Pokoli nyár jön, 100 éve nem látott hőséggel

hőség
Az egyre melegebb nyarak egyre súlyosabb globális problémává válnak, amelyet a klímaváltozás erősít, és amely komoly hatással van az emberek életére, az ökoszisztémákra és a gazdaságra egyaránt.

A hőségből nem marad ki Magyarország sem, ahol a meteorológiai előrejelzések szerint 2025 nyara minden eddiginél forróbb lesz, száz éves rekordok dőlhetnek meg – írta a ProfitLine.

Az egyre melegebb nyarak háttere

A klímaváltozás az egyik legfőbb oka a szélsőséges időjárási eseményeknek, különösen a hőhullámok gyakoribbá és intenzívebbé válásának. Az ipari forradalom óta a légkörben egyre nő az üvegházhatású gázok, főként a szén-dioxid koncentrációja, ami globális felmelegedéshez vezet. A melegebb légkör több energiát és nedvességet képes tárolni, ami felerősíti az időjárási szélsőségeket, így a hőséget és a szárazságot is

Európában a helyzet különösen aggasztó: az EU Copernicus klímafigyelő szolgálata és a Meteorológiai Világszervezet közös jelentése szerint Európa hőmérséklete közel kétszer olyan gyorsan emelkedik, mint a globális átlag. Erről korábban írtunk már cikket a Green.hu-n.

Magyarország és környező országai is egyre gyakrabban tapasztalnak afrikai forró légtömegeket, amelyek akár 46 Celsius-fokos hőmérsékletet is hozhatnak.

A globális átlaghőmérséklet rekordokat döntött az elmúlt években: 2024. július 21-én a globális átlagos felszíni hőmérséklet 17,09 Celsius-fok volt, ami a mérések kezdete, 1940 óta a legmagasabb érték.

A 2024-es év első hat hónapjában 15 ország döntött meg hőmérsékleti rekordokat, köztük olyan extrém értékeket, mint Egyiptomban 50,9 Celsius-fok, Mexikóban pedig 52 Celsius-fok.

A globális átlaghőmérséklet 2024 júliusában döntött rekordot: 17,09 Celsius-fokos hőség volt. Fotó: Pixabay
A globális átlaghőmérséklet 2024 júliusában döntött rekordot: 17,09 Celsius-fokos hőség volt. Fotó: Pixabay

Mekkora hőség lesz idén nyáron?

A jelenlegi előrejelzések szerint minden eddigi nyári melegrekord megdőlhet, beleértve az eddigi hazai maximumot is, amelyet 2007-ben Kiskunhalason mértek, amikor 41,9 °C-t mutattak a hőmérők. A mostani száraz, anticiklonális légköri viszonyok miatt semmi sem gátolja a perzselő hőhullámok kialakulását. A hőmérséklet brutális emelkedése befolyásolja a komfortérzetet és komoly egészségügyi és mezőgazdasági következményekkel járhat.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat többfokozatú hőségriasztást tervez bevezetni, míg az egészségügyi hatóságok már most az idősek és a krónikus betegek fokozott védelmére figyelmeztetnek.

A meteorológusok szerint az idei extrém hőséget a globális klímaváltozás, valamint egy erős El Niño-hatás kombinációja okozza. Az afrikai eredetű forró légtömegek gyakrabban érik el Európát, és Magyarország az egyik leginkább érintett terület lehet Közép-Európában.

Az aszályveszély is növekszik, az Alföldön és a Duna–Tisza közén kritikusan alacsony lehet a talajnedvesség, a vízkészletek vészesen apadhatnak.

Rekordhőségek és a Föld legmelegebb helyei

Az elmúlt időszakban számos országban és régióban mértek történelmi hőmérsékleti csúcsokat. 2023 volt az északi félteke legmelegebb nyara az elmúlt 2000 évben, a Nature folyóirat tanulmánya szerint. Spanyolországban, Valenciában 46,7 Celsius-fokot, Szicíliában pedig 48,8 Celsius-fokot mértek 2023 nyarán

A Föld legmelegebb helyei között kiemelkednek a sivatagi területek, ahol extrém hőmérsékletek fordulnak elő:

  • Dast-e Lut sivatag (Irán): Itt 2005-ben már 70 Celsius-fok fölötti hőmérsékletet mértek, legutóbb pedig 80,8 Celsius-fokot is regisztráltak, ami a Föld legmagasabb felszíni hőmérséklete.
  • El Aziziya (Líbia): 1922-ben 58 Celsius-fokot mértek, ami hosszú ideig a világ legmagasabb hőmérsékleti rekordja volt.
  • Qibili (Tunézia): 1931-ben 55 Celsius-fokot jegyeztek fel.

A szakértők szerint a globális felmelegedés folytatódik, és a hőhullámok egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak. Az El Niño jelenség, amely a Csendes-óceán hőmérséklet-ingadozásait jelenti, tovább fokozhatja a hőséget világszerte

Az északi félteke nyarai várhatóan tovább melegednek, ami súlyos következményekkel járhat az emberi egészségre, az élelmiszertermelésre és az élővilágra.

A Föld legmelegebb pontja az iráni sivatag hőség. Fotó: Pixabay
A Föld legmelegebb pontja az iráni sivatag. Fotó: Pixabay

Mit tehetünk a hőség ellen?

A legjobb tanács, hogy próbáljuk megszokni, ugyanis változni nem fog, legfeljebb még erősebb lesz a felmelegesés. Ahhoz, hogy mégis elviselhetőbbé tegyük a hőséget, világszerte különféle módszereket alkalmaznak:

  • Épületek árnyékolása és hűtése: Külső árnyékolók, spaletták, sötétítő függönyök használata segít csökkenteni a belső hőmérsékletet.
  • Megfelelő öltözködés: Könnyű, laza, természetes anyagból készült, világos színű ruházat viselése, amely védi a bőrt a közvetlen napsütéstől.
  • Fejfedők használata: Kalapok vagy bármilyen fejfedő megvéd a tűző naptól.
  • Legyezők és ventilátorok: Egyszerű eszközök, amelyek segítségével a levegő áramoltatásával hűthetünk.
  • Siesta tartása: A legnagyobb hőség idején, délután, pihenés vagy beltéri tartózkodás, ahogy a mediterrán országokban szokás.
  • Megfelelő folyadékpótlás és könnyű étkezés: Fontos a hidratálás és a könnyű, hűsítő ételek fogyasztása, hogy a szervezet jobban bírja a meleget.

Emellett számos országban fejlesztik a városi zöldterületeket, növelik az árnyékos helyek számát, és fejlesztik az öntözési technológiákat a mezőgazdaságban, hogy csökkentsék a szárazság hatásait.

Forrás: ProfitLine
Nyitókép: Freepik

*

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!

Kapcsolódó