Repülővel is csökkenhet a karbonlábnyomunk?

Ha elutazunk a világ másik végére repülővel, valójában ténylegesen csepp a tengerben az összességében véve hatalmas légi közlekedés által generált szén-dioxid-kibocsátásban. Lehet valamit tenni az ügy érdekében? Például pár kattinttással számszerűsíthetjük szennyező életmódunkat.

Ha repülővel megyünk valahová, akkor rögtön legyen lelkifurdalásunk? Nem feltétlenül arról van tehát szó, hogy nekünk magunknak kell a feje tetejére állítanunk a világot azzal, hogy radikálisan megváltoztatjuk utazási szokásainkat. És valószínűleg, ha tartózkodunk is a hosszabb légi utazásoktól, nem a mi egyéni áldozatunk fogja érdemben csökkenteni a légiközlekedés karbonlábnyomát. Azonban arra megvan a lehetőségünk, hogy tudatosabban tervezzük az utazásainkat, például olyan légi szolgáltatásokat válasszunk, ahol az adott légitársaság, akár például modernebb repülőflotta beszerzésével vagy fenntarthatóbb üzemanyagok használatával, igyekszik csökkenteni a légi utazás széndioxid-kibocsátását.

Repülővel megy, mardossa a lelkifurdalás? Ellenőrizze, hogy mennyire szennyező az utazása!

Természetesen az interneten megannyi kalkulátort érhetünk el a tekintetben, hogy egy pár száz vagy pár ezer kilométeres repülőút során mi és a velünk együtt utazó emberek mennyi szén-dioxiddal terhelik a bolygónkat. Ez a dolog azonban csalóka. Nem is kell hozzá diploma, hogy az ember végiggondolja, hogy a menetrend szerinti légi járat akkor is elrepül A-ból B-be, ha mi rajta vagyunk, és akkor is, ha nem. Ezért fejtegettem az előbb, hogy a légi utazás bojkottálása néhány ember, vagy akár pár tucat, pár száz ember esetén nem fogja feje tetejére állítani a légiközlekedést. Bár megtette azt a COVID-járvány, és ennek kapcsán jelentősen csökkent is a légkör terhelése. Ha emlékszünk, e terhelés csökkenés egy része kifejezetten a légi közlekedés gyakorlatilag teljes leállásából származott.

Nehéz tehát a repülővel vagy anélkül kérdés, de annyit azért mindenképpen megtehetünk, ha nagyon közeli célpontra megyünk, akkor például vonatra ülünk, hiszen adott esetben az még kényelmesebb is lehet, mint a repülőgép, hiszen nem kell annyival előbb kimenni a repülőtérre, és a vasutak általában a városközpontok pályaudvarain tesznek le minket.

Tehát még kényelmet is nyerünk. De nem csak a repülővel közlekedés versus vasúti közlekedés kapcsán lehetnek ilyen gondolataink, hanem arra is gondolhatunk, hogy egy-egy utazás kényelmetlenségét is megúszhatjuk azzal, ha mondjuk videokonferencián, vagy akár csak telefonon, chaten vagy más fórumokon próbáljuk meg az adott helyzetet megbeszélni, tisztázni. És a személyes utazást valóban csak azokra az alkalmakra tartogatjuk, amikor az tényleg elkerülhetetlen. Az online kommunikációs eszközök fejlődése egyre több lehetőséget nyújt erre, csökkentve ezzel a szükséges utazások számát és így a környezetre gyakorolt hatást.

Persze nincsen jó megoldás, hiszen több milliárd ember utazás iránti igényéről, vágyáról van szó. Ezeket a vágyakat elfojtani el lehet, de nem feltétlenül érdemes.

Ám aki valóban fenntartható módon közelíti meg a kérdést, az mindenképpen meg fogja gondolni azt, hogy a kelleténél többet utazzon-e, lényegében feleslegesen növelve ezzel, még ha csak aprócska mértékben is, a légkör szennyezését. Nem kell tehát teljesen lemondanunk az utazásokról, csak annyira, amennyire a jelen kor jóléte megengedi. Ám legyünk azért tudatosak, keressük a kevesebb környezeti terheléssel járó megoldásokat, legyen szó akár alternatív közlekedési módok választásáról, vagy az utazások számának csökkentéséről.

Repülővel a föld körül: mit tesznek a légi cégek a karbonlábnyom csökkentéséért?

A koronavírus-járvány ráirányította a figyelmet a repülés szennyezésére, óriási kihívások elé állította a légi közlekedési iparágat. Az utasszállító kapacitások drasztikusan csökkentek, de mára visszapattant a járvány előtti szintre az ágazat. Minden rosszban van valami jó is: a Covid időszak lehetőséget teremtett pozitív változásokra. A kormányzatok légi cégeket mentettek, a tőkeinjekciók pedig részben hozzájárulnak a légi közlekedés fejlődéséhez, például az elavult flották részleges leépítéséhez, aminek köszönhetően a légitársaságok időnként új, fenntartható megoldásokba fektethetnek. Ha másért nem, hát azért, hogy a dráguló üzemanyagok felhasználását csökkentsék, nem csak saját érdekeiket, de egyúttal a környezetet is védve.

Igaz már a járvány előtt is szükség volt a strukturális változtatásokra, tekintettel a klímaváltozás elleni küzdelemre és a szén-dioxid-kibocsátás 2050-ig történő nettó nulla értékre csökkentésére irányuló nemzetközi célkitűzésekre, így a légitársaságoknak bizonyítaniuk kellett erőfeszítéseiket a karbonlábnyom csökkentése érdekében. A Google például jó ideje bevezette, hogy a Google Flights kereső tartalmazza a járatok szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó információkat, lehetővé téve, hogy láthassuk utazásaink környezeti hatását.

De természetesen számos hasonló kalkulátor létezik, íme pár ismertebb:

https://co2.myclimate.org/en/calculate_emissions

https://calculator.carbonfootprint.com/

(itt házunk, autónk, ruháink lábnyoma is számszerűsíthető, az alapján, hogy mennyit költünk rájuk)

https://ecotree.green/en/calculate-flight-co2

A repülővel számoló kalkulátorok mögötti modellek azonban jobbára egységesek, az alábbi sztenderdek szerint.

(Igaz a Google emisszió összevetését, azaz az eco-járatkeresőjét korában komoly vádak is érték.)

https://travelimpactmodel.org/

https://travalyst.org/work/aviation-industry/

Módszerek, ha repülővel megyünk, mégis fenntarthatóbbak lennénk:

Fenntartható repülési üzemanyag (SAF): A SAF, egy növényi és hulladék olajokból előállított üzemanyag, ennek használata egyre népszerűbb a modernebb repülővel dolgozó légitársaságok körében. A gyártási folyamat során felhasznált szén-dioxid nagyobb mennyisége ellenére, ez az üzemanyag összességében kevésbé terheli a környezetet.
Üzemanyag-hatékony repülőgépek: a modern repülőgépek hatékonyabb motorokkal rendelkeznek, ami jelentősen javítja az üzemanyag-felhasználást utasonként.
Útvonaloptimalizálás: az útvonalválasztás javítása, azaz a legtöbb üzemanyag-hatékony repülési profilok használata segíthet a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében.
Digitalizáció és optimalizáció: az üzemanyag-felhasználás digitalizálása jelentős költségcsökkentést és szénlábnyom-csökkentést eredményezhet. Az IATA a repülőtéri utántöltési folyamatok digitalizálását kiemelten fontosnak tartja az iparág karbonlábnyomának csökkentése szempontjából.

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/