Tudja, hogy mi az ESG szabályozás, és mire jó?

Valószínűleg a többség hallott már a zöld fordulatról, ami manapság főként a vállalatok és a gazdaságpolitika trendjeit, fő hívószavait adja. De vajon tudja-e, mi áll ennek a hatalmas változásnak a hátterében? Ezen belül pedig mi is pontosan az az ESG, és miért fontos ez a keretrendszer, ez a szemlélet?

Az Európai Unió (és tavaly, év vége óta a magyar törvényhozás is) egy viszonylag új kezdeményezéssel, az úgynevezett ESG szabályozással kívánja felvilágosítani és terelgetni az itt működő vállalatokat, természetesen egy fenntarthatóbb és igazságosabb jövő felé. De mi is pontosan az ESG, és miért olyan fontos ez mind a vállalatok, mind a magánemberek számára?

Az ESG és jövő zöld útjai

Az ESG – Environmental, Social, Governance, azaz Környezeti, Társadalmi és Irányítási – szabályozás nem más, mint egy iránytű, amely a fenntarthatóság és felelősségteljes működés felé mutat. Az Európai Unió ezen szabályozása arra ösztönzi a vállalatokat, hogy tegyenek számot nem csak gazdasági teljesítményükről, hanem környezeti és társadalmi hatásaikról is. Ez magában foglalja a szén-dioxid-kibocsátást, a munkavállalói jogok tiszteletben tartását és az átlátható vállalatirányítást.

Miért kulcsfontosságú az ESG a cégeknek?

A betűszó nem csupán egy újabb bürokratikus akadály, ahogyan ma még sok üzleti döntéshozó gondolja, hanem egy lehetőség arra, hogy a vállalatok javítsák hírnevüket és vonzerejüket a befektetők, a fogyasztók és a tehetséges munkaerő szemében.

Egy zöld jelvénnyel nem csak a bolygót óvjuk, hanem egy-egy vállalkozás vagy vállalat hosszú távú sikerességét is biztosítjuk. A fenntarthatósági jelentések bemutatják, hogy egy vállalat hogyan veszi komolyan társadalmi és környezeti felelősségvállalását, ami elengedhetetlen a jövő piacán való sikeres megmérettetéshez.

És mit is ad az ESG a magánembereknek?

Nyilvánvalóan mindenki része ennek a változásnak! A szabályozásnak köszönhetően átláthatóbbá válik, hogyan és milyen hatással működnek a vállalatok. Ez lehetővé teszi a fogyasztóknak és/vagy befektetőnek, hogy olyan cégeket támogassanak, amelyek valóban törődnek a fenntarthatósággal és társadalmi felelősséggel. A keretrendszer tehát egyfajta iránytű a zöld jövő felé vezető úton.

ESG szabályozás az Európai Unió „zöld varázspálcája”

A szabályozásra tekinthetünk tehát úgy is, mint az Európai Unió zöld varázspálcája, amelynek végső soron az a célja, hogy irányt mutasson a vállalatok, de a nagyoknak beszállító kisebb vállalkozások számára is a fenntarthatóság és társadalmi felelősség útvesztőjében.

Ahogyan egyre több ember és vállalat ismeri fel a fenntartható működés jelentőségét, úgy válik egyre világosabbá, hogy a keretrendszer nem csupán egy szabályozás, hanem egy lehetőség a jobb és zöldebb jövő építésére – vélik a keretrendszer támogatói.

A döntéseink, mint egyéni fogyasztók és befektetők, végső soron kulcsfontosságúak ebben a folyamatban. Egyre többen rendelkeznek is azzal az alapvető tudással, hogy mind több ember tudatos választásokat hozzon a fenntartható jövő érdekében.

Nézzük az alapvető részleteket az ESG befektetések terén

Az ESG (Environmental, Social, Governance – Környezeti, Társadalmi és Irányítási) kritériumok befektetési döntésekbe való egyre növekvő integrációjával kapcsolatban számos mítosz terjedt el azok valódi hatékonyságát és relevanciáját illetően. Ezek a téves felfogások, amelyek széles körben elterjedtek a pénzügyi világban, gyakran elhomályosították a fenntartható értékbefektetések hatékonyságának tényleges valóságát.

