Így őrizzuk meg a földi biodiverzitást?! A Holdon?
A Holdon lenne segíthető a földi biodiverzitás megőrzése? Egy tudósok által javasolt holdi biológiai tároló lehetővé teheti a genetikai minták tárolását áram vagy folyékony nitrogén nélkül.
A Holdon is lenne élet (legalább is lefagyasztva), már amennyiben neves amerikai Smithsonian intézet tudósai által vezetett új kutatás megvalósulna. Ez ugyanis egy tervet vázol fel, amely szerint a Föld veszélyeztetett élővilágát úgy lehetne megőrizni, hogy biológiai anyagokat, mintákat, fagyasztva tárolnának el a Holdon. A kutatók szerint a Hold állandóan árnyékban lévő krátereiben elég hideg van ahhoz, hogy a biológiai anyagokat áram vagy folyékony nitrogén nélkül is meg lehessen őrizni, akár évezredeken át.
A BioScience folyóiratban megjelent tanulmány, amelyet a Smithsonian Nemzeti Állatkert és Természetvédelmi Biológiai Intézet, a Smithsonian Nemzeti Természettudományi Múzeum, a Smithsonian Nemzeti Légi és Űrmúzeum és más kutatók közösen készítettek, egy tervet mutat be egy holdi biológiai tároló létrehozására.
A terv tartalmazza az irányítási elképzeléseket, a tárolandó biológiai anyagok típusait, valamint a sugárzás és a mikrogravitáció okozta kihívások kezelésére vonatkozó kísérleti terveket. A tanulmány egy sikeres kísérletet is bemutat, amely során egy hal bőrmintáit sikerült fagyasztva megőrizni, és amelyeket most a Nemzeti Természettudományi Múzeumban tárolnak.
Látomás és Inspiráció a Holdon
„Kezdetben egy holdi biológiai tároló a Földön jelenleg leginkább veszélyeztetett fajok megőrzésére összpontosítana, de végső célunk az lenne, hogy a Föld legtöbb faját megőrizzük fagyasztással” – mondta Mary Hagedorn, az NZCBI kutató kriobiológusa és a tanulmány vezető szerzője. „Reméljük, hogy víziónk megosztásával új partnereket találhatunk a beszélgetés bővítésére, a fenyegetések és lehetőségek megvitatására, valamint a szükséges kutatások és tesztek elvégzésére, hogy ez a biológiai tároló megvalósulhasson.”
A javaslatot a norvégiai Svalbardban található Globális Vetőmag Tároló inspirálta, amely több mint 1 millió fagyasztott vetőmagfajtát tartalmaz, és a világ növénybiodiverzitásának biztonsági mentése globális katasztrófa esetén. A tároló az Északi-sarkvidéken, közel 120 méter mélyen található, és célja, hogy áram nélkül is fagyasztva tartsa a vetőmagokat. Azonban 2017-ben az olvadó örökfagy veszélyeztette a gyűjteményt, amikor olvadékvíz árasztotta el. Azóta a tárolót vízhatlanná tették, de az eset megmutatta, hogy még egy arktikus, föld alatti bunker is ki lehet téve az éghajlatváltozás hatásainak.
A Holdon jobb lenne a tárolás?
Ellentétben a magokkal, az állati sejtek megőrzéséhez sokkal alacsonyabb tárolási hőmérsékletre van szükség (-320 Fahrenheit-fok vagy -196 Celsius-fok). A Földön az állati sejtek fagyasztva tárolása folyékony nitrogénre, elektromos áramra és emberi személyzetre támaszkodik. Mindhárom tényező ki van téve olyan zavaroknak, amelyek elpusztíthatják az egész gyűjteményt – mondta Hagedorn.
Ezeknek a sérülékenységeknek a csökkentése érdekében a tudósoknak egy olyan módszert kellett találniuk, amely passzívan fenntartja az ultrahideg tárolási hőmérsékletet. Mivel ilyen hideg hőmérséklet a Földön természetes módon nem létezik, Hagedorn és társai a Holdra fordították figyelmüket.
A Hold pólusainak környékén számos olyan kráter található, amelyek soha nem kapnak napfényt azok elhelyezkedése és mélysége miatt. Ezek az úgynevezett állandóan árnyékban lévő területek akár -410 Fahrenheit-fokos (-246 Celsius-fokos) hőmérsékleten is lehetnek – ami több mint elegendő a fagyasztva tároláshoz. A DNS-károsító sugárzás ellen, amely az űrben jelen van, a mintákat a föld alá vagy egy vastag holdkőzetből készült falú szerkezet belsejébe lehetne helyezni.
