Zöld projektekkel folytatódhat a Rákos-patak revitalizációja
Két nem mindennapi zöld projekt várja a jóváhagyást a 2024-es fővárosi közösségi költségvetésben. Ezek célja a patakmeder természetesebbé alakítása és a part menti növényzet kiterjedt rehabilitációja. Ez ebben az esetben sokkal többet jelent egy-két fa ültetésénél.
A tervekről a projekt vezetője, Vöő Csaba kertészmérnök és növényorvos írt részletesen a green.hu-nak.
Ha az ember lesétál a zuglói Paskál strandfürdő mögé, pezsgő családi élettel találkozik. Az emberek magukban vagy kutyáikkal sétálnak, a parton ülve beszélgetnek, családjaikkal és megcsodálják a terület élővilágát, úgy a patakot mint a kis mesterséges tavat. A vállalkozóbb kedvű gyerekek kis kézi hálóikkal halásznak a vízben és minden érdekeset megvizsgálnak, amit egy-egy algacsomóban találnak legyen az ászkarák vagy akár ebihal… de ez nem mindig volt így.
A terület rendezését teljesen a 2021- es év végére fejezték be és azóta hivatkoznak rá úgy, hogy a zuglói revitalizált szakasz, ám ez így egy igen nagy tévedés, ugyanis ez inkább nevezhető ingatlanfejlesztésnek, mint revitalizációnak.
Mi a baj az eddigi fejlesztéssel a Rákos-pataknál?
Az említett területen elsőnek a közművek áthelyezése történt meg ott, ahol ez szükséges volt, majd a betonmeder felszedése következett. Eddig a pontig merőben hasonlít egy valódi 21. századi revitalizációhoz, azonban innentől kezdődtek a gondok.
Az első fontos kritika, hogy a rézsűnyitást, vagyis a partfal lankásabbá-teraszosabbá tételét csak minimális mértékben végezték el. A legtöbb területen a rézsű megmaradt, a meredek 45°-os szögben. Csak néhol alakítottak ki valóban teraszként funkcionáló részeket, ahol az emberek padokra is leülhetnek hűsölni.
A második fontos kritika, hogy a mederrögzítéshez RENO-matracot, azaz erózió ellenes talajrácsot, alkalmaztak, amiben a fás növényzet nehezen telepedik meg. Nem utolsó sorban pedig elmaradt a természetes rézsűnövényzet kiterjedt rehabilitációja. Habár a tájékoztatásul kihelyezett tábla nagy szavakkal hirdeti, hogy: fűz-, nyár-, éger-, kőris-, és szilfa csoportok szegélyezik a partot, de sajnos, ha meg is találjuk ezeket a fákat azok vagy az ültetett virágágyakban gyomként árválkodnak, vagy a rendszerváltás előtti fasorok itt hagyott óriásaiként vannak jelen.
Ezek a tények ismeretében szeretnék, hogy a patak többi részén egy teljesebb helyreállítás történhessen, így tavaly júniusban megalakult a Rákospatak védnökség, amelyet a négy fővárosi, Rákos-patakkal rendelkező kerületek lokálpatrióta egyesületei hoztak létre: a XIII. Kerületi Lokálpatrióták Egyesülete, az Összefogás Zuglóért Egyesület, a Szent László Egyesület Kőbánya Fejlődésért és a Társadalmi Egyesületek XVII. Kerületi Szövetsége.
Céljuk, hogy közösen óvják védjék megteremtett értékeinket a patak mentén és javaslatokkal illetve önkéntes munkával segítsék a patak menti fejlesztéseket. A XIII. Kerületi Lokálpatrióták Egyesületével kerültem kapcsolatba és a velük történő együttműködés eredménye lett 3 revitalizációs projekt, melyek mind Angyalföldön találhatók. Ezek közül kettő várja most a jóváhagyást, illetve a megvalósíthatósági tanulmányt a Fővárosi Csatornázási Művektől.
1. Természetesebb patakmeder
Az első projekt a meder mikromorfológiai állapotának javítását tűzte ki célul, amely hatására lassabb, kanyargósabb, padmajosabb, egyszóval változatosabb lenne a víztest. A betonmeder eltávolítása után, ha erre engedélyt kapnak, többféle verziót is kipróbálnának a területen. Lenne olyan ahol tisztán csak terméskőszórással próbálnának változatosabb aljzatot kialakítani. Ezt akár lehetne kombinálni 5-7 méterenként elhelyezett, nagyobb, ember méretű kövekből kialakított torlaszokkal, bukókkal, amik alatt kiöblösödések, visszaforgók alakulnának ki, lassabb áramlással hogy többféle élőlény megtalálhassa az életfeltételeit.
Megpróbálkoznának még a mederbe félig behelyezett rögzített holtfákkal is, amelyek révén kígyózó vonalvezetést lehetne adni egy egyenesebb szakasznak is akár, azon felül, hogy a holtfa kiválló búvóhely és táplálék forrás is.
Ezekkel a módszerekkel már nagyban lehet javítani az áramlásviszonyokat, ami több hordalék lerakódását eredményezheti, életteret teremtve ezzel a vízi gerinctelen és gerinces faunának valamint flórának.
2. A part menti növényzet kiterjedt rehabilitációja
A második projekt a rézsűnyitás és a növényzetének kiterjedt rehabilitációja őshonos, társulásra jellemző fajokkal. A csatornázási művek idén már a második évben engedélyezi a partfal lágyszárú növényzetének megtartását egészen őszig amikor végül lekaszálják azt. Már ezzel is igen sok rovarnak például vadméheknek, és egyéb gerinceseknek például fészkelő kacsáknak biztosítanak búvó és táplálkozó helyet. A fásszárú növényektől azonban merőben elzárkózik az FCSM, mivel az szerintük áradást okozhat. Az őszi fenntartás része szintén, hogy ha ilyet észlelnek a mederben azt eltávolítják, ezt több, vagy inkább kevesebb sikerrel végzik el. Ez a vaskalaposság azonban nem indokolt, mivel számtalan olyan kisvízfolyás van akár magyarországon is ahol a mederben található növényzet ellenére az árhullám le tud vonulni.
Pilot projektjükben vállalják a mintaszakaszra elültetett fa és cserjecsoportok gondozását és fenntartását, követve a miyawaki elveket, addig amíg a rendszer önellátó nem lesz. Ezen felül önkénteseikkel megtakarítják majd a területet a lakossági hulladéktól minden télen, hogy minél kisebb zavarással legyenek. A vízhez közeli területen mocsári és vízi növények telepítését is tervezik.
+1. Ökopark
A harmadik projekt egy komplett ökopark, amelynek a fő eleme egy oktató jellegű vizes játszótér lenne, ám ez végül most nem szerepel a közösségi költségvetés ötletei között.
A két beküldött projekt elbírálása még a nyár folyamán megtörténik és ha meglesz a megvalósíthatósági tanulmány akkor a védnökség és több civil szervezet gőzerővel fog kampányolni majd, hogy a Fővárosi Önkormányzat ne csak engedéllyel, hanem pénzzel is támogassa azt, hogy egy sokkal átjárhatóbb és zöldebb ökológiai folyosó jöhessen létre a város közepén, ahol mindenki megtalálhatja az életfeltételeit a másik zavarása nélkül, legyen növény, állat, vagy épp ember.
Nyitókép: Szendőfi Balázs
