A fenntartható városok kerékpáros és közösségi közlekedése - Budapest jól áll?!

A városok fenntartható működtetése áldozatot kíván a közlekedés terén: Budapest elég jó helyen áll például a közösségi közlekedés ellátottsága terén, de a kerékpárutak fejlettsége sem rossz az Atlasz megítélése szerint.

Az Atlas of Sustainable City Transport (Fenntartható Városok Közlekedési Atlasza) kilenc kulcsfontosságú fenntartható mobilitási mutatót jelenít meg az infrastruktúra mérésén keresztül és azt mutatja be, hogy ez mit jelent a közelben élők vagy az oda látogatók számára, különösen az alacsony és közepes jövedelmű országokban – írta meg nemrég a Forbes amerikai kiadása.

Az Atlaszt, amelyet fejlesztői az első ilyen típusú eszköznek neveztek el a fenntartható mobilitás feltérképezésére, szerdán tették közzé az Institute for Transportation and Development Policy (ITDP) kiadásában. Az ITDP, egy 1985-ben New Yorkban biciklis aktivisták által alapított, de mára globálissá vált nonprofit szervezet (NGO), amelynek egyik fő célja a városi közlekedés zöldítése világszerte, az autós alternatívák (közösségi közlekedés, biciklizés, görkorcsolyázás, gyaloglás stb.) fejlesztésével. Az ITDP világszerte együttműködik nagyvárosokkal a magas színvonalú közlekedési rendszerek és politikai megoldások tervezésében és megvalósításában, hogy általa élhetőbbé és fenntarthatóbbá alakítsák a városok közlekedését.

Az ITDP által kifejlesztett új Fenntartható Városi Közlekedés Atlasz egy igen hatékony eszköz, amely segítségére lehet a kutatóknak, a várostervezőknek, a döntéshozóknak és a kormányzati ügynökségeknek, egyúttal rávilágítani a fenntartható közlekedés állapotára városaikban és azonosítani a fejlesztési lehetőségeket.

Az Atlasz az első ilyen típusú eszköz a fenntartható mobilitás feltérképezése terén!

„A Fenntartható Városi Közlekedés Atlasza egy remekül használható eszköz minden olyan szakember számára, akik a közlekedés és várostervezés területén szívükön viselik a fenntartható várostervezési szemléletet: a kutatóktól egészen a kormányzati tisztviselőkig” – fejtette ki a bemutatás alkalmával Heather Thompson, az intézet vezérigazgatója. Szerinte az Atlasz adatai megerősítik, hogy az ITDP elkötelezett abban, hogy segítsen a városoknak megalapozottabb döntéseket hozni a városi élet minőségének javítása érdekében.

Az eszközt, ahogyan az előbb szó volt róla,

elsősorban szakemberek számára tervezték – a döntéshozóktól és tervezőktől egészen a kutatókig –, mégpedig azért, hogy nyomon követhessék és javíthassák a közlekedéspolitikákat és az egyes projekteket világszerte. De ezek az adatok az állampolgárok számára is támpontot és segítséget nyújthatnak.

„Bárki, aki rendelkezik számítógéppel és internettel, az megtudhatja, hogy a városának mely területein érhető el fenntartható közlekedési forma – és melyek azok a városrészek, ahol ezek a szempontok semmilyen szinten nem jelennek meg” – mondták az Atlasz fejlesztői.

Az Atlaszban megvizsgált és vizuálisan megjelenített 9 mutató a következő:

– Népességsűrűség
– Blokksűrűség
– Védett biciklisávok közelében élők
– Szolgáltatások közelében élők
– Autómentes helyek közelében élők
– Autópályáktól biztonságban lévők
– Gyakori közlekedési eszközök közelében élők
– Gyors közlekedési eszközök közelében élők
– Bicikliutak és közlekedési eszközök közelében élők

Az adatok négy fő nyílt és együttműködő partnerek forrásaira támaszkodnak: az Európai Bizottság Global Human Settlement Layer (Globális Emberi Települési Réteg) adatbázisára, az OpenStreetMap-re, a MobilityData Mobility Database (Mobilitási Adatbázis) adatbázisára és a Transit Explorer-re. Az ITDP megjegyezte, hogy bárki hozzájárulhat információval, javaslatokat tehet és kijavíthatja a pontatlanságokat. Az Atlasz rendszeres frissítését is tervezik.

Az eszköz tehát részletes méréseket mutat be a kilenc fenti mutatóra nemcsak a városok, települések szintjén, hanem több mint 40 000 helyi közigazgatási területen, mint például kerületek, városrészek, és gyakran még a kapcsolódó lokációk szintjén is. A felhasználók összehasonlíthatják a városokat egy régión vagy országon belül, sőt, még egy város tágabban vett környékeit is.

Például a latin-amerikai városok, mint Bogota, Kolumbia és Lima vagy Peru jól szerepelnek a gyalogosbarátság terén, és az afrikai Kigali, Ruanda pedig magasan kiemelkedik az olyan mutatókban, mint az „autópályáktól biztonságban élők” tekintetében. Az ITDP megjegyezte, hogy lényegében „infrastruktúra-modelleket mutatnak be, amelyeket más nemzetközi nagyvárosok is elsajátíthatnak.

A fejlesztők szerint számos város felismerte már, hogy ezen mutatók a jövőt érintő tervezési célokra történő felhasználása előnyös lehet a fenntartható mobilitás előmozdításában.