A globális felmelegedés nem vicc, hanem rögvalóság: már 1,5 fok felett járunk!

A globális felmelegedés nem vicc, vegyük komolyan! fotó: Unsplash
A globális felmelegedés újabb mérföldkövét értük el: idén február volt kilencedik hónap, amely a legmelegebbnek bizonyult az elmúlt évek azonos hónapjaihoz képest – derül ki a műholdas adatokat évtizedek óta feldolgozó és összehasonlító ENSZ Copernicus Klímaváltozási Szolgálat adataiból.

A globális felmelegedés jelensége hónapról hónapra bebizonyosodik a mérések alapján, és az is nyilvánvaló, hogy ütemesen emelkednek az értékek. Egy friss hír szerint az idei volt a legmelegebb február a mérések 1940-es kezdete óta – az ENSZ szakosított intézménye, a Copernicus Klímaváltozási Szolgálat jelentése szerint. A 2024 februári átlaghőmérséklet a világon 13,54 °C volt, ami 0,81 fokkal haladja meg az 1991. és 2020. között mért januári átlaghőmérsékletet, illetve január után újra 0,12 fokkal magasabb, mint az eddigi legmagasabb átlaghőmérséklet, amelyet még 2020-ban mértek.

Ez a hónap 1,77 °C-kal volt melegebb, mint az 1850-1900 közötti időszakra, az iparosodás előtti referencia-időszakra vonatkozó becslés, azaz a párizsi, 25. COP Klímacsúcson 2015. december 12.-én megfogalmazott 1,5 °C-os ajánlását már most meghaladtuk és a 2 Celsius fokban meghatározott párizsi plafontól már nem is vagyunk olyan messze.

Szakértők szerint – az eddigi klímavédelmi ígéretek alapján – bár van esély a globális felmelegedés korlátozására 2,1°C-nál, a jelenleg érvényben lévő politikák teljes körű betartása esetén továbbra is 2,9 °C körüli hőmérséklet-emelkedés várható az ipari forradalom előtti időkhöz képest. Ez majdnem kétszerese a még kezelhetőnek tekintett 1,5°C-os értéknek.

A globális felmelegedés legutóbbi egy évének adatai

De nézzük meg részletesebben is a friss Copernicus műholdas és más mérések további adatait. Ezek szerint az elmúlt tizenkét hónap (2023. március – 2024. február) globális átlaghőmérséklete a legmagasabb, amit valaha is feljegyeztek: 0,68°C-kal meghaladja az 1991-2020-as átlagot és 1,56°C-kal az 1850-1900-as iparosodás előtti átlagot. Látható, hogy a másfél fokos értéket nem csak havi, de éves alapon is sikerült sajnos átlépni…

Február első felében a napi globális átlaghőmérséklet kivételesen magas volt, négy egymást követő napon (február 8-11.) 2°C-kal is meghaladta az 1850-1900-as referenciaszintet.

Az európai hőmérsékletek a globális felmelegedés okán még látványosabban nőttek:

A 2024 februári 3,30°C-kal meghaladták az 1991-2020-as februári átlagot, Közép- és Kelet-Európában pedig jóval az átlagot meghaladó hőmérsékleteket tapasztaltak, itt 6-8(!) fokos többlet is mutatkozott idén februárban.

Európán kívül Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika nagy részén, Afrika egész területén és Ausztrália nyugati részén volt még átlag feletti a hőmérséklet.

A globális felmelegedés összefüggésében az El Niño jelenség továbbra is gyengült az egyenlítői Csendes-óceánon, de a tengeri levegő hőmérséklete általában mégis szokatlanul magas szinten maradt.

A 2024. februári globális tengerfelszíni átlaghőmérséklet (SST) a déli szélesség 60°S-60°N között 21,06°C volt, ami a legmagasabb érték az adatállományban szereplő hónapok közül, és némileg meghaladta a korábbi, 2023. augusztusi rekordot (20,98°C) is. A napi átlagos SST a hónap végén új abszolút csúcsot ért el, 21,09°C-ot.

Érdemes egy pillantást vetni a lenti, igen sokat mondó, friss Copernicus ábrára!

A globális felmelegedés legrissebb adatai, 2024 február - forrás: Copernicus
A globális felmelegedés legrissebb adatai, 2024 február – forrás: Copernicus

A globális felmelegedés kapcsán erre kell készülni

Ahogy a globális felmelegedés felgyorsul, az infrastruktúrával, energiával, mobilitással, víz- és élelmiszer-biztonsággal vagy városi tervezéssel kapcsolatos döntéseket a klímaváltozás lehetséges hatásainak ismeretében kell meghozni. A Copernicus Klímaváltozási Szolgáltatás (C3S) ERA5 adatkészlete az ENSZ szerint kulcsfontosságú betekintést nyújt múltunkba és jelenünkbe, segít előrelátni a kockázatokat, és támogatja a döntéshozókat az informált döntések meghozatalában.

