Nem árt kiszakadni a városi mókuskerékből – ki a természetbe, akár életvitelszerűen is!
Mindannyiunkban ott rejlik a vágy, hogy kiszakadjunk a városi mókuskerékből, különösen azokban, akik már évek, sőt évtizedek óta végzik jellemzően irodai, illetve értelmiségi munkájukat a számítógép előtt ülve, naponta akár nettó 6-8-10 órát is eltöltve a monitorok előtt.
Kiszakadni a városi mókuskerékből – bizony ez a vágy különösen erős azokban, akik fásultak, kiégettek, túl sokat vannak a négy fal között. Azaz szeretnének végre kijutni a természetbe, megszabadulni az emlegett négy fal közül, és élvezni a természet adta lehetőségeket.
Kiszakadni a városi mókuskerékből egy időre!
Ez az igény, a „Vissza a természetbe” vágy, mélyen gyökerezik bennünk, legalábbis a legtöbbünkben biztosan. Elméletben ez egyszerűnek tűnik, de a gyakorlati megvalósítása annál nehezebb. A természetbe történő visszajutás sokféle módon érhető el:
a legegyszerűbb tevékenységek közé tartozik nyilván a séta a természetben (legalább egy nagyobb parkban, de inkább erdőn-mezőn, ha tehetjük), továbbá mondjuk a biciklizés, kutyasétáltatás vagy egy pár órás kirándulás.
De most nem ezekre a tevékenységekre gondolunk, hanem arra a fajta kiszakadásra, amikor valaki eldönti, hogy határozottan, esetleg akár csak hétvégente, de
életvitelszerűen hátat fordít a civilizációnak és közelebb kerül az anyaföldhöz, a természethez.
Ennek ma már igen sokféle módja, szintje, színtere van. Számos lehetőség kínálkozik erre. Például valaki dönthet úgy, hogy kertészkedéssel, önellátó gazdálkodással vagy akár egy távoli erdei kunyhóban való tartózkodással közelít a természethez. Lehet ugye ezt akár csak hétvégente. Mások hobbiállattartást választanak, például méhészkednek vagy baromfit nevelnek, hogy közelebb kerüljenek a természethez, ám ez utóbbihoz nem csak türelem és tapasztalat, de
365 napos elköteleződés is szükséges, ezt soha ne feledjük!
Nulla tapasztalattal tehát ilyen tevékenységbe nem is az igazi fejest ugrani.
Sok hasonló történet van, de ha szánunk rá időt, akkor
nézzünk meg ebben a témában egy zseniális kisfilmet, egy átlagemberről, aki úgy döntött, élete 99%-ában háta mögött hagyja a várost,
a filmecske mindössze bő negyed óra, ha igazán, tartósabban is vágyunk kiszakadni a városi mókuskerékből, akkor mondhatjuk úgy „kötelező darab”.
Kiszakadni a városi mókuskerékből tartósabban is!
Egyre többen választják tehát azt is, hogy hétvégi házat vásárolnak vidéken, ahol megélhetik a természettel való közvetlen kapcsolatot.
És azután vannak olyanok, mint mondjuk a kisfilmben Tóth Rudolf, akik teljesen elkötelezik magukat a vidéki életformának, és elhagyják a városi életet, hogy mezőgazdasággal, erdőgazdálkodással vagy akár fenntartható módon működő falusi-vidéki vendéglátással, turizmussal, tanyával-lovardával, vagy hasonlókkal foglalkozzanak.
Egy másik videót is ajánlunk, ez is szemléletes példát mutat be arról a kis családról, akik már megtették ezt a hatalmas lépést
és egy mesebeli Heves megyei faluhoz közel költöztek.
Úgy gondolom, hogy ezek a történetek segítenek megérteni nem csak azt, hogy milyen előnyökkel és szépséggel, de azt is, hogy milyen kihívásokkal járhat a városi életmódból való hirtelen kiszakadás.
Az ilyen történetek megmutatják azonban azt is, hogy tartósan kiszakadni a városi mókuskerékből – azaz a természetbe való visszatérés – ma már nem csak álom, hanem valóság is lehet azok számára, akik elég bátrak ahhoz, hogy megtegyék ezt a nagy lépést.
*
Ha Ön is látott hasonló történetet, ami a kiszakadni a városi mókuskerékből történetbe illik, akkor írja meg a Facebook oldalunkra!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
