Mennyibe kerül a környezetnek a mesterséges intelligencia?

A technológiai fejlődés, különösen a mesterséges intelligencia (AI, vagy ahogy magyarul rövidítjük, MI) terjedése jelentős energiaigényekkel jár, amely komoly környezeti kihívásokat vet fel. Az adatközpontok, amelyek az MI és egyéb digitális technológiák alapját képezik, különösen nagy energiafogyasztók.

Írországban például az adatközpontok várhatóan a nemzeti elektromos energia-igény majdnem egyharmadát fogják kitenni 2026-ra.

Hogyan árt pontosan a mesterséges intelligencia a környezetnek?

Az MI és a digitalizáció előretörése növeli az energiaigényes adatközpontok számát. Ezek az infrastruktúrák nemcsak nagy mennyiségű elektromos energiát fogyasztanak, hanem jelentős szén-dioxid kibocsátást is generálnak.

A Capgemini szerint az információtechnológia világszerte a széndioxid-kibocsátás körülbelül 3%-áért felelős, amely több mint néhány európai ország kibocsátása összesítve.

Ezen túlmenően, a folyamatosan növekvő adattárolási igények és az elektronikus eszközök előállítása és ártalmatlanítása is tovább súlyosbítja ezt a helyzetet.

Az alapproblémák tehát:

Energiatakarékosság és széndioxid-kibocsátás: Ahogy fent írtuk, az MI és a nagy teljesítményű számítástechnika nagy mennyiségű energia felhasználásával jár, különösen az adatközpontokban, ahol az MI-alapú alkalmazásokat futtatják. A Stanford Egyetem és más kutatóintézetek szerint egyetlen nagy nyelvi modell kiképzése több ezer tonna szén-dioxid-kibocsátással járhat, ami összehasonlítható a nagyobb amerikai városok éves szén-dioxid-kibocsátásával.
Adatközpontok és hűtési követelmények: Az adatközpontok globális szinten jelentős energiát fogyasztanak, amely nagy részét a szerverek hűtésére fordítják, az MI rendszerek zökkenőmentes működése érdekében.
Elektronikai hulladék: Az elektronikai eszközök gyártása és az elavult hardverek kidobása jelentős környezeti terhet jelentenek.

Számos kutatás vizsgálja már, hogyan lehet csökkenteni az MI rendszerek energiafelhasználását az algoritmusok és az adattárolási technikák fejlesztésével. Az MI-modellek hatékonyabbá tétele, például a kevesebb adattal történő tanítás vagy az energiatakarékos számítási architektúrák fejlesztése, mind hozzájárulhatnak a környezeti terhek csökkentéséhez.

Fenntarthatósági stratégiák a digitális átalakulásban

A vállalatok azonban nemcsak a problémák forrásai lehetnek, hanem a megoldás részei is. Sok szervezet már felismerte, hogy a digitális átalakulás és az energiafogyasztás csökkentése párhuzamosan kezelhető. A fenntarthatóság integrálása a vállalati stratégiákba nemcsak környezeti, hanem gazdasági előnyökkel is járhat.

Sok technológiai vállalat, beleértve a Google-t, az Amazon-t és a Microsoftot is, elkötelezte magát amellett, hogy csökkenti adatközpontjaik széndioxid-lábnyomát azáltal, hogy átállnak megújuló energiaforrások használatára.

Ezek a vállalatok befektetnek a szolár-, szélerőmű- és más zöld technológiákba, hogy csökkentsék az energiafelhasználásból származó környezeti hatásokat. Azok a cégek, akik beépítik a fenntartható IT gyakorlatokat, jelentős javulást mutatnak ESG-besorolásukban, márkaképükben és ügyfél-elégedettségükben is.

Az érem másik oldala: mesterséges intelligencia, mint fenntarthatósági eszköz

Az MI nemcsak problémákat generál, hanem megoldásokat is kínál. Az intelligens technológiák, mint az MI, az internetes dolgok (IoT) és a gépi tanulás (ML) pozitív hatással lehetnek a fenntarthatóságra számos iparágban. Az MI például előre jelezheti a gépek leállását a gyártásban, javítva ezzel a hatékonyságot és csökkentve a hulladékot.

A Capgemini „Project Farm” kezdeményezése az MI-t használja a termelési láncok optimalizálására, a hulladék csökkentésére és a termelés maximalizálására az élelmiszerhiány csökkentése érdekében. Az MI vezérelte adatelemzés segít a vezetőknek tájékozott döntések meghozatalában, ökobarát stratégiák előmozdításában és az összességében kisebb környezeti hatás elérésében.

Összességében, bár az MI jelentős energiaigényekkel jár, az intelligens technológiák alkalmazása kulcsfontosságú lehet a hatékonyság növelésében és a környezeti terhek csökkentésében, támogatva ezzel a megújuló energiaforrásokra való átállást és a globális törekvést a nettó nulla kibocsátás felé. A fenntarthatósági célok figyelembevétele az új technológiák bevezetésekor elengedhetetlen a környezetvédelem és a hosszú távú gazdasági növekedés szempontjából.

Cikkünk és a kezdőkép is a mesterséges intelligencia segítségével készült.
Forrás a Sustainability Magazine cikke.
Kiemelt kép: rorozoa on Freepik

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/