Élen járunk a fenntartható közlekedési módok használatában
Magyarországon népszerűek az aktív és fenntartható közlekedési módok. A Magyar Kerékpárosklub 2022-es mérése alapján 13 százalék közlekedett elsődlegesen gyalog, 16 százalék kerékpárral és 30 százalék tömegközlekedéssel.
Eközben 35 százalék közlekedett autóval és 2 százalék robogóval vagy motorral, a fennmaradó 4 százalék nem mozdult ki otthonról vagy más közlekedési formát választott.
A covid alakította át a közlekedési szokásokat
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány összegzése szerint a koronavírus-járvány nagyobb átalakulást hozott a közlekedési szokásokban. Egyes közlekedési típusok esetében átmeneti volt a változás. A járványhelyzet csökkentette a tömegközlekedést használók arányát, és növelte az autósokét. Az autósok aránya 2018-ban 37 százalékról 41 százalékra emelkedett 2020-ban. Majd 2022-ben 35 százalékra csökkent.
A járvány időszaka leginkább a gyalogos közlekedésben hozott tartós pozitív változásokat, a közlekedési módot 2018-ban 10 százalék választotta, majd 2020 óta arányuk 13 százalékra emelkedett.
A fenntartható közlekedés hazai vezetője: a kerékpár
Magyarországon a biciklizés a legnépszerűbb mozgásforma. A Magyar Kerékpárosklub 2022-es felmérése alapján a magyar lakosság 16 százaléka használta közlekedési eszközként a biciklit – ez a szám lényegében fele annak az aránynak, akik rendszeresen kerékpároznak.
Az elsősorban kerékpárral közlekedők aránya Kelet-Magyarországon az észak-, és dél-alföldi régióban volt a legmagasabb 27 százalék, illetve 32 százalék, amely értékek 3, illetve 2 százalékpontnyi csökkenést jeleznek 2018-hoz képest.
Budapesten az országos átlagnál lényegesen alacsonyabb az elsősorban kerékpárral közlekedők aránya, 2022-ben 5 százalékuk választotta rendszeresen ezt a közlekedési módot.
Ez kismértékű csökkenést jelez 2018-hoz képest, amikor 6 százalék volt az arány a Magyar Kerékpárosklub adatai alapján. Ez a szám az országos átlag harmada.
A sportolási szokásokra vonatkozó kutatások, mint például az Ipsos 2021-es felmérése alapján a legtöbbet kerékpározó nemzet vagyunk Európában, és másodikok világszinten.
Az Eurobarométer felmérése a biciklizést az egyéb sporttevékenység kategóriába sorolta. A kategóriában Magyarország vonatkozásában uniós átlag feletti teljesítmény rajzolódott ki.
A gyaloglás is fontos eleme a magyarok testmozgásának
A közlekedési formákra is kitérő, korábbi, 2019-es KSH vizsgálat eredménye alapján a lakosság 87 százaléka gyalogol rendszeresen, azaz legalább hetente egyszer, folyamatosan minimum tíz percet. A gyaloglók több mint fele mindennap, ötöde többnyire hétköznapokon, a hét öt napján jár gyalog, ugyanakkor többségük naponta egy óránál kevesebbet lépdel.
A gyaloglás népszerűségének növekedésében az Oeconomus összeállítása szerint szerepe lehet az okos óráknak és aktivitásmérőknek. Emellett lendületet adhatnak az olyan mozgalmakká formálódott gondolatok, mint „szállj le egy-két megállóval hamarabb, mint kéne és gyalogolj a célodig”.
Mi az aktív közlekedés, és miért jó?
A KSH 2019-es elemzése alapján a lakosság már majdnem fele, 41%-a naponta legalább hét órát tölt üléssel vagy fekvéssel az alvásidőn túl. Ez a magas óraszám az egészséget veszélyeztető rizikófaktornak számít. Ráadásul az arány az évek során fokozatosan emelkedik.
Az ülő életmód káros hatásait csak rendszeres és intenzív testmozgással lehet igazán ellensúlyozni. A kutatások azt is jelzik, hogy minden mozgás számít, és a könnyű fizikai aktivitás, így a közlekedés közbeni mozgás is jótékonyan hat az egészségi állapotra. Az utóbbi típusú, aktív utazási lehetőségek közé tartozik például a gyaloglás és a kerékpározás.
A Magyar Kerékpárosklub elemzése alapján az aktív utazási lehetőségek javítása megsokszorozza a kerékpározás és a gyalogos közlekedést, ami csökkenti a károsanyag-kibocsátást, javítja a levegőminőség és pozitív közegészségügyi hatásokkal jár.
Az aktív életforma ösztönzése
Többek között a kerékpárút-hálózat fejlesztése kiemelt terület volt az elmúlt évek során. Az Aktív Magyarország tájékoztatója alapján az utóbbi években 1000 km új kerékpárút készült el Magyarországon, mindemellett pedig több mint 1000 km kerékpáros túraútvonalat jelöltek ki.
A fejlesztések következtében a településeken belüli, napi kerékpárhasználat is egyre népszerűbbé vált. A biciklizés társadalmi, gazdasági és klímavédelmi szempontból is fontos, sőt az ország versenyképességére is pozitívan hat.
A fejlesztések a következő időszakban is folytatódnak. Az Aktív Magyarországért felelős államtitkár felkérésére az Aktív-, és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ számos civil szervezet közreműködésével elkészítette a Nemzeti Kerékpáros Stratégiát, amely hosszú távon határozza meg a szektor fejlesztési irányait. Az államtitkárság állásfoglalása alapján a kerékpározás pozitív társadalmi, gazdasági és élettani hatásait nem lehet túlbecsülni.
Tudta? Épp a múlt héten választották meg az Év Kerékpárútját, amely a Felső-Tisza vidékén futó Beregi kör lett.
Forrás: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány
Kiemelt kép: Unsplash
