Csomagolóanyag újrahasznosítás – ez a végső megoldás?

A csomagolóanyag újrahasznosítás fontos, de nem végső megoldás - fotó: Unsplash

A modern gazdaság elképzelhetetlen csomagolóanyag nélkül. Fontos ezek újrahasznosítása. Ám, ha a mai világ összes csomagolóanyaga egyik pillanatról a másikra lebomlóvá és újrahasznosíthatóvá válna, az sem oldaná meg teljesen a problémát. Véleménycikkünk következik.

Csomagolóanyag újrahasznosítás – a modern kor mellékterméke

A csomagolóanyag kérdése korábban, 100-150 éve nem létezett a modern világban különösen fontos. Legtöbbször, amikor valamit vásárolunk, a termék valamilyen csomagolóanyagban érkezik, legyen az műanyag vagy hatalmas energiával előállított, folyadékok csomagolására szolgáló, üvegcsomagolás. A rengeteg energiát felemésztő üveg-újrahasznosítás ma már egyre nehezebbé válik. Ezzel szemben egy vidéki háztáji gazdaságban kevesebb csomagolóanyag keletkezik, hiszen az áruk szállítása és boltban való elhelyezése nem szükséges.

A modern gazdaság azonban elképzelhetetlen csomagolás nélkül. Amit tehát tehetünk, az az, hogy a csomagolóanyagokat megpróbáljuk lebomló, újrahasznosítható anyagokból készíteni. Ez önmagában nem jelent nagy változást, de fontos lépés.

Nem árt azonban tisztán látni: ha a mai világ összes csomagolóanyaga egyik pillanatról a másikra lebomlóvá és újrahasznosíthatóvá válna, az sem oldaná meg teljesen a problémát. Ettől még természetesen nagyon fontos, hogy mindent megtegyünk a lebomló, újrahasznosítható csomagolások terjedése érdekében.

Elég, ha az óceánok elképesztő mértékűre duzzadt műanyag-szennyezésére vagy egy modern város vagy ország – ne adj’ isten egy fejlődő ország nagyvárosának – szemétlerakóira gondolunk. Még a szelektív hulladékgyűjtés ténye, gyakorlata is azt mutatja, hogy a szemét legnagyobb részét a csomagolás teszi ki. A szelektív gyűjtés sokat segít, hiszen így a hulladék egy része újrahasznosíthatóvá válik, illetve a modern égetőművekben lényegében újrahasznosítható, mondhatjuk, hogy majdnem zöld hőenergiává alakítható.

Ezért minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, akár mint magánember, de akár, mint társadalom. Például adóemelés vagy más gazdasági ösztönzők formájában, hogy a nem lebomló csomagolások minél kisebb mértékben szennyezzék környezetünket.

A csomagolóanyag probléma marad

A műanyagipar által okozott környezeti terhelés ugyanakkor továbbra is jelentős probléma marad. Az újrahasznosítás terén nagy előrelépéseket tettünk, de ezek a lépések eltörpülnek a probléma valódi mérete mellett.

Például, jó megoldásnak tűnhet az óceánokból különböző eljárásokkal kinyerni a műanyag szemetet, de ennek is van karbonlábnyoma és energiaigénye. A változásnak tehát a gondolkodásban kell megtörténnie. Egyrészt egyéni szinten, hiszen a szelektív hulladékgyűjtéssel valóban sokat tehetünk. De gondoljunk csak arra, hogy milyen a szelektív hulladékgyűjtés Dél-Amerikában, Afrikában vagy Ázsia legtöbb országában. Ott gyakorlatilag nincs, kivéve, hogy a szegényebb rétegek igyekeznek újrahasznosítani az értékes hulladékot.

A csomagolóanyag újrahasznosítás szélesebb körű megvalósítása csak akkor lehetséges, ha ez anyagilag is megéri az adott országnak, vállalatnak, vagy akár az adott háztartásnak. Tehát a csomagolás, a hulladék és a hulladékgyűjtés problémáját anyagi ösztönzők felől kell megközelíteni.

Végezetül pedig nézzük meg a hulladék újrahasznosítás alapjait

A hulladékokat a tankönyvi pálda szerint (Wikipédia) a keletkezésük és tisztaságuk alapján különböztetjük meg egymástól. Így például megkülönböztetünk tiszta, kevert és szennyezett hulladékot. Szennyezett pl. a szelektíven gyűjtött műanyagba nem keverhető zsíros-olajos anyag, tiszta pl. a gyárban keletkező vágási hulladék.

A hulladék legnagyobb része (62%) csomagolásból származik. Ezt követik az építő-, autó- és elektronika iparból származó műanyagok 7, 5 és 4%-kal. Ennek kevesebb, mint fele kerül újrafelhasználásra.

Energiát a műanyag elégetésével nyernek, valamint más része másodnyersanyagként kerül felhasználásra.

A települési hulladékból a műanyag hulladék 35%-át hasznosították újra 2020-ban Magyarországon (lásd külső hiv.). A folyók ártéri, árvízi hulladékainak jelentős része szintén műanyag pl. a Bodrogon. Az újrahasznosítás fajtája a hulladék minőségétől függ, pl. tengeri hulladék újrafeldolgozva élelmiszeripari célra nem alkalmas. A műanyagok feldolgozhatóság szempontjából két nagy csoportra oszthatók, mint hőre lágyuló (termoplaszt) és hőre keményedő (duroplaszt) műanyagok. Mind a szennyezettség, mind a hőre való változás alapvetően befolyásolja a hulladék feldolgozhatóságát.

Újrahasznosítás folyamata

Megkülönböztetünk értéknövelő és értékcsökkentő újrahasznosítást. A műanyag hulladék szelektív válogatása, műanyagfajtánként való szétválogatása után az illető eredeti termékhez szükséges alapanyagot lehet előállítani. Ez a hulladék értékét ismét eredeti alapanyag szintjére emeli. Ez a művelet a jelenlegi technikai felkészültséggel kb. 2-3-szor ismételhető meg. Ha a műanyag hulladékot vegyes műanyag hulladékként hasznosítjuk, pl. préselés után tégla gyártására, akkor az eredeti alapanyaghoz képest értéke csökken, de kiválthatunk vele fosszilis égetéssel gyártott terméket (pl. kisméretű téglát), vagy magát az égetéssel történő megsemmisítést. Új termékek előállítása az ÉMI közreműködésével történhet, a technológiák és termékek minősítésével.

Az újrahasznosítás fő típusai:

mechanikai újrafeldolgozás
kémiai újrahasznosítás
termikus hasznosítás
biológiai hasznosítás

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!

Kapcsolódó