A pénzügyi érték által motivált befektetők, valamint az etikai értékek által vezérelt befektetők egyaránt figyelembe veszik e szempontokat döntéseik során. Ez a változás nem csak az értékalapú tőzsdei részvényválasztás evolúcióját jelenti, hanem a befektetési paradigmának egy mélyreható átalakulását is. Azonban ez „szembe találja magát” tartós tévhitekkel.

Az elmúlt bő tíz évben az ilyen befektetések jelentősen nőttek mind az Egyesült Államokban, mind Európában. Azonban a környezeti-társadalmi-szociális hatások valódi mérése több okból is nehéz. Először is, annak ellenére, hogy az ESG jelentős figyelmet kapott a szakirodalomban, valós törés van az elmélet és a gyakorlat között. A befektetési gyakorlatokban bekövetkező változások valódi hatásai nehezen mérhetőek, mivel egyes változók inkább minőségi, mintsem mennyiségi jellegűek.

Másodszor, az ilyen pontszámokat megállapító értékelő ügynökségek nem ugyanazokat a mérőszámokat használják, ami eltérő, nehezen összehasonlítható eredményekhez vezet. Összességében azonban a magas pontszámmal rendelkező vállalat kedvezőbb finanszírozást kap és jellemzően nagyobb profitot ér el, mint más versenytársak.

A témában olvassa el ezeket a cikkeinket is:

https://green.hu/cikkek/megalakult-a-nemzeti-esg-tanacs/

https://green.hu/cikkek/befektethet-esg-alapokba-megujult-zold-alapok-mbh/

https://green.hu/cikkek/csddd-iranyelv-esg-fontos-kiterjesztese/

1, Környezeti Pillér (E)

Az ESG Környezeti (E) pillére értékeli, hogy egy iparág hogyan hat a környezetre olyan elemek figyelembe vételével, mint a szénlábnyom, a szennyezés szintje, az erőforrás-gazdálkodás, a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség és a klímaváltozás kezelésére tett erőfeszítések. Ezeknek a kérdéseknek a kezelése alapvető fontosságú egy vállalat hosszú távú pénzügyi stabilitásához. A befektetők az ökobarát tevékenységekben találnak lehetőségeket, amelyek versenyelőnyt jelenthetnek az ökobarát áruk és szolgáltatások terén. Az ilyen gyakorlatok például a megújuló energia használata, az erőforrás-megtakarítás, a szennyezés csökkentése és a szénlábnyom csökkentése. Annak ellenére, hogy az ESG nagy figyelmet kap, jelentős kutatási rés van az ESG gyakorlatok ipari szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére való alkalmazásában.

Egy nemrégiben az OECD által végzett értékelés különböző E-pontszám megközelítéseket értékelt. Magas és alacsony korrelációkat találtak az E pillér pontszáma és a különböző szolgáltatók által adott teljes pontszámok közötti összehasonlítás során. Ez azért van, mert az értékelő ügynökségek különböző méréseket használnak és elsősorban a környezeti kérdésekre összpontosítanak. Az OECD tanulmánya különböző meglepő eredményeket ad. Először is, a kutatás azt mutatja, hogy a magasabb E pillér pontszám nem mindig társul alacsony környezeti hatással az olyan tényezők elemzésével, mint a teljes CO2 és CO2 egyenértékű kibocsátások, a teljes hulladéktermelés, a teljes energiafelhasználás és a teljes vízfelhasználás. Meglepő módon, az általános E pillér pontszám és a teljes CO2 kibocsátások pozitív korrelációt mutattak.

Másodszor, két szolgáltató jelentette, hogy a CO2 kibocsátások általában nagyobbak a legmagasabb besorolású vállalatoknál. Hasonlóképpen, különböző adatszolgáltatók magasabb E pillér pontszámokat adnak azoknak a szervezeteknek, amelyek több veszélyes és nem veszélyes hulladékot termelnek. Ezenkívül a szabályozási nyomások hatása a vállalatok szennyező kibocsátásainak csökkentésére növekszik a környezeti kompenzáció révén. Ez azt jelenti, hogy a sikeres önszabályozás a kormányzati mechanizmusokon keresztül, valamint a szabályozási nyomás kombinációja eredményeként javul a környezeti teljesítmény.