Az ENSZ Copernicust bemutató ismertetője szerint a klímaváltozás következményei, amelyeket a tudósok már sok évvel ezelőtt előre láttak, mára mindennapjaink részévé váltak. 2023 során szinte a világ minden sarkát érintette a globális felmelegedés jelensége, és szinte minden ember és régió tanúja volt, különböző mértékben, az extrém időjárási események. Úgy, mint a hőhullámok, erdőtüzek, aszályok vagy heves esőzések gyakoriságának vagy intenzitásának növekedése. Ez a változás gyorsan zajlik, így gyors alkalmazkodásra van szükség döntéshozói szinteken is – érvel az ENSZ.

A megbízható és magas minőségű adatok döntő szerepet játszanak a döntéshozatalban, mivel a múlt megértése megalapozza azt a kockázati profilt, amely a hatékony jövőbeli tervezéshez szükséges – éppen ezért hozták létre a Copernicus Klímaváltozási Szolgáltatást is.

A Copernicus és a globális felmelegedés

A Copernicus (korábban GMES, a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés rövidítése) az Európai Unió programja, amely minőségi és folyamatosan frissített adatokat gyűjt és szolgáltat a Föld állapotáról. A koordinációt és irányítást az Európai Bizottság biztosítja, együttműködve az Európai Űrügynökséggel, az Európai Unió tagállamaival és az Európai Unió ügynökségeivel, mint például az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és a Tengeri Biztonsági Ügynökség. Az összegyűjtött adatokat operatív módon használják fel a tengerbiztonság kezelésére, katasztrófák (tűz, földrengés stb.) megfigyelésére, az aratás előrejelzésére, a környezetünk kezelésének javítására stb. Ezek az adatok hozzájárulnak az éghajlatváltozás hatásainak nyomon követéséhez és kezeléséhez is.

Az 1998-ban elindított program lehetővé tette az addig szétszórt adatgyűjtés jobb összehangolását a különböző projektek és szervezetek között, a lefedettség növelését, a minőség javítását és az adatgyűjtés eszközeinek diverzifikálását, végül pedig a szolgáltatások (intézmények, vállalatok, magánszemélyek) számára történő visszatérítést megkönnyítése ingyenes szolgáltatások révén. 1998 és 2020 között 6,7 milliárd eurót fektettek be a földmegfigyelési műholdak hálózatának (8 Sentinel műhold működése 2020-ban) és a földi szegmens létrehozására, valamint a felszíni vagy légi úton történő adatgyűjtésre. A program az adatok visszaállítását támogató szolgáltatások fejlesztését és kezelését is hat téma szerint támogatja: talaj, óceánok, vészhelyzetek kezelése, légkör, biztonság és éghajlatváltozás.

A program 2014-ben lépett működési szakaszba. A tervek szerint biztosítani kell az ezen adatok megszerzéséhez szükséges űrforrások fenntarthatóságát és fejlesztését (pl. Föld-megfigyelő műholdak): így tizenöt Sentinel műhold indítását tervezik a 2020-as évtized végéig.

Mi a Copernicus program célja?

A Copernicus program célja a környezeti és biztonsági adatok több forrásból történő gyűjtésének és szolgáltatásának korszerűsítése, hogy megbízható információk és szolgáltatások álljanak rendelkezésre bármikor, amikor a tudomány vagy a döntéshozatal, vagy éppen az emberek tájékoztatása ezt igényli.

A cél egy különböző szintű (helyi, regionális, globális) autonóm európai ellenőrző kapacitás létrehozása a környezet és a biztonság szempontjaira koncentrálva. Ez támogathatja az európai politikákat (környezetvédelem, mezőgazdaság stb.) és az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásait.

Konkrétan, a Copernicus lehetővé teszi

a környezeti műholdak és helyszíni mérőműszerek összes adatának összesítését annak érdekében, hogy globális és teljes képet alkosson bolygónk állapotáról.

Ezeknek az adatoknak lehetővé kell tenniük a felhasználók számára, hogy figyelemmel kísérjék a Földet, annak környezetét és ökoszisztémáit, felkészülhessenek a válsághelyzetekre, a biztonsági kérdésekkel kapcsolatos kockázatokra és a természeti vagy emberi eredetű katasztrófákra. Ez az összetett program segít abban, hogy az Európai Unió globális szinten meghatározó szereplő legyen a klímakutatásban, de a műholdakkal és más módon gyűjtott környezeti adatok a gazdasági fejlődés és a digitális gazdaság eszközei is egyben.

A Copernicus támogatja az Európai Unió hozzájárulását a GEOSS globális földmegfigyelési rendszerhez is, amely a Föld megfigyelésének csúcstalálkozóit és a GEO munkacsoportokat segíti, és amelyet az Egyesült Államok, az Európai Unió, Japán és Dél-Afrika vezet.

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!

 

Kapcsolódó