Karvaly, az énekesmadarak réme

Tavasszal szinte egymást túlharsogva éneklik szebbnél szebb dallamaikat a madarak, ám az idilli hangulat hamar véget érhet, ha megjelenik ez az apró testű, ám igen gyors szárnyas ragadozó. Ő pedig nem más, mint a karvaly.

A karvaly a vágómadárfélék családjába tartozik, csakúgy, mint a héják, az ölyvek, a sasok és a kányák, mérete azonban jóval kisebb a rokonainál. A hímek mindössze 29-34 centiméter hosszúak, szárnyfesztávolságuk 59-64 centiméter, testtömegük 110 és 190 gramm között változik. A nőstény példányok azonban jóval nagyobbak, testük 35-41 centiméter hosszú, szárnyfesztávolságuk 67-80 centiméter, testsúlyuk pedig 185- 340 gramm. Színük barnás-szürkés (a nőstények barnábbak), hasuk barnásvörös csíkozású.

Meglepetésszerűen támad

A karvaly szinte kizárólag apró énekesmadarakat zsákmányol, ám a nagyobb testű tojók akár a galamb nagyságú madarakat is elejthetik (sőt, még a fiatal baromfit is). Villámgyors, rajtaütésszerű támadásokkal vadászik: többnyire bokrok, fasorok vagy kisebb erdőfoltok takarásából indul, és a terep adottságait ügyesen kihasználva csap le a zsákmányára. Általában rejtekhelyén lapulva várja, hogy egy gyanútlan madár elég közel merészkedjen, és onnan hirtelen előtörve ejti el az áldozatát. Ráadásul szegény prédáknak még a sűrű bokrok sem jelenthetnek biztos menedéket, ugyanis a karvaly még ott is el tudja őket kapni.

Hím karvaly Fotó: unsplash

A városban is találkozhatunk velük

A karvaly az egyik legelterjedtebb ragadozómadár egész Európában, így hazánkban is gyakori fészkelő. Elsősorban a nyíltabb, cserjés foltokkal tarkított erdőket kedveli, de nem ritka, hogy akár a nagyobb városokban is megjelenik, főleg a téli madáretetés idején. Költéshez azonban inkább az erdős élőhelyeket választja, ahol legszívesebben a fenyőfélék sűrű ágrendszerek közé építi fészkét. A tojó májusban rakja le tojásait (általában 4-5 darabot), mindegyiket 2-3 nap különbséggel. A tojásrakás befejeztével 35 nap kotlás után kelnek ki a fiókák. A fiatal karvalyok gyorsan fejlődnek, és négyhetes korukban már el is hagyják a fészket, ám még egy további hónapig a szüleik etetik őket, mielőtt teljesen önállóvá nem válnak.

Karvaly tojó Fotó: unplash

A karvaly helyzete

A karvaly Magyarországon védett madár (természetvédelmi értéke 50.000 forint), de jelenleg nem számít súlyosan veszélyeztetett fajnak. Állománya viszonylag stabil, ugyanakkor az élőhelyek feldarabolódása, az intenzív mezőgazdaság és a vegyszerhasználat hosszú távon kedvezőtlenül hathat rá. A kertben pedig inkább örüljünk a jelenlétének, mintsem bosszankodjuk: bár kisebb énekesmadarakra vadászik, ezzel a természetes egyensúly részeként segít szabályozni az állományt. Megjelenése azt is jelzi, hogy a környék élővilága még elég gazdag ahhoz, hogy egy ragadozó madár is megéljen benne.

Kiemelt kép: Canva

*

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!

Kapcsolódó