Itt a szabadszedéses menza: ezzel küzdenek az iskolákban az élelmiszerpazarlás ellen
Elsőre talán furcsának tűnik az ötlet, hogy szabadszedéses, svédasztalos rendszerben szolgálják fel az ételt az iskolai menzákon, ám az ötlet nemcsak bevált, de keresett is lett, nem beszélve arról, hogy rengeteget tesznek így az élelmiszerpazarlás ellen, hiszen már 40 százalékkal csökkent a kidobott étel mennyisége.
A szabadszedéses menza projekt tavaly februárban egy egy éves tesztidőszakkal indult Magyarországon, majd idén már csaknem 12 ezer diák próbálhatta ki, hogy milyen az, ha magának szedi az ételt. A rendszert az ország legnagyobb közétkeztetési cége, a HunGast vezette be, külföldi minták alapján, legfontosabb céljuk pedig ezzel a fenntarthatóság.
„A HunGast csoport megalkotta a fenntarthatósági kézikönyvét, aminek az egyik fontos lépcsőfoka az élelmiszerhulladék csökkentése. Ezt egész egyszerűen úgy lehet elérni, hogy a fogyasztóink maguk szedhetik ki a kívánt mértékű adagot, amellett, hogy a jogszabály által meghatározott mennyiséget mindenkinek biztosítjuk. Így a gyermekek a saját szükségleteik szerint mernek a tányérjukra. A kisebb igényű, elsős kislány jó eséllyel nem fogyaszt el annyit, mint egy negyedikes fiú. A szabad szedéssel mindenki annyit eszik, amennyit akar. Így a lánynak nem marad a tányérján maradék, a fiú viszont többször is szedhet.” – mondta el a Green.hu-nak Enyedi Csaba, a HunGast kommunikációs igazgatója.
A teszt időszak alatt először 20 iskolában vezették be a szabadszedéses menzát, majd újabb 20 iskola csatlakozott, köztük több Budapesten, de például Veszprémben, Sándorfalván és Debrecenben is.
A gyerekek egyféle leves, kétféle főétel közül választhatnak, és egy hideg szortiment is a kínálat része, ami salátákból, egyéb zöldségekből, felvágottakból, sajtból, lekvárból és kenyérből áll. A HunGast cégcsoport étlapjait a gasztronómiai igazgató irányítása mellett dietetikusok közreműködésével készítik, szem előtt tartva a korosztály élettani igényeinek megfelelő energia és tápanyagszükségletét, de nem utolsó sorban a szezonalitást, valamint a fogyasztói elvárásokat.
Igyekeznek hazai alapanyagokat használni a menzán – ez is a fenntarthatósági kézikönyv része, hiszen a rövidebb ellátási láncokkal lényegesen kisebb károsanyag kibocsátást lehet elérni, mint a távolabbról szállított alapanyagok esetében.
A svédasztalos rendszerrel elérték, hogy az ételmaradék mennyisége majdnem a felére (kb. 40 százalékkal) csökkent, mivel így meg lehet tanítani a gyerekeket arra, hogy ne pazaroljanak, mindig csak annyit szedjenek, amennyi ételt valóban meg tudnak enni.
Ez azért is fontos, mert ma Magyarországon a közétkeztetésben az étel 27 százalékából lesz hulladék, vagyis az évi 200 ezer tonnából több mint 50 ezer tonna.
Tudta? Míg régen az iskolai élelmiszerhulladékot állattakarmányozásra fordították, ma már ez az EU szabályok miatt nem lehetséges. Így a megmarad étel el kell szállítani és meg kell semmisíteni, ami további energiafelhasználással jár.
A HunGast másik fontos fenntarthatósági vállalása a húsmentes péntek bevezetése volt. Vitán felüli, hogy a hús előállítása rendkívül nagy ökológiai lábnyomot hagy maga után, így ezzel is szerették volna csökkenteni a húsfogyasztást és edukációs jelleggel megmutatni azt a gyerekeknek és rajtuk keresztül a szülőknek is, hogy hús nélkül is lehet finom és tartalmas ételt készíteni.
Mik a tapasztalatok a szabadszedéses menzán?
Az új tálalási rendszernek már kezdetben is nagy sikere volt, a gyermekek örültek neki, hogy kóstolóra is van lehetőség. Sőt, azt tapasztalják, hogy azokat az ételeket, amiket eddig a gyerekek gyakran érintetlenül visszaküldtek, most megkóstolják.
„Beszédes adat, hogy bár évtizedek óta a legkevésbé kedvelt étel-alapanyagok voltak a gyermek-és diákétkeztetésben a hal, a gomba, és a máj. Azokban az intézményekben, ahol svédasztalos tálalásra tértünk át, sosem látott fogyasztási adatokkal találkozhatunk a harcsapaprikás, a gombapörkölt, és a resztelt máj esetében. Ez markánsan mutatja, hogy a gyermekek nyitottabbak lettek olyan ételekre is, amelyeket addig nem kedveltek, leginkább mert nem is kóstolták azokat.” – fejtette ki Enyedi Csaba.
Csak legyen üres a tányér
A szabadszedéses menza tehát nemcsak környezetkímélő, de rengeteget segít a gyerekek döntési képességének fejlesztésében is, hogy megismerjenek olyan ízeket és ételeket, amelyeket eddig nem kóstoltak. Többször is szabad szedni, sőt, erre biztatnak mindenkit, mindössze annyit kérnek, hogy az étkezés végén üres legyen a tányér.
Bármikor lehet csatlakozni a szabadszedéses menza projekthez
A szabadszedéses menza iránt egyre többen érdeklődnek, az iskolák és a szülők is nyitottak a változásra. Első lépésként az iskolafenntartót kell megkeresni, mert ők állnak szerződésben a közétkeztetési céggel. A svédasztalos szedésnek némi infrastrukturális feltétele és helyigénye is van, de ezzel a legtöbb iskola rendelkezik.
A HunGast azt tervezi, hogy jövőre megduplázza a szabadszedéses menzával ellátott iskolák, illetve diákok számát, és a mostani 12 ezer után így a következő tanévben 24-25 ezer diák érkezhet ebben az új formában az iskolai menzákon.
Forrás és kiemelt kép: Hungast Csoport
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