Jelenlegi kutatás és jövőbeli irányok a Holdon
A Hawaii Tengeri Biológiai Intézetben a kutatócsoport fagyasztva tárolt bőrmintákat egy zátonyhalból, az úgynevezett csillagos gobiból. Az uszonyok olyan bőrsejteket tartalmaznak, amelyeket fibroblasztoknak neveznek, és ezek alkotják az elsődleges anyagot, amelyet a Nemzeti Természettudományi Múzeum biológiai tárolójában őriznek. Az ultrahideg tárolás során a fibroblasztoknak számos előnye van a más típusú, gyakran fagyasztva tárolt sejtekkel, például spermiumokkal, petesejtekkel és embriókkal szemben.
A tudomány jelenleg nem képes megbízhatóan megőrizni a legtöbb vadon élő faj spermiumait, petesejtjeit és embrióit. Azonban számos faj esetében a fibroblasztokat könnyen fagyasztva meg lehet őrizni. Továbbá, a fibroblasztokat egyszerűen le lehet venni az állat bőréről, ami sokkal egyszerűbb, mint a petesejtek vagy spermiumok begyűjtése. Azoknál a fajoknál, amelyeknek nincs bőrük, mint például a gerinctelenek, Hagedorn szerint a csapat különféle mintákat használhat, például lárvákat és egyéb szaporodási anyagokat, a faj függvényében.
A következő lépések közé tartozik egy sor sugárzás-expozíciós teszt elvégzése. Nem a Holdon, hanem egyelőre a Földön fagyasztva tárolt fibroblasztokon, hogy segítsenek megtervezni azokat a csomagolásokat, amelyek biztonságosan szállíthatják a mintákat a Holdra. A csapat aktívan keres partnereket és támogatást további kísérletek elvégzéséhez a Földön és a Nemzetközi Űrállomáson. Ezek a kísérletek alaposan tesztelnék a prototípus csomagolás képességeit, hogy ellenálljanak az űrutazás és a holdi tárolás során felmerülő sugárzásnak és mikrogravitációnak.
Őrült ötlet a Holdon tárolni ezeket a mintákat?
Ha a kutatók elképzelése valóra válik, a holdi biológiai tárolót egy nyilvános entitásként képzelik el, amely nyilvános- és magánfinanszírozókat, tudományos partnereket, országokat és közösségi képviselőket vonultat fel. Mégpedig egy olyan együttműködési irányítási mechanizmussal, amely hasonló a norvég Spitzbergákon lévő Svalbard Globális Vetőmag Bunkeréhez.
„Nem azt mondjuk, hogy mi lesz, ha a Föld tönkremegy, ugyanis, ha a Föld biológiailag elpusztul, ez a biológiai tároló semmit sem fog érni” – mondta Hagedorn.
„Ez a tároló a Holdon arra szolgálna, hogy segítsen enyhíteni a természeti katasztrófák hatásait, és potenciálisan támogassa az űrutazást. Az élet értékes, és amennyire tudjuk, ritka az univerzumban. Ez a biológiai tároló egy újabb, „párhuzamos megközelítést” kínál a Föld értékes biodiverzitásának megőrzésére.”
Hivatkozás: „A Föld biodiverzitásának megőrzése egy holdi biológiai tároló létrehozásával” Mary Hagedorn, Lynne R Parenti, Robert A Craddock, Pierre Comizzoli, Paula Mabee, Bonnie Meinke, Susan M Wolf, John C Bischof, Rebecca D Sandlin, Shannon N Tessier és Mehmet Toner, 2024. július 31., BioScience.
GRENN.HU VÉLEMÉNY a Holdon építendő tárolóról:
A holdi biológiai tároló ötlete egy igazán merész elképzelés, ami inkább egy sci-fi filmből táplálkozik, mintsem a valóságból. Bár a cél nemes, hiszen a Föld veszélyeztetett élővilágát próbálják megmenteni, úgy véljük, hogy ez az elképesztően költséges projekt elvonhatja a figyelmet és a forrásokat azokról a sürgős környezetvédelmi munkákról, amelyeket sokkal inkább itt, a Földön kellene elvégeznünk. Ráadásul a technikai kihívások – mint a sugárzás elleni védelem és a mikrogravitáció hatásai – azt is megkérdőjelezik, hogy valóban érdemes-e ilyen távoli megoldásokra koncentrálni, amikor még annyi tennivaló van a saját bolygónkon is.
Forrás:
Fotó: Unsplash
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol a Holdon elhelyezendő génbank kapcsán?
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
