Atomenergia – vajon tényleg fenntartható és zöld energiaforrásról van szó?

Az atomenergia jövőbeli szerepe igen vitatott a mai napig. Illusztráció. Fotó: Unsplash

A címben feltett kérdés egy nagyon fontos dilemma. Az alábbi véleménycikkünkben éppen ezt a kérdéskört vizsgáljuk meg, járjuk körül. Mégpedig pro és kontra, csak a lényegre koncentrálva.

Atomenergia és fenntarthatóság

Ha atomenergia és fenntarthatóság a mai téma, akkor fogjuk magunkat és üljünk fel fordítva a lóra. Kezdjük tehát akkor rögtön az előnyökkel: az atomenergia hatalmas előnye, hogy egységnyi energiatermeléshez viszonylag kevés anyagot kell kibányászni, szállítani és tárolni. Ráadásul egy atomerőmű esetén a környezetbe távozó gázok nem tartalmaznak túl sok széndioxidot (a kiszolgáló létesíményeknek van igazán karbonlábnyoma). Ellentétben a szén- vagy gáz-erőművekkel. Ezek vitathatatlan előnyök az atomenergia mellett. Hiszen egy atomerőmű nagyon nagy energiasűrűséget érhet el, különösen egy szén- vagy földgáz alapú erőművel összehasonlítva.

Ugyanakkor vannak aggályok is, amelyek miatt nehéz az atomerőműveket fenntartható energiatermelésnek sorolni, még akkor is, ha a brüsszeli vagy a világ más tájain is dolgozó atomlobbi esetleg erre törekszik.

Gondoljunk csak arra, hogy az atomhulladékot tízezer, esetenként százezer évig kell tárolni, még ha csak kis mennyiségben is keletkezik. A tárolás elképesztően költséges, nem csak a napi, éves vagy évtizedes költségekre gondolva, hanem évszázadokon, évezredeken át tartó tárolásra és őrzésre.

Példaként, ha az ókori Egyiptom fáraói rendelkeztek volna atomerőművekket, akkor azoknak az atomhulladéka a mai napig extrém veszélyes és sugárzó lenne.

Ezeket évezredeken át kellett volna biztonságosan, professzionálisan őrizni. Felmerül a kérdés, hogy ennek milyen költsége van, anyagi és társadalmi szinten egyaránt?

A nagy kérdés: kellően biztonságos-e az atomenergia?

A biztonság egy másik hatalmas problémakör. Gondoljunk csak arra, ha rosszindulatú személyek megszerzik a veszélyes atomhulladékot, és azzal városainkat, vizeinket szennyezik, ezáltal sok százezer, akár millió embert betegíthetnek meg. Például egy terrorista csoport, amely betör egy kevésbé őrzött nukleáris tárolóba, és ellop néhány ezer kilogramm sugárzó hulladékot, komoly katasztrófát okozhat.

Ráadásul minél több az atomerőmű, annál valószínűbb, hogy nukleáris baleset történik. Reméljük, nem Csernobil vagy Fukushima méretű katasztrófa következik be, de mindenképpen szennyezés és kockázat áll fenn az atomerőmű pár száz kilométeres körzetében élők számára.

A fúziós energia jelentheti az igazi megoldást a jövőben, de a modernebb atomreaktorok is ígéretesek, amelyek több magasan sugárzó fűtőelemet képesek újrahasznosítani. Ezek mind jó lehetőségek, de a biztonsági kockázat, a kiégett fűtőelemek és a sugárzó hulladékok tárolása továbbra is rendkívüli kockázatot és költséget jelent.

Kontextusában érdekes az atomenergia kérdése

Ezeket figyelembe véve, – finoman szólva – meredek csúsztatásnak tűnhet az atomenergiát zöld és fenntartható energiának nevezni.

Ugyanakkor gondoljunk bele: valójában az emberiség energiaigénye óriási, így a következő évtizedekre kitekintve nagy valószínűséggel sokkal jobb lehet néhány atomerőmű építése, mint szén- vagy más fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművek létesítése.

Az emberiség energiaigénye egyre nő, ráadásul gyorsuló ütemben, így ma nem kínálkozik egyszerű megoldás. A kérdés megválaszolása tehát továbbra is kihívást jelent és újabb kérdéseket vet fel. Például a fúziós erőmű kifejlesztése egyre égetőbb, de itt még egyáltalán nem látszik az alagút vége. Vagy: prioritás lenne a megújulók arányának a mainál is látványosabb növelése, karöltve a tárolókapacitások robbanásszerű fejlesztésével. Ám a szakértők többsége ma úgy látja: 10-20 éves távlatban a fossszilis tüzelőanyagok égetésének csak akkor tudunk gétat szabni – globális szinten –, ha az atomenergia modern alkalmazási lehetőségeit nem vetjük el.

Nézzünk meg pár tényt az atomenergia kapcsán

Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint a nukleáris erőmű a teljes életciklusa alatt (építéstől a bontásig) a legkisebb szén-dioxid kibocsátásával jár együtt: szén (820g/kWh), földgáz (490g/kWh), biomassza (230g/kWh), napenergia. (48g/kWh), vízi (24g/kWh), szél (12g/kWh) és nukleáris (12g/kWh).

Vagyis az IPCC szerint az atomenergia kisebb földterületen több szén-dioxid-mentes energiát állít elő, mint bármely megújuló energiaforrás!

Egy 1000 megawattos nukleáris létesítménynek valamivel több mint 1 négyzetmérföldre van szüksége a működéséhez. Az amerikai Nukleáris Energia Intézet szerint a szélerőművek 360-szor nagyobb területet igényelnek ugyanannyi villamos energia előállításához, a napelemes erőművek pedig 75-ször többet.

Mi lesz az atomhulladékkal?

Egy szakmai írás szerint ami a nukleáris hulladékot illeti, az az egyik legnagyobb előnye, hogy kevés van belőle, így jól tárolható. Például

az Egyesült Államok atomenergia-ipara által az elmúlt 60 évben előállított összes használt nukleáris üzemanyagot feltennénk egy focipályára, feltornyoznánk, csak 9 m magas lenne.

Mi több a fejlesztés alatt álló új típusú erőműveknek a kiégett fűtőelemek szolgálnak majd alapanyagul, így hosszútávon teljes mértékben elkerülhető a hulladékképződés.

*

Ön mit gondol erről a témáról? Ossza meg velünk véleményét! Várjuk az építő hozzászólásokat!

*

Olvassa el ezt a cikkünket is az atomenergia témában:

https://green.hu/cikkek/atomenergia-nelkul-nem-erjuk-el-parizsi-klimacelok/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!

Kapcsolódó