni csontot, az élelmiszerek csomagolását, porzsákot, porszűrőt, papír zsebkendőt, pelenkát. Ezek, illetve az ehhez hasonló anyagok ugyanis amellett, hogy nem komposztálhatók, károsíthatják a hasznosítást végző gépeket. Tilos lesz továbbá a barna kukákba helyezni a fák ágait, leveleit, gallyakat, valamint kommunális hulladékot is.

A MOHU azt tervezi, hogy 2024-ben országszerte 14 település társasházi övezeteiben, összesen 460 ezer embertől fogja begyűjteni a háztartási élelmiszer-hulladékot.

A rendszer az említett városok mellett Miskolcon, Cegléden, Békésben és Békéscsabán, Tatabányán, Gyulán, Kistokajban és Kecskeméten is elindult vagy rövidesen elindul.

A cikk forrása: MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. és a Telex cikke. 
Kiemelt kép: Freepik

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!

 

Kapcsolódó