Mit jelent a fenntarthatóság a mindennapi ember számára?

Fenntarthatóság - a kép illusztráció - fotó: Unsplash

A fenntarthatóság fogalma a mindennapokban gyakran felmerülő, de sokszor nehezen értelmezhető koncepció. Ez a kifejezés a környezeti, gazdasági és társadalmi rendszerek hosszú távú fennmaradására utal, ami a legegyszerűbben úgy fogható meg, hogy bolygónk véges erőforrásait igyekszünk úgy felhasználni, hogy azok ne merüljenek ki, és a jövő generációinak is maradjon élhető ez a csodálatos hely. Vélemény-cikkünk következik.

A fenntarthatóság elsősorban talán azt jelenti, hogy tudatosan odafigyelünk a saját fogyasztási szokásainkra. Továbbá igyekszünk azokat úgy alakítani, hogy a lehető legkevésbé terheljék a környezetet. Ez elsőre könnyűnek tűnik, de a gyakorlatban már közel sem az. A fenntarthatóság ugyanis magában foglalja a hulladék csökkentését, a környezetbarát termékek használatát, az energiahatékonyságra való odafigyelést otthon és a munkahelyen, valamint a fenntartható közlekedési módok, mint például a kerékpározás vagy a tömegközlekedés használatát. Ezek a minimumok átlagemberként, de mondjuk üzleti döntéshozóként még ennél is jóval többről van szó.

Maradjunk azonban az átlagember nézőpontjánál:

amikor mélyebbre ásunk a fenntarthatóság témájában, szembesülünk azzal a kihívással, hogy a modern életmódunk jelenlegi formájában nem fenntartható. Ez már-már közhelyes megállapítás, sajnos azonban nagyon úgy tűnik, hogy igaz.

A Föld népessége folyamatosan növekszik, és jelenleg már meg is haladta a 8 milliárd főt. Ez óriási kihívások elé állítja a globális rendszereket, hiszen

a jelenlegi fogyasztási minták mellett nem mindenki élhet ugyanolyan életszínvonalon, mint a fejlett országokban élők.

A nagyvárosi, modern lét versus fenntarthatóság

A nagyvárosokban például hatalmas mennyiségű üzemanyag ég el a közlekedés során, és rengeteg hulladék, különösen csomagolóanyag termelődik. Ezek a tényezők nemcsak a környezetet terhelik, hanem már néhány évtizedes távlatban érdemben fenyegetik a Föld klímájának, élőhelyeinek stabilitását is. Ez a károsodás azután, mint látjuk évről-évre, időjárási szélsőségekben és globális járványokban „csap vissza” felénk.

A mindennapi fenntarthatóság megvalósításához elengedhetetlen (lenne) a társadalmi és gazdasági rendszerek átalakítása. Kezdhetnénk mindjárt a valóban környezettudatos vállalatok támogatásával (nem a greenwashing jelenlségnek történő behódolással). Folytathatnánk a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok előmozdításával, a környezeti oktatás és tudatosítás erősítésével az iskolákban, továbbá a kisebb-nagyobb közösségekben. Nyilván tudjuk azt is, hogy a kormányoknak és a globális nemzetközi szervezeteknek is fontos szerepe van, hiszen szabályozással és támogatásokkal ösztönözhetik a fenntartható gyakorlatokat.

Hol is kezdődik a fenntarthatóság valójában?

Összességében a fenntarthatóság a mindennapi ember számára azt jelenti, hogy tudatosan és felelősen dönt a saját életvitelével kapcsolatban, figyelembe véve annak környezeti és társadalmi hatásait.

Ez a tudatosság és a cselekvési hajlandóság elengedhetetlen (lenne) ahhoz, hogy a jövő generációk számára élhető bolygót hagyjunk örökül. 

*

Nem muszáj saját kútfőből kitalálni mindent, elegendő, ha rápillantunk például az ENSZ ide köthető céljeira, amely 17 témában foglalja csokorba a szüksées lépéseket. Ezeket magyar nyelven is megtaláljuk ezen a linken.

*

A hétköznapi értelemben vett fenntarthatóság ugyanakkor nem a nagy szavakon múlik. Fontosak azok is, nem nem ott dőlnek el igazán a dolgok.

E helyett az olyan apró dolgoknál elkezdhetjük, hogy észrevesszük az élet, a természet szépségeit. Akár a mindennapi létharcban is megállunk egy-egy pillanatra, hogy rácsodálkozzunk egy szép naplementére, amikor az ég narancsszínbe borul…

Ha megértjük, hogy tulajdonképpen eggyek vagunk a minket végső soron megszülő és felnevelő Föld bolygóval, akkor az olyan apóságok már magától értetődőek, hogy például a háztartásokban külön gyűjtjük a műanyag, a papír hulladékot, a fém dobozokat és a lebomló, komposztálható zöld hulladékot.

Ha egyszer valahára elkezdjük ezt a gyakorlatot, csak eleinte igényel külön odafigyelést, aztán gyorsan megszokjuk és olyannyira rutinná válik, hogy észre sem vesszük. Például használat után gyorsan elmossuk a műanyag dobozos élelmiszereket és kidobjuk a neki megfelelő helyre. Egy háztartásban manapság gyakorlatilag több élelmiszer (étel és ital) csomagolóanyag hulladék keletkezik, mint amennyi szemét a kommunális hulladéktárolókban összegyűlik.

Innen már csak egy-két lépés az energiatudatosság növelése, a közlekedésünk zöldebbé tétele, az élelmiszerpazarlás csökkentése. Ezek akkor is szinte kötelességeink, ha sok más embertársunk nem így gondolkodik, és akkor is, ha esetleg a klímaváltozást pár kis lépéssel nem tudjuk érdemben lassítani. Ez tehát nem jelenti, nem jelentheti azt, hogy mi, a saját kis életünkben nem tesszük meg az ehhez szükséges lépéseket, illetve nem igyekszünk ezt a bölcsességet másokkal is megosztani, és például gyermekeinket a helyes cselekvésre tanítani.

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!

A természet és a fenntarthatóság rokon fogalmak - illusztráció - fotó: Unsplash
A természet és a fenntarthatóság rokon fogalmak – illusztráció – fotó: Unsplash; nyitókép: Unsplash

 

Kapcsolódó