Zöldtrágyát a kiskertbe!
Berobbant a veteményes-szezon, amikor nemcsak az számít, hogy mit szüretelünk le, hanem az is, hogyan tartjuk egészségesen és tápanyagokkal teli a talajt. Egyre többen fedezik fel újra a zöldtrágyázás módszerét, ami egyszerre természetes, olcsó, látványnak is szép, illetve méhbarát vagy akár ehető is lehet.
De mi az a zöldtrágya?
A zöldtrágya a takarónövények olyan csoportja, amelyeket nem a termésük miatt vetnek el, hanem azért, hogy a talajba forgatva és ott lebomolva növeljék annak tápanyag- és szervesanyag-tartalmát. A zöldtrágyázás és a hagyományos trágyázás között az a legnagyobb különbség, hogy míg utóbbinál kész szerves anyagot (például komposztot vagy istállótrágyát) juttatunk a talajra, addig zöldtrágyázásnál élő növényeket használunk, kifejezetten talajjavítás céljából. A zöldtrágyát vethetjük tavasszal előveteményként, a nyári szezonban köztes növényként, és a vegetáció végén a téli szezonra is.
A zöldtrágya további előnyei
A talaj feljavításán kívül ezek a növények élő takaróként fedik le a talajt, ezáltal kiszorítják a nem kívánt gyomokat, gyökereik pedig fellazítják az összetömörödött föld szerkezetét, illetve védenek a talajerózió ellen is. Életteret biztosítanak a különböző talajlakó élőlényeknek (ezáltal növelve a biodiverzitást), virágzásukkor kitűnő táplálékot jelentenek a méheknek, egyes fajok pedig a kártevő rovarokat is elűzhetik.
Milyen növények alkalmasak zöldtrágyának?
Mustár
A fehér mustár az egyik legismertebb zöldtrágyanövény, mely rendkívül gyorsan nő, így akár két fő kultúra között is vethető. Gyökerei lazítják a talajt, sűrű lombja pedig elnyomja a gyomokat. Különösen jó választás lehet ősszel, hogy a letermett ágyások ne maradjanak csupaszon. Arra viszont figyeljünk, hogy káposztafélék után vagy előtt ne vessük túl gyakran, mert rokonságban áll velük, így hasonló betegségeket hordozhat.
Facélia
A facélia, vagy más néven mézontófű az egyik legsokoldalúbb növény a kertben. Gyorsan fejlődik, gyökérzete javítja a talaj szerkezetét, ráadásul gyönyörű liláskék virágai rengeteg méhet és más beporzót vonzanak. Mivel nem közeli rokona a legtöbb kerti növénynek, vetésforgóban is könnyen használható. Ha hagyjuk virágozni, nemcsak a talajnak, hanem az egész kert élővilágának jó szolgálatot tesz
Pillangósvirágúak és a bíborhere
A csillagfürt, a herefélék, a bükköny, a bab vagy a borsó a gyökereiken élő baktériumok segítségével képesek megkötni a levegő nitrogénjét, amelyet később a talajban, a növények számára hasznosítható formában tárolnak. Érdemes kiemelni közülük a bíborherét, mely látványos, bordó virágaival kifejezetten dekoratív része lehet a kertünknek, és a beporzó rovarok is előszeretettel látogatják.
Pohánka
A pohánka meglepően jó zöldtrágyanövény, különösen nyáron. Gyors növekedése miatt hamar árnyékolja a talajt, így kevesebb víz párolog el, és a gyomoknak is kevesebb esélyük marad, ráadásul virágai szintén nagyon népszerűek a beporzók körében. A pohánka sekélyebb gyökérzetű, ezért főként a felső talajréteg javítására alkalmas.
Rozs és zab
Ha ősszel szeretnénk védeni a talajt, jó választás lehet a rozs vagy a zab. Ezek a gabonafélék sűrű gyökérzetet fejlesztenek, ami megfogja a talajt és csökkenti a kimosódást. A téli csapadék így kevésbé mossa ki a tápanyagokat, tavasszal pedig a lekaszált növényi maradványok szerves anyagként gazdagítják a földet.
Spenót
A spenót nemcsak a tányéron finom, hanem zöldtrágyaként is kifejezetten hasznos. Sűrű lombja jól takarja a talajt, így segít visszaszorítani a gyomokat és csökkenti a kiszáradást. Gyors lebomlása miatt értékes szerves anyagot juttat a földbe, ráadásul gyökerei a talaj szerkezetét is javítják.
Kiemelt kép: Unplash
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témáról!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
