Ezek a regeneratív mezőgazdaság friss eredményei – így „zöldülnek” a földek

A regeneratív mezőgazdaság a fenntarthatóságot jelenti ebben az ágazatban is - a kép illusztráció - fotó: Unsplash

A regeneratív mezőgazdaság olyan gazdálkodási módszereket takar, amelyek harmonikus együttműködésben állnak a természettel, és a fenntarthatóságot helyezik előtérbe a termelés során. Ez azért (is) fontos, mert egy friss kutatás szerint a talajerózió akár 10%-kal is csökkentheti a terméshozamokat 2050-re.

A regeneratív mezőgazdaság világszerte átalakítja az élelmiszertermelő-rendszereket. Ebben a cikkben szakértők mutatják be, hogy mitől, illetve miképpen lesz fenntartható(bb) a mai, modern mezőgazdaság.

A SPINS adatelemző cég közelmúltban közzétett jelentése szerint a talajerózió akár 10%-kal is csökkentheti a terméshozamokat 2050-re – emeli ki az impakter.com szakportál e témában a napokban írt tudományos cikkének bevezetője.

Az Egyesült Államokban a mezőgazdaság nemcsak a szén-dioxid-kibocsátás 10%-áért felelős, ezzel hozzájárulva a klímaváltozáshoz, hanem

a jelenlegi gazdálkodási gyakorlatok a közegészségügyre is negatív hatással vannak. Például az ipari méretekben, többek közt műtrágyázás, a talaj kizsigerelése révén meglehetőesen egészségtelen élelmiszereket állítanak elő, valamint a föld és talaj túlhasználata is nagy gond, ami végső soron élelmiszer-, és terméshiányhoz vezet világszerte

– és ezek szerint mindezt már a kutatók egy része is felismeri, illetve beismeri.

A regeneratív mezőgazdaság eszméjének terjedése

Emiatt az elmúlt években egyre nagyobb szerepet kapnak az új, szén-dioxid-barát mezőgazdasági kezdeményezések. Az utóbbi időben a legnagyobb figyelmet a regeneratív mezőgazdaság kapta, amely egy olyan élelmiszer-termelési rendszer, amely a talaj egészségének és a biodiverzitásnak a fenntartására összpontosít a földeken, illetve azok környezetében. A fő cél, hogy csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátást és a mezőgazdaság jövőbeli ellenálló képességét növeljék. Tavaly az amerikai hipermarket lánc, a Walmart és az élelmiszeripari óriás, a General Mills bejelentette, hogy 2030-ig 600 000 hektáron igyekeznek bevezetni az Egyesült Államokban a regeneratív gazdálkodást. Az Archer-Daniels-Midland (ADM) mezőgazdasági mamutvállalat, amely 2023-ban az Egyesült Államok 35. legnagyobb cége volt, világszerte 4 millió hektár földterületet kívánt bevonni a regeneratív gazdálkodási programokba. 2022-ben a cég bejelentette, hogy regeneratív mezőgazdasági területei révén 253 000 tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsátottak ki, mint az elfogadott referenciaérték.

A témában egy magyar szakportálon, az agroinform.hu-n is részletes trend-elemzést talál egy korábbi írásban.

Mi is pontosan a regeneratív mezőgazdaság?

Nézzük azért meg közelebbről is a témát, bár jelenleg nincs pontosan meghatározott definíciója a regeneratív mezőgazdaságnak vagy gazdálkodásnak,

az elv a természettel harmóniában végzett mezőgazdálkodási gyakorlatok összességét jelenti, mégpedig a fenntarthatóság érdekében.

