Greenwashing, avagy a nagy zöld kamu – egy karcos vélemény
Greenwashing, azaz a nagy zöld kamu… Miről is van szó? Arról, hogy a környezetvédelem területén sajnos egyre inkább megfigyelhetőek a látszattevékenységek azaz az úgynevezett greenwashing jelenségei.
Greenwashing, vagy nem túl szerencsés tükörfordításban: zöldmosás. De mit is jelent ez?
Azt jelenti, hogy számos vállalat inkább a „kirakatot rendezi”, minthogy valódi változásokat hozna a fenntarthatóság érdekében.
Az ilyen cselekedetek mögött az a nyilvánvaló cél áll, hogy a vállalatok zöld imázsukat fényezzék, miközben alapvető tevékenységeik továbbra is jelentős környezeti károkat okoznak.
Kapcsolódó cikkünk:
https://green.hu/cikkek/repulouzemanyagok-ujabb-greenwashing-tanui-vagyunk/
*
Vegyen benzint, közben nézze a napfarmot…
Egy tipikus példája a Greenwashingnak egy „elképzelt” olajcég (a világ bármely zugában), amely napelemes paneleket telepít benzinkútjai tetőszerkezetére vagy vidéki kútjai mellé. Bár
ez a lépés önmagában pozitívnak tűnhet (és nyilván egy szinten az is), a cég fő tevékenysége, az olajkitermelés és -feldolgozás, továbbra is brutális környezeti pusztítást végez.
És bár a mai gazdasági rendben szükség van az olajra, a nagyvállalat szükségletet elégít ki, mégis:
az ilyen intézkedések csupán arra szolgálnak, hogy az adott olajvállalat zöld imázsát erősítsék, miközben a valós, fosszilis energiából adódó környezeti hatások érdemben változatlanok maradnak.
Egy napfarmtól ugyanis legfeljebb pár százalékkal lesz „zöldebb” az adott cég, miközben ebből a beruházásból akár a kitermelést vagy a finomítást is „zöldíthette” volna, akár jelentősebb energiamegtakarítást elérve. Igaz, kevéssé látványos, kevéssé önreklámozó módon…
Energiapazarló üvegpaloták és a kávékapszulák szelektív gyűjtése
Egy másik személyes kedvencem: a nagyvállalatok által épített hatalmas üveg irodaházak esete. Az üvegfelületek divatosak, de drasztikusan pazarlóak! Télen rosszul szigetelnek a modern üvegtáblák is, nyáron sokkal nagyobb energia hűteni az épületet. Tehát ezeket az épületeket gyakran esztelenül hűtik és fűtik, ami óriási energiafogyasztást és karbonlábnyomot eredményez.
Az ilyen épületek megépítése és fenntartása hatalmas környezeti terheket ró a bolygóra, ám mivel ezek a cégek rendelkeznek elegendő pénzügyi forrással, könnyedén elfedik az ilyen jellegű tevékenységeiket kisebb, látványos környezetvédelmi intézkedésekkel.
Mikre gondolok? Beraknak jó pár cserépnyi zöld növényt az irodába, pár napelemet a tetőre. És ez még csak az 1.0-ás kamu.
Az igazi 2.0-ás kamu az olyasmi, amikor az ESG (Environmental, Social, and Governance) jelentésekben gyakran olyan jelentéktelen dolgokat emelnek ki, mint például a kávékapszulák külön gyűjtése. Bár a szelektív hulladékgyűjtés fontos,
ezek az intézkedések hatásukban nyilvánvalóan eltörpülnek az üveg irodaóriások valós szennyezése mellett.
Az ESG jelentésekben szereplő kisebb, pozitív intézkedések tehát inkább csak elterelik a figyelmet a valódi problémákról, és azt a látszatot keltik, mintha a vállalatok elkötelezettek lennének a környezetvédelem iránt.
Greenwashing a világban – további példák a zöld kamura
További konkrét példákat hozva. Nemrég több étterem-lánc bejelentette világszerte, hogy műanyag szívószálak helyett biológiailag lebomló szívószálakat vezetnek be. Bár ez a lépés első pillantásra pozitívnak tűnhet, valójában csak a greenwashing egyik esete. Az étteremláncok továbbra is hatalmas mennyiségű csomagolást használnak, és az élelmiszerek előállításának, szállításának és hulladékkezelésének ökológiai lábnyoma továbbra is óriási. A biológiailag lebomló szívószálak bevezetése csupán egy apró lépés a teljes környezeti hatás csökkentése felé, és nem oldja meg a cég alapvető környezeti problémáit. Reklámnak viszont remek: szegény állatok az óceánokban nem találkoznak (annyi) műanyag szívószállal.
Egy másik példa a greenwashingra: egy (szándékosan meg nem nevezendő) autógyártó vállalat bejelentette azt, hogy új, elektromos autómodellje nagy százalékban újrahasznosított anyagokból készül. Bár ez a bejelentés nagy médiavisszhangot kapott. Ám végül azért csak kiderült, hogy az autógyártás során használt energiaforrások nagy része továbbra is bőven fosszilis tüzelőanyagokból származik. Ráadásul az elektromos autók akkumulátorainak előállítása és ártalmatlanítása továbbra is jelentős környezeti terheket jelent, amit a vállalat nyilvánvalóan nem említett a kommunikációjában. Így az újrahasznosított anyagok intenzívebb használata csupán egy pici lépés a fenntarthatóság felé, az autógyártás teljes környezeti lábnyoma óriási maradt ettől – az autók későbbi használatáról nem is beszélve. Azaz legfeljebb a vásárlók lelkiismeretét nyugtatja meg egy-egy ilyen akció valamelyest…
Az ilyen álszent próbálkozásokkal tehát a cégek elsősorban saját zöld imázsukat akarják fényezni, ahelyett, hogy ténylegesen tennének valamit a bolygóért.
A valós fenntarthatósági eredmények elérése érdekében a vállalatoknak egyszer és mindenkorra mélyreható változtatásokat kellene végrehajtaniuk üzleti modelljükben. Dolgozni kellene nap, mint nap az energiaforrások megújulóvá tételéért, a termékek és szolgáltatások környezeti hatásainak csökkentéséért, valamint a fenntarthatóbb gyártási és logisztikai folyamatok bevezetéséért. Csak így lehet(ne) valódi előrelépést elérni a környezetvédelem terén.
Rövidesen újabb látványos Greenwashing példákkal folytatjuk ezt az írást.
Fotó: Unsplash
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
