A méhek dicsérete: ma van a Méhek Napja!

Ma a méhek vannak a középpontban, hiszen április 30-a Magyarországon e hasznos rovarok és a méhészeti termékek ünnepe, amelyet éppen 30 éve, 1994 óta tartanak számon. Jóval korábbi a magyar kezdeményezés, mint nemzetközi szinten az ENSZ hasonló napja. A Méhek Napja alkalmából országszerte számos esemény várja az érdeklődőket, beleértve a mézkóstolókat, kiállításokat és interaktív programokat, hogy felhívja a figyelmet e rovarok ökoszisztémában betöltött kulcsszerepére és a méz fogyasztásának fontosságára.

Ma van a méhek napja nálunk: április 30-a Magyarországon a természetbarátoknak egy különleges jelentőséggel bíró nap, hiszen ekkor ünnepeljük a Méhek Napját, amelyet itthon 1994 óta tartanak számon. (A nemzetközi nap május 20-a, de erről majd később.)

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) kezdeményezésére létrejött ünnep elsődleges célja, hogy felhívja a figyelmet a méhek létfontosságú szerepére és a méhészeti termékek, különösen a méz fogyasztásának jelentőségére.

Az alacsony hazai mézfogyasztás sajnálatos helyzetét igyekeznek javítani e napon keresztül szervezett, országszerte megrendezett eseményekkel, amelyek nemcsak szórakoztatóak, hanem oktató jellegűek is. A mézkóstolóktól kezdve a kiállításokon át, a filmvetítésekig és játszóházakig számos program várja az érdeklődőket, hogy jobban megismerjék és megszeressék a mézet és egyéb méhészeti termékeket.

A Méhek Napja nem csak a mézfogyasztást kívánja ösztönözni, hanem arra is szeretné felhívni a figyelmet, hogy a méhek milyen nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az ökoszisztémában. Mint beporzók, e bogárkák létfontosságúak, közel sem csak a méz termelése, sokkal inkább

a növények szaporodása és így az emberi élelmiszertermelés számos aspektusa szempontjából is.

Országok programok a Méhek Napján

Az események szervezői szerte az országban igyekeznek minél szélesebb körben megismertetni a méhészet rejtelmeit, beleértve a méhcsaládok életmódját, a méztermelés folyamatát és annak különféle előnyeit. A Méhek Napja ezáltal nem csupán egy egyszeri esemény, hanem egy folyamatos oktatási platform is, amely hozzájárulhat a méhpopulációk védelméhez és a méhészeti termékek fogyasztásának növeléséhez.

Így tehát április 30-a egy olyan nap, amikor mindenki felfedezheti a méhek életének csodáját és a méz édes ízét. Az események során mindenki találhat magának való programot, legyen szó felnőttről vagy gyermekről, méhészről vagy csak a természet szerelmeseiről.

Íme egy szép irodalmi igényű, de számos érdekességet rejtő kalendárium részlet a beporzók jelentőségéről

– Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet)

A méh

Tavasz beköszöntével, a téli nyugvás után szárnyra kelnek ismét a méhek. Elsőbben – még a nagyböjt idején – kitakarítják a kaptárt – ez a megtisztulásuk ideje, ahogy hajdanán mondták –, aztán felkészülnek az új ivadékok érkezésére, majd mikor már virágzik az erdő, mező, kirajzanak.

A méh háziasítása az I. e. 6–4. évezredben mehetett végbe, és a vadméhek lépeit már az előember is fosztogatta. A méhet nemcsak mézéért, hanem viaszáért is nagyra becsülték. A méhállam szervezettsége, a méhkirálynő herék és munkások fölötti „felsőbbrendűsége”, az a vélt képessége, hogy „szűzen” is korlátlanul ad életet újabb és újabb rovarnemzedékeknek, már a háziasítása előtti időben foglalkoztatta az embert.

Epheszoszban, a termékenységkultusz ókori központjában – itt telepedett le, és halt meg a legenda szerint Mária – az anyaistennőt „Nagy Méh” néven és alakban tisztelték. (Eleink is az anyaság szimbólumának tekinthették a méhanyát: ezt tanúsítja méh szavunk két jelentése, illetőleg a lép és méhlepény elnevezések közös eredete.)