A regeneratív farmok olyan módszereket igyekeznek meghonosítani, mint

  • a műtrágyák és növényvédő szerek használatának korlátozása,
  • a vízhasználat és
  • a hulladék csökkentése, valamint
  • az úgynevezett vegyes növénytermesztés (intercropping) a biodiverzitás és a talaj egészségének javítása érdekében. (A vegyes növénytermesztés egy olyan termesztési gyakorlat, amely két vagy több növény egyidejű termesztését végzi ugyanazon a földterületen, a monokultúra ellentéteként, egyfajta polikultúraként. Fő célja, hogy nagyobb hozamot érjen el egy adott területen azáltal, hogy olyan erőforrásokat vagy ökológiai folyamatokat hasznosít, amelyeket egyetlen növény, a monokultúrás termesztésben nem tudna kihasználni.)

Sok ilyen gyakorlat persze nem új keletű, sokkal inkább a hagyományos gazdálkodási módszerekhez való visszatérést jelent, amelyeket évszázadok óta használnak. Vegyük például a fent kiemelt vegyes növénytermesztést, amelynek során tehát többféle növényt ültetnek együtt, főként hogy javítsák a talaj állapotát és növeljék a tápanyagok felszívódásának hatékonyságát, miközben csökkentik a vegyi növényvédő szerek szükségességét.

Ismert, hogy a vegyes növénytermesztés azóta létezik, mióta az emberiség egyáltalán elkezdett növényeket termeszteni. Csak mostanában nyerte vissza népszerűségét, mivel a monokultúrás gazdálkodás negatív következményei – mint például a kártevőkkel és betegségekkel szembeni nagyobb sebezhetőség – egyre nyilvánvalóbbá váltak az ipari mezőgazdaság fellendülése óta, különösen az utóbbi fél évszázadban.

Ezen túlmenően, a regeneratív mezőgazdaságot úgy tekintik, mint ami túlmutat a fenntarthatóság javítására irányuló kezdeményezéseken. Michael Ham, a Wild Orchard Tree Company társalapítója és elnöke, egy nemrégiben az élelmiszeripar központi hírportáljának és elemző vállalatának, a The Food Institute-nak  elmondta, hogy a „regeneratív gyakorlatok aktívan hozzájárulnak az ökoszisztémák gyógyításához és helyreállításához, pozitív hatásokra, fokozott biodiverzitásra és természetes regenerációra törekedve.”

A FAIRR egy tanulmánya 79 agrár-élelmiszeripari vállalatot vizsgált meg, és kiderült, hogy bár 50 vállalat indított regeneratív mezőgazdasági kezdeményezéseket, csak 18 rendelkezik hivatalos, számszerűsített célokkal e téren. Így bár a „zöld” mezőgazdasági ígéretek száma gyorsan nőtt az elmúlt években, a fenntartható gyakorlatokban megvalósult tényleges javulások elmaradtak, különösen a mezőgazdaság területén. Azaz gyakorlatilag újra jobbára a greenwasing (zöldmosás) jelenségével nézünk szembe ezúttal is.

A Forbes szerint a regeneratív mezőgazdaság gyakorlatát igazolni hivatott ún. ROC tanúsítvány megszerzése nehéz, a legtöbb jelentkező gazdaságnak, gazdálkodónak 3-5 évig tart. Mégis, az ilyen tanúsítványok és szervezeti irányelvek adják a regeneratív gazdálkodás hitelességét Amerikában is. Michael Ham szerint ez a mozgalom többről szól, mint a szén-dioxid-kibocsátás minimalizálásáról és a „net zero” fenntarthatósági követelményekről.

„Míg a szén-dioxid-semlegesség elérése az emissziók és a kibocsátás csökkentésének egyensúlyát jelenti, a regeneratív mezőgazdaság aktívan hozzájárul a szén-dioxid megkötéséhez és eltárolásához a talajban” – vont konklúziót Michael Ham.

A cikk forrása és további részletek (angol és magyar nyelven):

https://impakter.com/seeds-of-change-the-revolution-of-regenerative-agriculture/

https://www.agroinform.hu/gazdaelet/a-jovo-a-regenerativ-mezogazdasage-de-miert-es-mi-az-egyaltalan-53304-001

 

 

Nyitó fotó: Unsplash

*

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!

Kapcsolódó