Környezetterhelést mutató jelölések jöhetnek

Megkönnyítené a tudatos fogyasztói döntést, ha környezetterhelést mutató jelölési rendszert kapnának az élelmiszerek – közölte legújabb podcastjében a Gazdasági Versenyhivatal. A táplálékaink előállítása ugyanis legalább akkora környezeti terhelést jelent, mint a közlekedés vagy a fűtés. Épp ezért érdemes tudni, vagyis nagyon nem mindegy, hogy mit eszünk/iszunk.

Nem elég a „zöld állítás”

A beszélgetést a GVH 2024 januárjában közölt piacelemzése kapcsán tartották, amit a „zöld állítások” hatásáról készítettek, azaz arról, hogy hogyan és milyen hatékonyan kommunikálnak az élelmiszeripari cégek a fenntarthatóságról. Kiderült, hogy a fenntarthatósági marketing rendezetlen, a környezetbarát állítások mögött sokszor nincs azonosítható szempontrendszer, ugyanakkor a vásárlói döntéseket jelentős mértékben befolyásolják.

Számos vállalkozás ún. bizalmi jegyekkel, logókkal támasztja alá a „zöld” működését, ugyanakkor nem mindig azonosítható (vagy magyarul nem elérhető) a fogyasztók számára a mögöttük álló tanúsító szervezet vagy szempontrendszer.

A piacelemzés részeként az ELTE-vel közösen végzett kontrollált, véletlenített kísérlet megmutatta, hogy a zöld állítások termékcsomagoláson való megjelenítése hatással van a fogyasztók adott termékről kialakított képére, illetve vásárlási szándékára. Ugyanakkor a fogyasztók jelentős része nincs tisztában a látott állítások pontos tartalmával, és sok esetben félreérti azokat.

A megoldás az egységes, környezetterhelést mutató jelölés

Ennek orvoslására a GVH számos, többek között többszintes, államilag szabályozott fenntarthatósági jelölőrendszer kialakítását javasolta.

Berezvai Zombor, a GVH vezető közgazdásza szerint az élelmiszergyártóknak a termékük teljes életciklusára várható környezetterhelést kellene közzétenniük. A mostani gyakorlat szerint a csomagoláson többnyire csak a származási hely és a csomagolás újrahasznosíthatósága olvasható, az előállítás módja és más fontos mutatók rendszerint hiányoznak.

A podcast vendége, Szöllősi Réka élelmiszerpolitikai elemző és fenntarthatósági tanácsadó megjegyezte, hogy a szállítás és a csomagolás a környezetterhelésnek mindössze 10-10 százalékát teszi ki. A többi abból adódik, hogy az adott élelmiszer alapanyagait hol és hogyan állították elő. Ebből következik az az alapvetés is, hogy a növényi alapú élelmiszerek előállításának sokkal kisebb a környezeti lábnyoma, mint az állati eredetűnek.

Az élelmiszerek zöld mivoltának meghatározásakor önmagában a karbonlábnyom, azaz a szén-dioxid-kibocsátás sem meghatározó szempont, legalább ilyen fontos, hogy egy termék előállítása mekkora területet igényel.

Összességében csaknem egy tucat körülményt kéne figyelembe venni, és bár az élelmiszerek környezetterhelését vizsgáló tudományok gyorsan fejlődnek, jelölésükre ma még nincs egységes nemzetközi szabvány, kidolgozásuk alighanem versenyjogi kérdéseket is fölvetne.

200 féle környezetterhelést mutató szám van világszete

A GVH a piacelemzésben rámutatott arra a globális problémára is, hogy a fogyasztók bizalma csökken a különböző környezetvédelmi állítások iránt, ami a greenwashingnak, a nem egészen érthető állításoknak köszönhető.

Csak élelmiszerekkel kapcsolatos zöld védjegy a világban csaknem 200 fajta létezik, ezt a sokféleséget látva a vásárló elbizonytalanodik, nem tudja, melyik a hiteles, ezáltal érdektelenné válhat. És úgy általában az élelmiszeriparral szemben is nagy a bizalmatlanság. Azért félnek a legtöbben ettől a szótól, mert nem túl régi gyakorlat az, hogy nem magunknak állítjuk elő az élelmiszert, hanem azt egy idegenre bízzuk.

A szakértő szerint a környezetterhelést mutató számok kapcsán épp ezért nem megkerülhető, hogy fogyasztóként is egy kicsit mélyebb tudást szerezzünk ahhoz, hogy környezeti szempontból is jobban tudjunk dönteni a boltban. Egy ilyen edukáció is kapcsolódna az egységes jelölések bevezetéséhez, a GVH tervei szerint.

Szöllősi Réka arról is beszélt, hogy az elmúlt évekig, főleg Magyarországon nem volt semmiféle társadalmi párbeszéd arról, hogy az ember által okozott környezeti problémákban jelentős szerepet játszik az, ahogyan a táplálékunkat előállítjuk vagy ahogy azokat fogyasztjuk. Pedig ezek éppolyan fontos képként kell, hogy beégjenek az emberek tudatába, mint az óceánban úszó műanyagszemét-szigetek vagy az, hogy a fosszilis energiaforrások kifogyóban vannak.

Meg kell érteni, hogy a táplálkozásunk legalább olyan mértékben, ha nem jobban közrejátszik a saját környezeti lábnyomunkban, mint az, hogy mivel közlekedünk, vagy hogyan fűtünk.

Berezvai Zombor, a GVH vezető közgazdásza a környezetterhelést mutató jelölések kapcsán hozzátette, hogy ezt elősegítené az élelmiszereken tervezett egységes jelölés, amit úgy kell elképzelni, mint az elektronikai termékeken lévő színkódolású jelöléseket, ahol a zöld a leginkább környezetbarát, a piros pedig a szennyező.

Ez lehetővé tenné, hogy a boltban a vásárló könnyen összehasonlítsa az egyes élelmiszertermékek környezeti terhelését, és ez alapján tudjon tudatos döntést hozni.

Ugyanakkor az ilyen, környezetterhelést mutató jelölésekhez hiteles információk szükségesek az élelmiszer előállítók részéről, rendkívül sok adat és körülmény alapján lehet csak kiszámolni és „színkódra” fordítani a környezeti terhelést. Mindezt nehezíti, hogy egyelőre arra sincsenek szabványosított módszerek, hogy hogyan kell kiszámolni ezeket az értékeket és sokan nem is gyűjtik az ehhez szükséges adatokat, hiszen ez nem kötelező.

Ez alapján Szöllősi Réka szerint az még távoli, hogy a boltban két narancslét össze tudjunk hasonlítani, de

az elkövetkező pár évben realitás, hogy bizonyos élelmiszerkategóriákat már össze tudjunk vetni a környezetterhelést mutató jelölés alapján, így például kiderüljön az, hogy a narancslé vagy a virsli környezeti lábnyoma a nagyobb.

A fogyasztók a GVH honlapján olvashatnak bővebben a zöld hirdetésekről, a vállalkozások pedig a hatóság Zöld marketing útmutatójából kaphatnak közérthető iránymutatást a környezetvédelemre vonatkozó reklámállítások elvárásairól.

Forrás: MTI és a Gazdasági Versenyhivatal környezetterhelést mutató jelölésről szóló podcastje.
Kiemelt kép: Waldemar on Unsplash

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol a környezetterhelést mutató mérőszámok témaköréről!

https://www.facebook.com/greenponthu/