Ma van a Víz Világnapja: mit tehetünk a vízért?

A Víz Világnapját minden évben március 22-én tartjuk, ennek célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a mindenki számára elérhető, tiszta víz fontosságára és az édesvízkészletek veszélyeztetettségére.

Az ENSZ jelentései szerint a világ népességének több mint egyharmada él olyan régiókban, ahol súlyos vízhiány van. Kiemelten érintett globálisan a Közel-Kelet, Észak-Afrika, és Dél-Ázsia. Itt a vízfelhasználás gyakran túllépi a természetes megújulási rátát, ami „vízstresszhez” vezet. Például Jemenben és Szudánban a vízhiány közvetlen fenyegetést jelent a lakosság életminőségére és egészségére. Európában a Mediterrán térség szembesül a legnagyobb kihívásokkal, különösen Görögország, Spanyolország és Olaszország területén.

Az ENSZ közgyűlése által 2015-ben elfogadott Fenntartható fejlesztési célok 6. pontja azt a célkitűzést foglalja magában, hogy 2030-ig mindenki számára biztosítani kell a Földön a hozzáférést az egészséges ivóvízhez. Ez a célkitűzés közvetve aláhúzza azt a tényt, hogy a víz témája a nyomor elleni küzdelem egyik kulcsfontosságú kérdése. A Világbank adatai szerint ráadásul a vízigény 2050-re akár 55%-kal is növekedhet, ami súlyosbítja a már így is feszült helyzetet.

A vízhiány okai sokrétűek

A vízhiány globális probléma, amelynek okai összetettek és sokrétűek, de alapvetően az alábbi tényezők alakítják:

Éghajlatváltozás: A globális felmelegedés egyre több területen okoz szélsőséges időjárási viszonyokat, mint például hosszan tartó aszályokat és csökkenő csapadékmennyiséget, ami közvetlenül befolyásolja a vízkészleteket. Ezen körülmények között a víz újraelosztása és tárolása kulcsfontosságú kihívássá válik.
Túlfogyasztás: Az iparosodott és fejlődő országok vízfelhasználása gyakran meghaladja a fenntartható szintet, különösen mezőgazdasági és ipari célokra. A túlzott vízfelhasználás csökkenti a felszín alatti vízkészleteket és folyók vízszintjét, ami hosszú távú környezeti és gazdasági problémákhoz vezethet.
Szennyezés: Az ipari hulladékok, mezőgazdasági vegyszerek és háztartási szennyvíz a víztestekbe történő bejutása tovább rontja a helyzetet, csökkentve az ivóvízként hasznosítható víz mennyiségét. Nem is beszélve a mikroműanyag szennyezésről: a rendkívül apró, ötmilliméter átmérőnél kisebb műanyag részecskék széles körben megtalálhatók a tengerekben, folyókban és tavakban, sőt, az ivóvízben is.

Tudta? A mikroműanyagok a szintetikus textíliákból mosáskor kimosódó mikroszálak, a kozmetikai termékekben található mikrogyöngyök, valamint a nagyobb műanyag tárgyak lebomlásából származó részecskék.

Nem csupán fizikai szennyeződést jelentenek, hanem képesek különféle mérgező anyagokat magukhoz kötni, így bekerülve az élővilágba komoly kockázatot jelenthetnek a vízi élőlényekre és közvetve az emberi egészségre is.

Mi a helyzet Magyarországon?

A Víz Világnapja alkalmából a héten a Debrecen és környéke vízgazdálkodásáról tartott konferenciát a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, élelmiszertudományi és környezetgazdálkodási kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézete.

Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója a térség legnagyobb vízgazdálkodási problémájának az Alföld talajvízkészletének csökkenését és szintjének süllyedését nevezte. A folyamat megállítása, megfordítása nélkül nem csak a talaj szárad ki, de a vizes élőhelyek is eltűnnek, a vízhiány pedig a klímára is kihat. Hozzátette, hogy megoldást jelent ugyan a Tisza-Körös völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer, amely Tiszalök térségében a Keleti-főcsatornából kivett vizet osztja el szinte ez egész Alföld területén, de a rendszer elöregedett, rekonstrukcióra szorul. Meg kell oldani azt is, hogy a talajvízpótlásban fontos szerepet betöltő, de már kiszáradt vizes élőhelyeket újra ellássák vízzel.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke arról beszélt, hogy a Magyarországra érkező felszín feletti vizek mennyisége csökkent az elmúlt évtizedben, és ez a felszín alatti vízkészletre is hatással van. Hangsúlyozta, olyan műszaki megoldásokat kell alkalmazni, amelyek segítenek a víz megtartásában, hiszen csak így lehet biztosítani az öntözéshez a vizet a mezőgazdaságban.

Tudta? Magyarországon összesen 48 ezer kilométernyi vízelvezető csatorna szárítja folyamatosan a tájat, ami hosszabb, mint a bolygó egyenlítője.

Víz világnapja vízmérce a — Vízmérce a teljesen kiszáradt Kondor-tóban. Itt 2010-ig 180 centi mély víz hullámzott, és halásztanya működött. A kiszáradás a klímaváltozás és a helytelen tájhasználat, a túl sok fúrt kút, öntözés, párolgásfokozó faültetvények és az ezekből fakadó, országosan általános talajvízcsökkenés miatt következett be. Fotó: Szendőfi Balázs

A Víz Világnapja kulcskérdése: mi a megoldás a vízhiányra?

Az új technológiák és innovatív kutatások ígéretes megoldást kínálnak a vízkrízis kezelésére. Az intelligens vízgazdálkodási rendszerek, mint például az IoT (Internet of Things) alapú szenzortechnológia, lehetővé teszi a vízhasználat hatékonyabb nyomon követését és menedzselését.
Az olyan technológiák, mint a légszennyezésből víz előállítása vagy a sós víz édesítése, új forrásokat nyitnak meg a tiszta ivóvíz előállítására.
Egy másik figyelemre méltó fejlesztés a zöld infrastruktúra és a fenntartható vízgazdálkodási gyakorlatok alkalmazása, amelyek segítenek a csapadékvíz újrahasznosításában és a szennyezett víz tisztításában.

És mit tehetünk mi?

A vízhiány mérséklése érdekében mi, hétköznapi emberek is tehetnek lépéseket, amelyekkel hozzájárulhatnak a vízkészletek megóvásához és a fenntarthatóbb vízhasználathoz.

Víztakarékosság otthon: Csökkentsük a vízfogyasztást azáltal, hogy rövidebb ideig zuhanyzunk (a kárban fürdést felejtsük is el!), víztakarékos WC-t és csaptelepeket használunk.
Esővíz gyűjtése: Telepítsünk esővízgyűjtő rendszereket a kert öntözéséhez vagy más külső felhasználásra, ezzel csökkentve a tiszta ivóvíz felhasználását.
Hatékony kertgondozás: Válasszunk szárazságtűrő növényeket és alkalmazzunk víztakarékos kertészeti technikákat, mint például a csepegtető öntözést és a talaj takarást, hogy minimalizáljuk a vízveszteséget.
Tudatos fogyasztás: Válasszunk olyan termékeket és élelmiszereket, amelyek előállítása kevesebb vízfelhasználással jár.
Támogassunk fenntartható kezdeményezéseket: Támogathatjuk azokat a helyi és globális kezdeményezéseket, amelyek a vízkészletek megőrzésére és a vízhiány kezelésére irányulnak, például víztisztítási projektek és vízvédelmi programok.
Minimalizáljuk a műanyag használatát: A műanyag szennyezés jelentősen hozzájárul a vízi ökoszisztémák károsodásához. A kevesebb műanyag használata és a hulladék megfelelő újrahasznosítása csökkenti a vizek szennyezését.

A Víz Világnapja több, mint egy ünnep; ez egy felhívás a cselekvésre, hogy megóvjuk legértékesebb erőforrásainkat és biztosítsuk a jövő nemzedékek számára a tiszta és biztonságos vizet. Az innováció és az előretekintő gondolkodás vezethet bennünket a fenntarthatóság útján.

Kiemelt kép: Pexels / Aleksandr Slobodianyk