Később tavaszi istennők háziállata lett és Erósz (Cupido) attribútuma (a méhcsípés és Ámor nyila közt egy kedves antik rege von párhuzamot). A keresztény kalendárium is tavaszjelképnek tekinti. Patrik, József és Benedek a helyi naptárak „méheresztő” szentjei, a beregi ruszin nép az április 24-i Györgyöt is közéjük sorolta.

Érdemes elolvasni az OMME honlapjának anyagát is a témában, alább ebből idézünk:

1994-ben az Országos Magyar Méhészeti Egyesület első alkalommal tartotta meg április 30-án a Méhek Napja rendezvényt, aminek célja: tavasszal, amikor zsongnak a méhek a gyümölcsfákon, a virágokon, az emberek elkezdik munkájukat a kertekben – hívjuk fel a figyelmet a szorgos kis rovarokra, a méhekre. Nap, mint nap találkoznak velük az emberek, de a természetben betöltött szerepükre, védelmükre kevesen gondolnak.

Büszkeséggel tölti el a magyar méhészeket az a tény, hogy

a világon elsőként hívták fel a beporzók, azon belül a mézelő méhek védelmére a figyelmet egy róluk szóló nap létrehozásával. Azóta, a világ minden országában elterjedt a beporzók védelmének hangsúlyozása, sőt, az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) május 20-át a Méhek Világnapjának nyilvánította 2017-ben!

A jeles nap alkalmából az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács (EESZT) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) együttműködési megállapodást ír alá.

A két szervezet a maga szakterületén, ágazatában régóta végez szakmai érdekképviseleti, érdekegyeztető tevékenységet. Ezen érdekképviseleti és érdekegyeztető feladatok közé tartozik az is, hogy keressék és kiépítsék más, az agráriumban szereplő ágazatokkal a szakmai együttműködések lehetőségét. Szélesítve ezáltal a kapcsolatrendszerüket és egyaránt szolgálva ezzel a tagságukat, a magyar társadalmat és a jövő generációit. A két ágazat – az erdészeti szaporítóanyag-termelés és a méhészeti tevékenység – egyaránt különleges helyet foglal el a hazai agrárgazdaságban és számos ponton kapcsolódnak egymáshoz. Például, felismerve a közös célokat és az olyan előttünk álló kihívásokat, mint például

a klímaváltozás, mely egyaránt sújtja az erdészeti csemetetermelőket és a méhészeket, a két szakmai egyesület vezetősége arra az elhatározásra jutott, hogy szorosabbra fűzik a kapcsolatukat,

melynek alapjait együttműködési megállapodásban rögzítik.

A méhek és a klímaváltozás ma

Az OMME friss megállípításai szerint az első hazai Méhek napja óta, azaz a 30 évvel ezelőtti környezeti állapothoz képest alaposan romlott a helyzet a méhek és minden, beporzást végző rovar számára. Életterük hanyatlott, a táplálékukként szolgáló virágzó növények sokszínűsége csökkent. Nem csak hazánkban, hanem Európa és világszerte tapasztalható tendencia a vadonélő hártyásszárnyúak számának csökkenése.

Pedig jelenlétük a természetben nélkülözhetetlen! A globális élelmiszertermelés 76%-a, az Európában vadon élő növényfajok 84%-a függ a házi- és vadméh fajok beporzásától! A világ szántóföldjeinek 1/3-án termesztett növények beporzásfüggők.

Közvetlenül a méhek 150 milliárd eurós hasznot hajtanak a globális élelmiszerpiacon, de közvetve ennek többszörösét. Kevesen tudják, hogy

a kávé, a kakaó, a vanília, de a legtöbb, napi étkezésünket adó állatfajok takarmányozására szánt növény (lucerna, bükköny, csillagfürt, somkóró, here-félék, stb.) megporzása méhek nélkül nem jönne létre. Hiányuk már kézzel fogható jelenség egyes területeken: az USA mezőgazdasága évente 2 milliárd eurót költ a mesterséges megporzás támogatására! Minden harmadik falat étel napi étkezésünkben a méhek munkájának köszönhető!

További részéetek itt olvashatók:

http://www.omme.hu/30-eves-a-mehek-napja/

*

Ossza meg velünk véleményét a Facebook oldalunkon:

https://www.facebook.com/greenponthu/