Újrahasznosítás újragondolva: egyre elterjedtebb a városi bányászat
Napjainkban a hulladékprobléma jelenti az egyik legnagyobb kihívást nemcsak a városi létben, de az egész bolygóra nézve is. A legfőbb cél az, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen, ám az is egy fontos kérdés, hogy mit tudunk kezdeni a már meglévő hulladékkal – ami sokszor még érték is lehet!
A városi bányászat a hulladékanyagokból, például elektronikus eszközökből, építési törmelékből, autókból és egyéb ipari maradványokból származó értékes fémek és más erőforrások visszanyerését jelenti.
Ahelyett, hogy természetes bányákból nyernék ki az alapanyagokat, a városi bányászat a már meglévő hulladékokat hasznosítja újra, csökkentve ezzel a nyersanyagok kitermeléséből adódó környezeti terhelést.
De mégis, mit és mennyit lehet így „bányászni”?
Elsődlegesen elektronikus hulladékot (e-hulladékot) tudnak nagyobb mennyiségben kitermelni a városi bányászat során. Az ENSZ szerint 2021-ben a világon körülbelül 57,4 millió tonna elektronikus hulladékot termeltek, amelynek kevesebb mint 20%-át hasznosították újra.
De belegondolhatunk abba is, hogy a használatban lévő okostelefonok száma 2022-ben elérte a 6,6 milliárdot. Ezek mindegyikében egy csipetnyi különféle fém és ásvány található, amelyek közül néhány igen ritka.
Az e-hulladékban található fémek, például arany, ezüst, réz, platina és más ritka földfémek értéke évente akár több milliárd dollár is lehet. A városi bányászat lehetőséget nyújt ezeknek az erőforrásoknak a visszanyerésére.
Egyes becslések szerint egy tonna leselejtezett okostelefonból akár 300-400 gramm aranyat is vissza lehet nyerni, míg az aranybányákban egy tonna kőzetből csupán körülbelül 1 gramm arany kinyerése lehetséges. Ez azt mutatja, hogy az elektronikai hulladékban található nemesfémek városi bányászata gazdaságilag és környezetileg is hatékonyabb lehet.
A városi bányászat segít csökkenteni a hagyományos bányászattal járó környezeti hatásokat, beleértve a földterületek károsítását, az élőhelyek pusztítását és a vízszennyezést. Azáltal, hogy a hulladékot újrahasznosítják, kevesebb energiát és vizet használnak fel, ami mérsékli a szén-dioxid kibocsátást is.
A városi bányászatot világszerte egyre több helyen alkalmazzák, különösen a technológiailag fejlett országokban.
Japán például az egyik vezető ország ezen a téren: Tokióban és más nagyvárosokban kifejlesztett rendszerek segítségével nemcsak aranyat és ezüstöt, hanem rezet és ritkaföldfémeket is kinyernek az eldobott elektronikai eszközökből.
Európában Németország és Hollandia jár az élen, ahol speciális városi bányászati központok jöttek létre, amelyek a hatékony feldolgozás érdekében fejlett technológiákat, például robotizált válogatórendszereket és kémiai kinyerési eljárásokat alkalmaznak. Az Egyesült Államokban szintén növekvő érdeklődés mutatkozik a városi bányászat iránt, különösen az olyan nagyvárosokban, mint New York és Los Angeles, ahol hatalmas mennyiségű elektronikai hulladék keletkezik.
Bár a hatékonyság még nem éri el a hagyományos bányászat szintjét, az elmúlt években jelentős előrelépések történtek, amelyekkel a városi bányászat egyre inkább életképes és környezetbarát alternatívává válik a nyersanyagok kitermelésére.
A városi bányászat komoly gazdasági lehetőségeket is hordoz magában, különösen a fémek és nyersanyagok iránti növekvő kereslet miatt. Egy jelentés szerint az e-hulladékban található értékes fémek globális értéke meghaladja a 62,5 milliárd dollárt, amely vetekszik a globális ezüstbányászat éves értékével.
Forrás: weforum.org
Nyitókép: Freepik
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
