A fenntarthatósági tudatosság növekedése - elég?

A fenntarthatósági tudatosság kapcsán zajló beszélgetés gyermekemmel, aki most kiskamasz, arra ösztönzött, hogy elgondolkodjak: vajon meg fogunk-e változni? Van-e bennünk elég erő, lelkesedés, kitartás és energia a változáshoz? A zöld tudatosság terjedése a médiában, a közgondolkodásban és az oktatásban biztató, de vajon ez elegendő-e a valódi változáshoz?

A fenntarthatósági tudatosság – anyagok és energia összefüggése a mindennapi életben

Az egyik alapvetés, amit a gyereknek magyaráztam, ám rájöttem, hogy valójában nagyon kevesen gondolnak bele ebbe nap, mint nap: a modern civilizációban szinte minden, ami körülvesz minket, jelentős energiafelhasználással készül el. A tárgyaink, például

a tégla, a cserép, az üveg és a vas, sőt, még a csapból folyó ivóvíz is (!) mind-mind hatalmas energiabefektetéssel jönnek létre. Amikor kidobunk valamit (vagy például pazaroljuk a vizet), nem csak az anyagi értéket veszítjük, hanem az energiaigényes előállítási folyamattal is újra megterheljük a környezetet.

A fenntarthatósági tudatosság jelentősége a modern társadalomban

A fenntartható gondolkodásmód terjesztése és a tudatos fogyasztás elősegítése pedig meglehetősen alapvető kérdés (lenne) a mai környezeti kihívások kezelésében. Elgondolkodhatnánk azon, hogy a tárgyainkhoz, a szolgáltatásokhoz jól számszerűsíthető energiaértéket rendeljünk, ami tükrözi az előállításukhoz szükséges energiaigényt. Ezzel tudatosíthatnánk a fogyasztásunk környezeti hatásait. Persze sok ilyen kezdeményezés van, de talán túlzottan sok is. A hűtőgépek és a lakások, házak esetén sikerült eddig valamelyest szabványosított energetikai besorolást átverni az EU-ban, de mondjuk egy-egy mobiltelefon, a búrtoraink, a ruháink esetén nem nagyon van elterjedt mutató.

Pedig akár egy pamutpóló és egy látszólag ugyanolyan pamutpóló közti választást is segíthetné ez, és könnyen lehet, hogy a ma még újdonságnak ható ESG elvek valamikor majd ide vezetnek. Egyszer. Ha addig nem lesz nagyon késő…

A fenntarthasági tudatosság növekedése a jövő záloga lehet - sikerül kordában tartanunk a folyamatokat? illusztráció - fotó: Pixabay — *A fenntarthasági tudatosság növekedése a jövő záloga lehet – ha sikerül kordában tartanunk a folyamatokat. Sikerül vajon? illusztráció – fotó: Pixabay*

A jólét energiaigénye és környezeti következményei

A modern civilizáció jólétének, kényelmének megteremtése tehát igen jelentős energiafelhasználással jár. Az épületeink, a gyárak, a kereskedelmi létesítmények, az úthálózat és a közlekedési és egyéb infrastruktúra mind hatalmas energiaigényű folyamatok eredményei. Ez a folyamatos energiaigény, illetve ennek drámai növekedése elképesztő környezeti terhelést okoz.

A szélsőséges időjárás és a talaj, valamint a vizek szennyezésének hatásai

A környezeti katasztrófák, az erdőtüzek, árvizek és egyéb szélsőséges időjárási jelenségek mind a fokozódó széndioxid-kibocsátás következményei. Fontos, hogy a tudományos adatokra és mérésekre figyeljünk oda. A talaj, valamint a vizek szennyezése nem csak károsítja a környezetet, de gyermekeink jövőjét is veszélyeztetjük, például az élelmiszerbiztonság romlásával. Cselekedjünk, ne várjunk az utolsó pillanatra!

Cselekvési lehetőségek a fenntarthatósági tudatosság kapcsán

Az érdemi változás eléréséhez tehát tudatos döntésekre és cselekvésre van szükség. Fontos ezért, hogy értékeljük a környezetünkben lévő tárgyakat, és tudatosan döntsünk azok használatáról, javításáról vagy eldobásáról.