Felhőfehérítés mesterségesen - hőhullámok jöhetnek- Green.hu

Felhőfehérítés geomérnökösködéssel? Egy új tanulmány szerint a hőség enyhítése érdekében Kaliforniában alkalmazott geomérnöki technikák, így a felhők mesterséges fehérítése, még fokozhatják is az Európában egyre erősebb hőhullámokat – írja a The Guardian cikke, amelyre a Portfolio.hu szemlézett hírei közt leltünk rá.

Felhőfehérítés vagy felhőfényesítés mesterségesen? Először is nem árt tisztázni: a geomérnökség, azaz a geoengineering az olyan technológiák összessége, amelyekkel a szakemberek mesterségesen beavatkozva a bolygó időjárási ökoszisztémájába, igyekeznek harcba szállni az éghajlatváltozás ellen. A témában a neves Nature Climate Change című folyóiratban publikált tanulmány szerint

az Egyesült Államok nyugati partján, Kalifornia állam környékén alkalmazott geomérnöki technológiák, köztük a fehérítés – nem várt módon – hosszabb távon fokozhatják az Európában ezen a nyáron is tapasztalható, egyre jelentősebb hőhullámokat.

Kapcsolódó cikkeink:

https://green.hu/cikkek/hohullamok-egyre-tobb-az-aldozat-mindenfele/

https://green.hu/cikkek/europa-globalis-felmelegedes-forro-pontja/

Kalifornia államban többek között felhőfehérítéssel próbálják tehát mérsékelni a térséget sújtó extrém hőhullámokat. Egy

ilyen beavatkozás során fényvisszaverő (általában tengeri sót tartalmazó) aeroszolokat juttatnak az óceán feletti rétegfelhőkbe, aminek eredményeképp azok több napsugárzást képesek visszaverni. Ám a tanulmány szerint ezeknek az intézkedéseknek hosszú távú és nehezen előrejelezhető következményei lehetnek.

A kutatók számítógépes modelleket felhasználva, két különböző területen végrehajtott fehérítési műveletet szimuláltak. Az egyik a 2010-es évekre jellemző éghajlati viszonyokkal dolgozott, míg a másik a 2050-re jósolt körülményeket vette figyelembe.

A 2010-re vonatkozó szimuláció szerint

az Alaszka közelében végzett műveletek 55%-kal csökkentették a veszélyes hőségnek való kitettség kockázatát a célterületen, ugyanakkor a Kaliforniában alkalmazott felhőfényesítéssel csak 16%-os csökkenést értek el.

Viszont 2050-re már más hatásai lehetnek ugyanazon beavatkozásoknak, az addigra jelentősen megváltozó éghajlati viszonyok miatt (például az Atlanti-óceán meridionális áramlási rendszerének, az AMOC lassulása okán). A szakértők szimulációi szerint az Alaszkában alkalmazott felhőfehérítés a XXI. század közepén már sokkal szerényebb hatással járna. Ha pedig a kaliforniai régióban alkalmazzák, akár a kívánt hatás ellenkezőjét is elérhetik vele: a terület egyre forróbbá válhat.

Mindkét szimuláció vizsgálta a felhőfehérítési eljárások hatását a tágabb környezetre is. Míg a 2010-es években végrehajtott geomérnöki eljárás következtében Európában is kisebb mértékben csökkentek volna a hőhullámok, addig a 2050-re vonatkozó szimuláció szerint az Egyesült Államokban végrehajtott felhőfehérítés fokozhatja a hőmérsékletet az európai kontinensen.

A szerzők szerint

az eredmények azért igen ijesztőek, mert jelenleg a világ legtöbb részén szinte semmilyen szabályozás nincs érvényben e felhőfehérítés vagy felhőfényesítés kapcsán alkalmazott technikákra.

Ez azt jelenti, hogy egyes országok, városok, vállalatok vagy akár gazdag magánszemélyek is megpróbálhatják módosítani a helyi éghajlatot, ami akár máshol élő emberek környezetére is kihatással lehet, méghozzá ellenőrizetlen módon.