Így egy magas pontszám nem mindig fog pozitív és mérhető hatást gyakorolni a környezetre, de több pénzügyi ösztönzőt eredményez: magasabb profitot és nagyobb piaci részesedést.

2, Társadalmi Pillér (S)

A társadalmi pillér a belső (munkavállalók) és külső kapcsolatok (helyi közösség/fogyasztók) értékelésével foglalkozik. Ez a pillér az emberi jogokra, adatvédelmi politikákra, munkakörülményekre és a hátrányos helyzetű közösségeket támogató kezdeményezésekre összpontosít, többek között. A tanulmányok kimutatták, hogy ha a belső és külső kapcsolatok minősége jó, akkor pozitív hatást gyakorol a helyi fenntartható fejlődés előnyeire és a munkavállalók jólétére, valamint közvetett pénzügyi előnyökre is a vállalkozások pénzügyi teljesítményén túl. Különös kontextusok, mint a COVID-19 világjárvány, kiemelték az S-pillér nyomását. Valóban, ebben a különleges kontextusban a társadalmi egyenlőtlenségek növekednek, és a leginkább hátrányos helyzetű csoportok nagyobb mértékben szenvednek, mint mások.

Azonban van egy rés a szabályozási keretrendszerben, mivel nincs közös megegyezés a társadalmi pillér értékelésére vonatkozóan. Ám

az értékelő ügynökségek nem ugyanazokat a metrikákat használják, ami sajnos sokszor igen nagy eltérést eredményez a különböző értékelésekben.

Ráadásul a társadalmi pillér nehezen mérhető, mivel társadalmi aspektusokon alapul, amelyek empirikusan korlátozottak és mennyiségileg meghatározhatóak, például a jólét és diszkrimináció fogalmaira utal, amelyek részletes elemzést igényelnek. Összefoglalva, a társadalmi pillér valódi hatásainak értékelése nagyon nehéz.

3, Irányítási Pillér (G)

A vállalati vezetés, belső kontrollok, auditok, a testület sokfélesége és összetétele, stratégiák és politikák mind az irányítási pillér alá tartoznak. Az irányítással kapcsolatban megállapítást nyert, hogy egy vállalat pénzügyi teljesítményét befolyásolja annak döntéshozó testülete. Például a nemek közötti sokféleség javította a CSR-t, csökkentette a vállalati társadalmi felelőtlenséget, és ennek eredményeként javította a vállalati teljesítményt. Egy vállalat igazgatóságának mérete és a vezetés tapasztalata erősen összefüggött a pénzügyi teljesítménnyel.

A CSR a vállalatok által alkalmazott fenntarthatósági taktikákat írja le annak biztosítására, hogy működésük etikailag elfogadható legyen. Ezzel szemben az ESG-t arra használják, hogy értékeljék egy szervezet teljes fenntarthatóságát.

Az Irányítási pillér jelentős és magas portfólió-hozamokat kínál, korai kutatások szerint, amelyek az ESG szűrőt használják az értékprofitabilitás és a lendületi mutatókra. Egyes megállapításokkal összhangban, amikor a teljes mintát veszik figyelembe, a környezeti és irányítási mutatók jelentős negatív hatást gyakorolnak a portfólió volatilitására és kedvező hatást a portfólió hozamnövekedésére. Az országok szerint egyes mutatók kevésbé fontosak, mint mások, és az egyik utolsó hozzájáruló teljesítménypontszám a fejlődő országokban az irányítás. Fontos megjegyezni, hogy a G pontszámok (valamint az S pontszámok) szubjektív mértékek és nagyobb valószínűséggel manipulálhatók a teljesítmény növelése érdekében. Ezek a két pillér (G és S) nagyobb mértékben vannak kitéve a zöldmosásnak.

Fotó: Unsplash

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/