Hőségriadó! Mi a teendő a nagy melegben és hogyan ismerjük fel a hőgutát?
A hőség nem vicc. A mostani hétre jósolt időjárás túlmutat azon, hogy „nyár van, hát meleg van, bírjuk ki”.
A HungaroMet szerdára két vármegyére, Bács-Kiskunra és Csongrád-Csanádra a legmagasabb, piros fokozatú figyelmeztetést adták ki, mert a napi középhőmérséklet 29 Celsius-fok felett alakulhat. Az ország többi részére – Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye kivételével – másodfokú figyelmeztetést adtak ki.
Ez azt jelenti, hogy a legmelegebb órákban, nappal, árnyékban (!) a 40 fokot is elérheti a hőmérséklet. Emiatt péntek éjfélig harmadfokú hőségriasztást adott ki az országos tisztifőorvos.
Az extrém hőség nemcsak kellemetlen, hanem súlyos egészségügyi problémákat is okozhat, különösen hőguta formájában.
Mi a hőguta és mennyire súlyos?
A hőguta, vagy hőütés egy életveszélyes állapot, amely akkor alakul ki, amikor a test hőszabályozó rendszere túlterhelődik és nem képes megfelelően lehűlni. Ez leggyakrabban extrém hőségben, fizikai aktivitás közben fordul elő. A hőguta tünetei közé tartozik a magas testhőmérséklet (40°C felett), a zavartság, a görcsök, és az eszméletvesztés.
A hőhullámok során fellépő magas hőmérséklet megterheli a szív-, és érrendszert, növelve a szívrohamok és a stroke kockázatát. A kiszáradás és az elektrolit-zavarok szintén gyakoriak, amelyek tovább rontják az egészségi állapotot. A hőguta gyors beavatkozást igényel, hiszen kezeletlenül halálhoz is vezethet.
Ettől meg kell különböztetni a hőkimerülést, ami egy kezelhetőbb, enyhébb állapot, de a hőguta előszobája lehet, így mindenképpen figyelni kell rá.
Az alábbi ábra jól szemlélteti, hogy hogyan ismerjük fel a hőkimerülést és a hőgutát.
Az utóbbi években többször meggyűlt a bajunk a hőséggel
Számos hőhullám sújtotta a világ különböző részeit, amelyek súlyos egészségügyi és gazdasági következményekkel jártak. A 2019-es európai hőhullám például rekordhőmérsékleteket eredményezett Franciaországban, Németországban és Hollandiában, több ezer ember halálát okozva.
A 2021-es kanadai hőhullám során Lytton városában 49,6°C-ot mértek, ami a település szinte teljes megsemmisüléséhez vezetett egy hatalmas tűzvész következtében.
A legutóbbi hőhullámokról korábbi cikkünkben olvashat.
Ezek a hőhullámok rámutatnak arra, hogy a klímaváltozás következtében a hőmérsékleti szélsőségek gyakoribbá és intenzívebbé válnak. Az IPCC jelentése szerint a globális hőmérséklet emelkedésével együtt nő a hőhullámok gyakorisága is. Ez különösen aggasztó, hiszen a városi hőszigetek, ahol a beton és az aszfalt lassabban hűl le, tovább súlyosbítják a helyzetet.
A hőség elviselhetőbbé tétele értekében itthon, Budapesten és más nagyvárosokban vizet osztanak a pályaudvarokon, buszállomásokon, több helyen találhatunk hűsítő szigeteket párakapukkal. És ilyenkor befogadják a légkondicionált közintézményekbe is a járókelőket egy kicsit hűsölni.
Nyitókép: Freepik
